A NOB 112. ülése
A kínaiak már mosolyognak
Vang Vej úr igazán elragadó volt: elképesztő magabiztossággal vezette a
sajtótájékoztatót, s miközben állandóan mosolygott, az összes
kérdezőhöz volt egy-két jó szava. No persze csak azok után, hogy
mindenkinek külön felhívta a figyelmét a lassú és érthető beszédre. S
hogy kérésének még nagyobb nyomatékot adjon, ő is feltűnően tagoltan
mondta: "Ké-rem, las-san és ért-he-tő-en be-szél-je-nek!"
De senki nem sértődött meg.
Minden semleges fórumon megszólaló szakértő a kínai fővárost tartja a favoritnak |
Hogyis ne! Elvégre Vang
Vej úr - amúgy a pekingi
pályázó bizottság főtitkára -
a maga modorával olyan
remek hangulatot teremtett,
hogy mindenképpen ez a
háromnegyed óra vitte a
pálmát a 2008-as olimpia
megrendezésére pályázó öt
város sajtótájékoztatói
közül. Amúgy bőven volt összehasonlítási alap, ugyanis a szigorú
protokolláris sorrend alapján Oszaka volt az első, majd jött Párizs,
Toronto, Peking és legvégül Isztambul, s egyik jelölt sem kapott többet
negyvenöt percnél, hogy a huszonnegyedik órában még egyszer
meggyőzze a nemzetközi sajtót arról, ők lennének legalkalmasabb
házigazdái a XXIX. nyári olimpiának.
A beszámolók egyébként többnyire ugyanazt hangsúlyozták, amit eddig
is: az oszakaiak a náluk kialakítandó sportparadicsomot reklámozták, a
párizsiak azt, hogy a város szívében rendeznék a játékokat, a torontóiak
arra a legbüszkébbek, hogy végig vízparton, ráadásul hat kilométeren
belül lenne minden versenyszám, az isztambuliak a két kontinens,
Európa és Ázsia találkozásának kuriózumát szeretnék kihasználni, a
pekingiek pedig...
Nos, ők az "Új Peking - nagy olimpia" jelszót tűzték a zászlajukra, s a
beszámolójukon végig érződött - Vang Vej úr mosolygós arca is erre utalt
-, hogy gyakorlatilag már a 2008-as olimpia házigazdáinak tekintik
magukat. A magabiztosságuk persze nem alaptalan, minden semleges
fórumon megszólaló szakértő egyértelműen a kínai fővárost tartja a
favoritnak. Ezt a tényt támasztja alá az a kósza híresztelés, mely szerint
a hétfőn leköszönő NOB-elnök, Juan Antonio Samaranch is Pekinggel
szimpatizál, s tartanak tőle annyira a tagok, hogy ne szálljanak szembe
az akaratával. Hogy ez végül is igaz-e, azt ugyan Samaranchon kívül
nem sokan tudhatják, az viszont már kiderült, hogy a pekingi igent
rengeteg amerikai befektető várja, s amennyiben megszületik, úgy az öt
karikában fantasztikus üzletet látó újvilági mamutcégektől pillanatok alatt
megindul a tőkebeáramlás Kínába. Az egyébként is rohamléptekkel
fejlődő ázsiai ország számára ez még nagyobb lökést jelentene, arról
nem is beszélve, hogy vélhetően komoly politikai vonzata lehetne a NOB,
számukra kedvező döntésének. Nem véletlen, hogy a vetélytársak -
elsősorban Párizs és Toronto - nyomatékkal beszéltek az emberi
jogokról, amellyel kapcsolatban, különösen az utóbbi időben (nyilván nem
véletlenül...) sok vád érte a kínaiakat. Legutóbb éppen itt Moszkvában, a
NOB-ülés egyik hivatalos szállodája, a Hotel Ukrajna előtt volt egy
tüntetés, melyet végül a rendőrök oszlattak szét, s melynek néhány
résztvevőjét pár órára le is tartóztatták. Miközben pekingiek komolyan
szóbajöhető ellenfelei természetesen a politikai nyomástól sem riadtak
vissza, addig Vang Vej úr és társai nagyvonalúan átléptek az emberi
jogokra vonatkozó, élesen - igaz lassan és tagoltan... - megfogalmazott
kérdéseken. "Várjuk a világ sportolóit, s hisszük, hogy tökéletes olimpiát
rendezünk" - ilyen és ehhez hasonló frázisokkal tértek ki a konkrét
válaszok elől, hozzátéve, hogy természetesen bárki szabadon mehet
majd az olimpiára, ahol egy új Peking fogadja majd.
Hogy végül is megrendezhetik-e a maguk "nagy olimpiáját", az a
csütörtök esti, Moszkvai Nagyszínházban tartott hivatalos megnyitót -
amelyen Putyin orosz elnök is megjelent - követő első hivatalos
ülésnapon, pénteken eldől, bár láthatóan ugyanebben reménykednek a
párizsiak és a torontóiak is, szemben Oszakával és Isztambullal. Ez
utóbbi két város ugyan mindent megtett, de a sajtótájékoztatón - ez mind
a beszámolóra, mind a sajtó érdeklődésére igaz - érezni lehetett, hogy
esélytelennek tartják saját magukat, legfeljebb a csodában bízhatnak.
Márpedig csoda ott, ahol ekkora presztízsről, s nem utolsósorban ekkora
pénzről van szó, csak nagyon ritkán van.
Vagy inkább nincs is...
Az utolsó esély
Moszkvában, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ kongresszusi
termében döntenek a 2008-as nyári olimpia helyszínéről. A nap folyamán
az öt pályázó város képviselőinek utolsó esélyként egy-egy óra áll
rendelkezésére, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenlévő
tagjainak bemutassa: miből, hogyan, hol és milyen feltételekkel kívánják
megrendezni a játékokat. E beszámolónak azért is nagy jelentősége
lehet, mert a néhány évvel ezelőtti korrupciós botrány miatt a tagok nem
látogathatták meg a városokat és a pályázók sem kereshették meg a
NOB-tagokat, mind az ajándékozás, mind a közvetlen kapcsolatfelvétel
tilos volt. A tagok így csak a szemlebizottság jelentéséből
tájékozódhattak, s ezeket az információkat egészíthetik ki a pénteken
elhangzóakkal.
A városok bemutatkozásának sorrendje: Oszaka, Párizs, Toronto,
Peking, Isztambul. Ezt követően kerül sor a szavazásra, melynek
végeredményét pénteken, helyi idő szerint 18 órakor jelentik majd be.
NS-tipp
PEKING 50 %
- vitathatatlanul a legesélyesebb, Sydneyvel szemben is csak két
szavazattal maradt alul
PÁRIZS 25 %
- legnagyobb "hibája", hogy 2004-ben is Európában lesz az olimpia
TORONTO 25 %
- valóban szenzációs körülményeket nyújt, Peking lobbija mégis
erősebbnek tűnik
OSZAKA 0 %
- a sportparadicsomra valószínűleg még várni kell
ISZTAMBUL 0 %
- két kontinens találkozása kevés egy olimpia megrendezéséhez
Szűcs Miklós, Nemzeti Sport 2001.07.13.
|