Haller Ákos és Pető Tibor 250 ezer néző előtt versenyezhet

Az előzetes híresztelésekkel ellentétben mégsem halasztják el az Oxford-Cambridge evezősversenyt: a két világhírű brit egyetem 148. összecsapását a hagyományoknak megfelelően szombaton rendezik. Korábban ugyanis felmerült, hogy a Temze magas vízállása és az erős szél miatt csak vasárnap bonyolítják le a viadalt, de végül maradt az eredeti időpont, mivel az időjárás kedvezőbbre fordult. A londoni szervezők remélik, hogy mintegy 250 ezer szurkoló látogat ki a helyszínre. Az 1829 óta tartó csatában a tavalyi győztes Cambridge vezet 77:69-re, egyszer, 1877-ben döntetlen lett a vetélkedés eredménye.

Magyar vonatkozású hír, hogy világbajnok kétpárevezősünk két tagja, Haller Ákos és Pető Tibor is ott lesz a rangos összecsapáson. A két egyetem csatája előtt ugyanis a világ legjobb egypárevezőseinek tartanak betétfutamot, s mindazoknak postáztak meghívót, akik a tavalyi vb után részt vettek a szlovén Iztok Cop gáláján.

A világ egyik legismertebb versenysorozata 1829. június 10-én indult, három hónapos előkészületek után akkor mérkőzött meg először egymással a két egyetem, Oxford és Cambridge evezős nyolcasa. A táv embert próbáló volt, négy és negyed mérföld, több mint háromszorosa a mai, kétezer méteres olimpiai távnak. A versenyt 1856-tól minden évben megrendezték, leszámítva a két világháborús időszakot. Az egész sorozat csupa visszavágóból áll, mert a hagyományok szerint az előző évi vesztes hívja ki a győztes egyetem nyolcasát.
Cambridge 77:69-re vezet, ebből az következne, hogy 146 futamot bonyolítottak le eddig. Ezzel szemben 147-szer versenyzett egymással a két egyetem hajója, de egyszer, 1877-ben holtversenyt hirdettek ki, mert a legenda szerint a bíró elszunyókált egy bokor tövében. Amikor fölriasztották, és az eredményt tudakolták tőle, állítólag azt felelte: "Holtverseny, Oxford nyert négy láb előnnyel." Más források szerint viszont valóban igen csekély volt a különbség, ráadásul a döntéshozó rossz szögből látta a befutót. A rendezők tanultak az esetből, mert utána már a Temze mindkét partján állt egy-egy bíró.
A mai utódoknak segít a technika, a BBC, amely 1936-ban adott először televíziós közvetítést az Oxford-Cambridge-ről, képzeletbeli célvonalat húz a vízre. A nézők semmiről sem maradnak le, tájékoztatják őket a csapásszámról, a sebességről, a kormányosokat bemikrofonozzák. A tévések az idén huszonöt kamerával dolgoznak, egyet-egyet elhelyeznek a két hajón is, egy pedig helikopterről mutatja a versenyt. Az élő adást a becslések szerint hatmillióan látják, és világszerte mintegy félmilliárd ember kíséri figyelemmel a versenyt.
A győzelmi rekordot Cambridge tartja, hajója egymás után tizenháromszor lett első 1924 és 1936 között, míg az oxfordi szériák közül az 1976 és 1985 közötti tízes volt a leghosszabb. A legkülönlegesebb futamot 1912-ben rendezték, a táv közben mindkét csónak elsüllyedt. Az oxfordiak még partra húzták a hajót, és kiöntötték belőle a vizet, a bíró azonban az ismétlés mellett döntött. Két nappal később is Oxford nyert.
A hajók átlagosan húsz perc alatt teszik meg a távot, először még több mint negyven kellett a győztes egységnek, négy évvel ezelőtt azonban a cambridge-ieknek 16 perc 19 másodperc is elég volt, ez a rekord.
A Temzén 1848 óta rendezik ugyanazon a szakaszon a versenyt. Még a mai, jóval modernebb csónakokban ülő versenyzőket is megdolgoztatja a kanyargó folyó, mert a hajókat hullámok dobálják, a szél kiszámíthatatlan. Eleinte előfordult, hogy a rajt és a cél helyét felcserélték, 1863 óta azonban erre nem volt példa. Miként arra sem, hogy ne szombaton üljenek hajóba az evezősök. Az idén mégis arról szóltak a hírek, hogy a magas vízállás és az erős szél irreálissá tenné a versenyt, és egy nappal elhalasztják, de a versenyigazgató az időjárás-előrejelzések alapján kijelentette: szombaton megmérkőzhet a két evezős egység.
A verseny honlapján - amely angolokra vallóan, egyszerűen A csónakverseny címet viseli - a tippek a címvédő Cambridge győzelmét jósolják.