A rendez�sre eredetileg t�z v�ros p�ly�zott. A NOB v�grehajt� bizotts�ga azonban - els�sorban takar�koss�gi okok miatt - Bangkokot, Havann�t, Kair�t, Kuala Lumpurt �s Sevill�t nem tal�lta el�gg� felk�sz�ltnek. �gy maradtak �ten versenyben: Oszaka, P�rizs, Toronto, Peking �s Isztambul.

A 16 tag� szemlebizotts�got Hein Verbruggen, a Nemzetk�zi Ker�kp�ros Sz�vets�g (UCI) eln�ke, a NOB holland tagja vezeti, �s k�pviseltetik benne magukat k�l�nf�le nemzetk�zi sportsz�vets�gek, s nemzeti olimpiai bizotts�gok �pp�gy, mint a sportol�i, vagy a paralimpiai bizotts�g deleg�ltja. Ott lesz az ellen�rz�st v�gz�k k�z�tt Szergej Bubka, a nemr�g visszavonult r�dugr�fenom�n, akit tavaly Sydneyben v�lasztottak a NOB v�grehajt� bizotts�g�nak tagj�v�.

A szakemberek Pekingben kezdik vil�gk�r�li k�r�tjukat (febru�r 20-24.), majd k�vetkezik Oszaka (febru�r 26.-m�rcius 1.), Toronto (m�rcius 8-11.), Isztambul (m�rcius 21-24.) �s v�g�l P�rizs (m�rcius 26-29.). A bizotts�gi jelent�snek m�jus 13-ig kell elk�sz�lnie. Az �rt�kel�snek - �s k�sz�t�inek is - alaposan megn�tt a szerepe �s felel�ss�ge a kor�bbi hasonl� esetekhez k�pest, mert el�sz�r alkalmazz�k a NOB-reformokat, amelyek �rtelm�ben a test�let tagjai nem l�togathatj�k meg a p�ly�z� v�rosokat, �gy l�nyeg�ben csak k�zvetett, koll�g�ikt�l sz�rmaz� inform�ci�k alapj�n t�j�koz�dhatnak. Az �j�t�s oka: el kell ker�lni a kor�bban el�fordul� korrupci�nak m�g a lehet�s�g�t is.

Az is �jdons�g, hogy a 2008-as sz�nhely kiv�laszt�s�ra m�r a j�liusi moszkvai NOB-�l�s els� napj�n sor ker�l. �gy pr�b�lj�k elej�t venni annak, hogy a verseng� p�ly�z�k a helysz�nen, a d�nt�s el�tti utols� pillanatokban befoly�solj�k a szavaz�kat. A helysz�nr�l abszol�t t�bbs�g d�nt, teh�t ak�r n�gyfordul�s voksol�sra is sor ker�lhet. Az egyes menetek ut�n mindig a legkevesebb szavazattal rendelkez� v�ros esik ki.

A pekingi l�togat�s alkalm�b�l a m�lt h�ten - k�t napon kereszt�l - egymilli�an vettek r�szt az utc�k �s k�z�p�letek takar�t�s�ban. A dpa n�met h�r�gyn�ks�g szerint Pekingben ezekben a napokban
" rendk�v�li el�olimpiai �llapot" uralkodik. A forgalmat korl�tozt�k, a f��tvonalak nagy r�sz�t lez�rt�k, hogy a leveg� is megfelel� tisztas�g� legyen. A letiszt�tott h�zfalakon "Fantasztikus j�t�kok az �j Pekingben" felirat� plak�tok csin�lnak a rendez�si t�rekv�seknek megfelel� h�rver�st. A centrumban az utak ment�n m�vir�gok d�szlenek, a tereken a kikopott f�vet z�ld n�v�nyfest�kkel f�jt�k le.

A korm�ny mindenben t�mogatja a p�ly�zatot el�k�sz�t� bizotts�g munk�j�t �s b�zik abban, hogy 1993 ut�n - amikor Peking minim�lis, k�tszavazatos veres�get szenvedett a 2000-es olimpi��rt v�vott
"csat�ban" Sydneyt�l - ez�ttal siker�l megszerezni a j�t�kok rendez�si jog�t.

A pekingiek legnagyobb riv�lisuknak - saj�t ellenz�k�k mellett - P�rizst tartj�k. Az �zsiai orsz�g vezet�i szerint azonban szinte minden mellett�k sz�l: a francia f�v�ros m�r k�tszer volt h�zigazda (1900, 1924), Peking m�g egyszer sem. �zsi�ban a 2008-as lehetne a harmadik olimpia (1964: Toki�, 1988: Sz�ul), Eur�pa m�r tizenhatot rendezett. A 2004-es j�t�kokra Ath�nban ker�l sor, a NOB-on bel�l kevesen t�mogatj�k, hogy k�tszer egym�sut�n ugyanaz a kontinens legyen a sz�nhely.

A t�bbi p�ly�z�t a k�nai politikai vezet�k nem tekintik vesz�lyes ellenf�lnek.

[origo], 2001.02.19.

vissza | fel | home