FONTOS


 








A NOB 112. ülése
A kínaiak már mosolyognak


Vang Vej úr igazán elragadó volt: elképesztő magabiztossággal vezette a sajtótájékoztatót, s miközben állandóan mosolygott, az összes kérdezőhöz volt egy-két jó szava. No persze csak azok után, hogy mindenkinek külön felhívta a figyelmét a lassú és érthető beszédre. S hogy kérésének még nagyobb nyomatékot adjon, ő is feltűnően tagoltan mondta: "Ké-rem, las-san és ért-he-tő-en be-szél-je-nek!"

De senki nem sértődött meg.


Minden semleges fórumon megszólaló szakértő a kínai fővárost tartja a favoritnak
Hogyis ne! Elvégre Vang Vej úr - amúgy a pekingi pályázó bizottság főtitkára - a maga modorával olyan remek hangulatot teremtett, hogy mindenképpen ez a háromnegyed óra vitte a pálmát a 2008-as olimpia megrendezésére pályázó öt város sajtótájékoztatói közül. Amúgy bőven volt összehasonlítási alap, ugyanis a szigorú protokolláris sorrend alapján Oszaka volt az első, majd jött Párizs, Toronto, Peking és legvégül Isztambul, s egyik jelölt sem kapott többet negyvenöt percnél, hogy a huszonnegyedik órában még egyszer meggyőzze a nemzetközi sajtót arról, ők lennének legalkalmasabb házigazdái a XXIX. nyári olimpiának.

A beszámolók egyébként többnyire ugyanazt hangsúlyozták, amit eddig is: az oszakaiak a náluk kialakítandó sportparadicsomot reklámozták, a párizsiak azt, hogy a város szívében rendeznék a játékokat, a torontóiak arra a legbüszkébbek, hogy végig vízparton, ráadásul hat kilométeren belül lenne minden versenyszám, az isztambuliak a két kontinens, Európa és Ázsia találkozásának kuriózumát szeretnék kihasználni, a pekingiek pedig...

Nos, ők az "Új Peking - nagy olimpia" jelszót tűzték a zászlajukra, s a beszámolójukon végig érződött - Vang Vej úr mosolygós arca is erre utalt -, hogy gyakorlatilag már a 2008-as olimpia házigazdáinak tekintik magukat. A magabiztosságuk persze nem alaptalan, minden semleges fórumon megszólaló szakértő egyértelműen a kínai fővárost tartja a favoritnak. Ezt a tényt támasztja alá az a kósza híresztelés, mely szerint a hétfőn leköszönő NOB-elnök, Juan Antonio Samaranch is Pekinggel szimpatizál, s tartanak tőle annyira a tagok, hogy ne szálljanak szembe az akaratával. Hogy ez végül is igaz-e, azt ugyan Samaranchon kívül nem sokan tudhatják, az viszont már kiderült, hogy a pekingi igent rengeteg amerikai befektető várja, s amennyiben megszületik, úgy az öt karikában fantasztikus üzletet látó újvilági mamutcégektől pillanatok alatt megindul a tőkebeáramlás Kínába. Az egyébként is rohamléptekkel fejlődő ázsiai ország számára ez még nagyobb lökést jelentene, arról nem is beszélve, hogy vélhetően komoly politikai vonzata lehetne a NOB, számukra kedvező döntésének. Nem véletlen, hogy a vetélytársak - elsősorban Párizs és Toronto - nyomatékkal beszéltek az emberi jogokról, amellyel kapcsolatban, különösen az utóbbi időben (nyilván nem véletlenül...) sok vád érte a kínaiakat. Legutóbb éppen itt Moszkvában, a NOB-ülés egyik hivatalos szállodája, a Hotel Ukrajna előtt volt egy tüntetés, melyet végül a rendőrök oszlattak szét, s melynek néhány résztvevőjét pár órára le is tartóztatták. Miközben pekingiek komolyan szóbajöhető ellenfelei természetesen a politikai nyomástól sem riadtak vissza, addig Vang Vej úr és társai nagyvonalúan átléptek az emberi jogokra vonatkozó, élesen - igaz lassan és tagoltan... - megfogalmazott kérdéseken. "Várjuk a világ sportolóit, s hisszük, hogy tökéletes olimpiát rendezünk" - ilyen és ehhez hasonló frázisokkal tértek ki a konkrét válaszok elől, hozzátéve, hogy természetesen bárki szabadon mehet majd az olimpiára, ahol egy új Peking fogadja majd.

Hogy végül is megrendezhetik-e a maguk "nagy olimpiáját", az a csütörtök esti, Moszkvai Nagyszínházban tartott hivatalos megnyitót - amelyen Putyin orosz elnök is megjelent - követő első hivatalos ülésnapon, pénteken eldől, bár láthatóan ugyanebben reménykednek a párizsiak és a torontóiak is, szemben Oszakával és Isztambullal. Ez utóbbi két város ugyan mindent megtett, de a sajtótájékoztatón - ez mind a beszámolóra, mind a sajtó érdeklődésére igaz - érezni lehetett, hogy esélytelennek tartják saját magukat, legfeljebb a csodában bízhatnak.

Márpedig csoda ott, ahol ekkora presztízsről, s nem utolsósorban ekkora pénzről van szó, csak nagyon ritkán van.

Vagy inkább nincs is...

Az utolsó esély

Moszkvában, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ kongresszusi termében döntenek a 2008-as nyári olimpia helyszínéről. A nap folyamán az öt pályázó város képviselőinek utolsó esélyként egy-egy óra áll rendelkezésére, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenlévő tagjainak bemutassa: miből, hogyan, hol és milyen feltételekkel kívánják megrendezni a játékokat. E beszámolónak azért is nagy jelentősége lehet, mert a néhány évvel ezelőtti korrupciós botrány miatt a tagok nem látogathatták meg a városokat és a pályázók sem kereshették meg a NOB-tagokat, mind az ajándékozás, mind a közvetlen kapcsolatfelvétel tilos volt. A tagok így csak a szemlebizottság jelentéséből tájékozódhattak, s ezeket az információkat egészíthetik ki a pénteken elhangzóakkal.

A városok bemutatkozásának sorrendje: Oszaka, Párizs, Toronto, Peking, Isztambul. Ezt követően kerül sor a szavazásra, melynek végeredményét pénteken, helyi idő szerint 18 órakor jelentik majd be.

NS-tipp

PEKING 50 %
- vitathatatlanul a legesélyesebb, Sydneyvel szemben is csak két szavazattal maradt alul

PÁRIZS 25 %
- legnagyobb "hibája", hogy 2004-ben is Európában lesz az olimpia

TORONTO 25 %
- valóban szenzációs körülményeket nyújt, Peking lobbija mégis erősebbnek tűnik

OSZAKA 0 %
- a sportparadicsomra valószínűleg még várni kell

ISZTAMBUL 0 %
- két kontinens találkozása kevés egy olimpia megrendezéséhez

Szűcs Miklós, Nemzeti Sport 2001.07.13.

ATHÉN.2004

LINKEK

  ATHÉN.2004