Peking nagyon akarja a 2008-as olimpi�t
Holnapt�l m�rcius v�gig tart a NOB
szemlebizotts�g�nak helysz�ni ellen�rz�ssorozata: a vil�g vezet�
sportdiplomat�i a 2008-as ny�ri j�t�kok h�zigazdas�g�ra kandid�l�
v�rosokban gy�jtenek tapasztalatokat. A gy�ztesr�l a j�lius 13-i
moszkvai NOB-�l�sen d�ntenek. Az egyik v�rom�nyos, Peking utc�it
egymilli�an takar�tott�k az ellen�rz�s el�tt.
A rendez�sre eredetileg t�z v�ros
p�ly�zott. A NOB v�grehajt� bizotts�ga azonban - els�sorban
takar�koss�gi okok miatt - Bangkokot, Havann�t, Kair�t, Kuala
Lumpurt �s Sevill�t nem tal�lta el�gg� felk�sz�ltnek. �gy maradtak
�ten versenyben: Oszaka, P�rizs, Toronto, Peking �s
Isztambul.
A 16 tag� szemlebizotts�got Hein Verbruggen, a
Nemzetk�zi Ker�kp�ros Sz�vets�g (UCI) eln�ke, a NOB holland tagja
vezeti, �s k�pviseltetik benne magukat k�l�nf�le nemzetk�zi
sportsz�vets�gek, s nemzeti olimpiai bizotts�gok �pp�gy, mint a
sportol�i, vagy a paralimpiai bizotts�g deleg�ltja. Ott lesz az
ellen�rz�st v�gz�k k�z�tt Szergej Bubka, a nemr�g visszavonult
r�dugr�fenom�n, akit tavaly Sydneyben v�lasztottak a NOB v�grehajt�
bizotts�g�nak tagj�v�.
A szakemberek Pekingben kezdik
vil�gk�r�li k�r�tjukat (febru�r 20-24.), majd k�vetkezik Oszaka
(febru�r 26.-m�rcius 1.), Toronto (m�rcius 8-11.), Isztambul
(m�rcius 21-24.) �s v�g�l P�rizs (m�rcius 26-29.). A bizotts�gi
jelent�snek m�jus 13-ig kell elk�sz�lnie. Az �rt�kel�snek - �s
k�sz�t�inek is - alaposan megn�tt a szerepe �s felel�ss�ge a kor�bbi
hasonl� esetekhez k�pest, mert el�sz�r alkalmazz�k a NOB-reformokat,
amelyek �rtelm�ben a test�let tagjai nem l�togathatj�k meg a p�ly�z�
v�rosokat, �gy l�nyeg�ben csak k�zvetett, koll�g�ikt�l sz�rmaz�
inform�ci�k alapj�n t�j�koz�dhatnak. Az �j�t�s oka: el kell ker�lni
a kor�bban el�fordul� korrupci�nak m�g a lehet�s�g�t is.
Az
is �jdons�g, hogy a 2008-as sz�nhely kiv�laszt�s�ra m�r a j�liusi
moszkvai NOB-�l�s els� napj�n sor ker�l. �gy pr�b�lj�k elej�t venni
annak, hogy a verseng� p�ly�z�k a helysz�nen, a d�nt�s el�tti utols�
pillanatokban befoly�solj�k a szavaz�kat. A helysz�nr�l abszol�t
t�bbs�g d�nt, teh�t ak�r n�gyfordul�s voksol�sra is sor ker�lhet. Az
egyes menetek ut�n mindig a legkevesebb szavazattal rendelkez� v�ros
esik ki.
A pekingi l�togat�s alkalm�b�l a m�lt h�ten - k�t napon kereszt�l
- egymilli�an vettek r�szt az utc�k �s k�z�p�letek takar�t�s�ban. A
dpa n�met h�r�gyn�ks�g szerint Pekingben ezekben a napokban
"
rendk�v�li el�olimpiai �llapot" uralkodik. A forgalmat korl�tozt�k,
a f��tvonalak nagy r�sz�t lez�rt�k, hogy a leveg� is megfelel�
tisztas�g� legyen. A letiszt�tott h�zfalakon "Fantasztikus j�t�kok
az �j Pekingben" felirat� plak�tok csin�lnak a rendez�si
t�rekv�seknek megfelel� h�rver�st. A centrumban az utak ment�n
m�vir�gok d�szlenek, a tereken a kikopott f�vet z�ld n�v�nyfest�kkel
f�jt�k le.
A korm�ny mindenben t�mogatja a p�ly�zatot
el�k�sz�t� bizotts�g munk�j�t �s b�zik abban, hogy 1993 ut�n -
amikor Peking minim�lis, k�tszavazatos veres�get szenvedett a
2000-es olimpi��rt v�vott
"csat�ban" Sydneyt�l - ez�ttal siker�l
megszerezni a j�t�kok rendez�si jog�t.
A pekingiek
legnagyobb riv�lisuknak - saj�t ellenz�k�k mellett - P�rizst
tartj�k. Az �zsiai orsz�g vezet�i szerint azonban szinte minden
mellett�k sz�l: a francia f�v�ros m�r k�tszer volt h�zigazda (1900,
1924), Peking m�g egyszer sem. �zsi�ban a 2008-as lehetne a harmadik
olimpia (1964: Toki�, 1988: Sz�ul), Eur�pa m�r tizenhatot rendezett.
A 2004-es j�t�kokra Ath�nban ker�l sor, a NOB-on bel�l kevesen
t�mogatj�k, hogy k�tszer egym�sut�n ugyanaz a kontinens legyen a
sz�nhely.
A t�bbi p�ly�z�t a k�nai politikai vezet�k nem
tekintik vesz�lyes ellenf�lnek.
[origo], 2001.02.19.
vissza | fel | home