A 2008-ban esed�kes XXIX. ny�ri olimpiai j�t�kok helysz�n�t a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g ny�ri moszkvai �l�s�nek els� napj�n, j�lius 13-�n jel�li ki. Eredetileg t�z v�ros jelentkezett. A NOB v�grehajt� bizotts�ga azonban Bangkok, Havanna, Kair�, Kuala Lumpur �s Sevilla terveit nem tal�lta megfelel�nek. �gy �t v�ros kapott felk�r�st a p�ly�zat r�szletes kidolgoz�s�ra. M�gpedig Isztambul, Oszaka, P�rizs, Peking �s Toronto. Az �t v�ros k�z�l az eddigiek sor�n egyed�l P�rizs adott otthont olimpi�nak, m�ghozz� k�t alkalommal: 1900-ban, illetve 1924-ben.

Peking, mint ismeretes, Sydneyvel szemben csak k�t szavazattal maradt le 1993-ban. Isztambul most sorozatban harmadszor p�ly�zik, Toronto legut�bb az 1996-os j�t�kok rendez�s�t szerette volna elnyerni, m�g Oszaka �joncnak tekinthet�.

A p�ly�zatok beny�jt�s�nak hat�rideje janu�r v�g�n j�rt le, �s a szemlebizotts�g febru�r 20-�n kezdi meg l�togat�sait. A bizotts�got ez�ttal els� alkalommal Hein Verbruggen, a Nemzetk�zi Ker�kp�ros-sz�vets�g eln�ke, a NOB holland tagja vezeti. A bizotts�gban a nemzetk�zi sportsz�vets�gek, �s a nemzeti olimpiai bizotts�gok, valamint a NOB h�rom-h�rom k�pvisel�je, illetve tagja kapott helyet.

Megh�vtak a bizotts�gba egy kiv�l� sportol�t is, aki nem m�s, mint Szergej Bubka, a nemr�g viszavonult r�dugr�kir�ly, aki mint ismeretes, m�r tagja lett a NOB v�grehajt� bizotts�g�nak is. El�sz�r vehet r�szt a szemlebizotts�g munk�j�ban egy paralimpi�s sportember is.

M�jus k�zep�re k�sz�ti el jelent�s�t a szemlebizotts�g. Azt k�v�nj�k meg�llap�tani, hogy az �t v�ros k�z�l melyik a legjobban felk�sz�lt, melyik tudja bev�ltani a p�ly�zat�ban tett �g�reteket, melyik lehet v�g�l minden tekintetben a legjobb helysz�n. A bizotts�g szerepe �s felel�ss�ge rendk�v�l fel�rt�kel�d�tt az ut�bbi id�ben. A NOB ismert reformja sor�n ugyanis elhat�rozt�k, hogy a NOB tagjai nem l�togathatj�k a p�ly�z� v�rosokat, azok k�pvisel�i sem kereshetik fel a NOB tagjait, semmif�le aj�nd�kokkal sem pr�b�lhatj�k megszerezni rokonszenv�ket.

�jdons�g az is, hogy a titkos szavaz�st m�r az �l�s els� napj�n, j�lius 13-�n megtartj�k, hogy a p�ly�z�k a helysz�nen se tudj�k befoly�solni a NOB tagjait. A szavaz�s sor�n egy�bk�nt a rendez�s jog�nak megszerz�s�hez elegend� az abszol�t t�bbs�g, azaz a jelenl�v� tagok sz�m�nak fele, plusz egy szavazat.

A legkevesebb voksot kapott v�ros az egyes menetek v�g�n kiesik, �gy a szavaz�s ak�r �t meneten �t is tarthat. Majd elv�lik, hogy j�lius 13. napja melyik indul�nak hoz szerencs�t.

Schmitt lenne az els� olimpiai bajnok eln�k

Schmitt P�l, a Magyar Olimpiai Bizotts�g NOB-eln�ks�gre kandid�l� eln�ke interj�t adott a n�met Die Welt c�m� lapnak. Ebben arr�l besz�lt, hogy � ugyan eur�pai, de megv�laszt�sa eset�n nemcsak a kontinenst, hanem az eg�sz olimpiai bizotts�got k�pviseln� - ahogy megfogalmazta: kiv�l� kompromisszumos megold�s lehetne minden �rdekcsoport szempontj�b�l. Schmitt szerint Samaranch eln�k tan�t� �s oltalmaz� volt mindannyiuk sz�m�ra, �ri�si hatalom �sszpontosult a kez�ben. A j�v� azonban �jfajta vezet�si modellt hoz, a leend� �j eln�k csapatj�t�kos kell, hogy legyen, els� az egyenl�k k�z�tt. Arr�l is sz� esett, hogy Schmitt ingyen, pontosabban k�lts�gt�r�t�s�rt v�llaln� a tisztet, ugyanis szerinte a NOB els� ember�nek k�l�nleges a st�tusa: nem lehet egy menedzser a sok k�z�l, hiszen t�rsadalmi p�ldak�p. A Die Welt m�g eml�keztetett arra is, hogy amennyiben Schmitt P�l lenne Samaranch ut�dja, � lenne a szervezet 107 �ves t�rt�net�ben az els� olimpiai bajnok eln�k.

Vad Dezs�, Nemzeti Sport 2001.02.20.

vissza | fel | home