Haller �kos �s Pet� Tibor 250 ezer n�z� el�tt versenyezhet

Az el�zetes h�resztel�sekkel ellent�tben m�gsem halasztj�k el az Oxford-Cambridge evez�sversenyt: a k�t vil�gh�r� brit egyetem 148. �sszecsap�s�t a hagyom�nyoknak megfelel�en szombaton rendezik. Kor�bban ugyanis felmer�lt, hogy a Temze magas v�z�ll�sa �s az er�s sz�l miatt csak vas�rnap bonyol�tj�k le a viadalt, de v�g�l maradt az eredeti id�pont, mivel az id�j�r�s kedvez�bbre fordult. A londoni szervez�k rem�lik, hogy mintegy 250 ezer szurkol� l�togat ki a helysz�nre. Az 1829 �ta tart� csat�ban a tavalyi gy�ztes Cambridge vezet 77:69-re, egyszer, 1877-ben d�ntetlen lett a vet�lked�s eredm�nye.

Magyar vonatkoz�s� h�r, hogy vil�gbajnok k�tp�revez�s�nk k�t tagja, Haller �kos �s Pet� Tibor is ott lesz a rangos �sszecsap�son. A k�t egyetem csat�ja el�tt ugyanis a vil�g legjobb egyp�revez�seinek tartanak bet�tfutamot, s mindazoknak post�ztak megh�v�t, akik a tavalyi vb ut�n r�szt vettek a szlov�n Iztok Cop g�l�j�n.

A vil�g egyik legismertebb versenysorozata 1829. j�nius 10-�n indult, h�rom h�napos el�k�sz�letek ut�n akkor m�rk�z�tt meg el�sz�r egym�ssal a k�t egyetem, Oxford �s Cambridge evez�s nyolcasa. A t�v embert pr�b�l� volt, n�gy �s negyed m�rf�ld, t�bb mint h�romszorosa a mai, k�tezer m�teres olimpiai t�vnak. A versenyt 1856-t�l minden �vben megrendezt�k, lesz�m�tva a k�t vil�gh�bor�s id�szakot. Az eg�sz sorozat csupa visszav�g�b�l �ll, mert a hagyom�nyok szerint az el�z� �vi vesztes h�vja ki a gy�ztes egyetem nyolcas�t.
Cambridge 77:69-re vezet, ebb�l az k�vetkezne, hogy 146 futamot bonyol�tottak le eddig. Ezzel szemben 147-szer versenyzett egym�ssal a k�t egyetem haj�ja, de egyszer, 1877-ben holtversenyt hirdettek ki, mert a legenda szerint a b�r� elszuny�k�lt egy bokor t�v�ben. Amikor f�lriasztott�k, �s az eredm�nyt tudakolt�k t�le, �ll�t�lag azt felelte: "Holtverseny, Oxford nyert n�gy l�b el�nnyel." M�s forr�sok szerint viszont val�ban igen csek�ly volt a k�l�nbs�g, r�ad�sul a d�nt�shoz� rossz sz�gb�l l�tta a befut�t. A rendez�k tanultak az esetb�l, mert ut�na m�r a Temze mindk�t partj�n �llt egy-egy b�r�.
A mai ut�doknak seg�t a technika, a BBC, amely 1936-ban adott el�sz�r telev�zi�s k�zvet�t�st az Oxford-Cambridge-r�l, k�pzeletbeli c�lvonalat h�z a v�zre. A n�z�k semmir�l sem maradnak le, t�j�koztatj�k �ket a csap�ssz�mr�l, a sebess�gr�l, a korm�nyosokat bemikrofonozz�k. A t�v�sek az id�n huszon�t kamer�val dolgoznak, egyet-egyet elhelyeznek a k�t haj�n is, egy pedig helikopterr�l mutatja a versenyt. Az �l� ad�st a becsl�sek szerint hatmilli�an l�tj�k, �s vil�gszerte mintegy f�lmilli�rd ember k�s�ri figyelemmel a versenyt.
A gy�zelmi rekordot Cambridge tartja, haj�ja egym�s ut�n tizenh�romszor lett els� 1924 �s 1936 k�z�tt, m�g az oxfordi sz�ri�k k�z�l az 1976 �s 1985 k�z�tti t�zes volt a leghosszabb. A legk�l�nlegesebb futamot 1912-ben rendezt�k, a t�v k�zben mindk�t cs�nak els�llyedt. Az oxfordiak m�g partra h�zt�k a haj�t, �s ki�nt�tt�k bel�le a vizet, a b�r� azonban az ism�tl�s mellett d�nt�tt. K�t nappal k�s�bb is Oxford nyert.
A haj�k �tlagosan h�sz perc alatt teszik meg a t�vot, el�sz�r m�g t�bb mint negyven kellett a gy�ztes egys�gnek, n�gy �vvel ezel�tt azonban a cambridge-ieknek 16 perc 19 m�sodperc is el�g volt, ez a rekord.
A Temz�n 1848 �ta rendezik ugyanazon a szakaszon a versenyt. M�g a mai, j�val modernebb cs�nakokban �l� versenyz�ket is megdolgoztatja a kanyarg� foly�, mert a haj�kat hull�mok dob�lj�k, a sz�l kisz�m�thatatlan. Eleinte el�fordult, hogy a rajt �s a c�l hely�t felcser�lt�k, 1863 �ta azonban erre nem volt p�lda. Mik�nt arra sem, hogy ne szombaton �ljenek haj�ba az evez�s�k. Az id�n m�gis arr�l sz�ltak a h�rek, hogy a magas v�z�ll�s �s az er�s sz�l irre�liss� tenn� a versenyt, �s egy nappal elhalasztj�k, de a versenyigazgat� az id�j�r�s-el�rejelz�sek alapj�n kijelentette: szombaton megm�rk�zhet a k�t evez�s egys�g.
A verseny honlapj�n - amely angolokra vall�an, egyszer�en A cs�nakverseny c�met viseli - a tippek a c�mv�d� Cambridge gy�zelm�t j�solj�k.

vissza | fel | home