FONTOS


 

A kajak-kenu sport eredete egészen a prehisztorikus időkre, mintegy ötezer évvel korábbanra nyúlik vissza, hiszen az ősi kor emberei már különféle ladikokkal, csónakokkal szelték át a tavakat, folyókat. Napjaink kajakja azonban az eszkimók, kenuja pedig a kanadai indiánok vízi alkalmatosságához kapcsolható.

A versenysportnak nagy lendületet egy brit jogász, John MacGregor adott, aki a 19. század második felében előbb megalapította a Royal Canoe Clubot, majd még ugyanebben az évben, 1866-ban az első versenyt is megrendezte.


Kolonics, Horváth - Atlanta

A nemzetközi szövetség azonban csupán 1924-ben jött létre (19 klub bábáskodásával), ebben az évben már az olimpiai műsorban is megjelent a sportág: Párizsban azonban még csak amerikai és kanadai versenyzők mérték össze erejüket, a kajak számokat előbbi, a kenuviadalokat utóbbi nemzet képviselői nyerték.

1936-ban már teljes jogú tagként szerepelt az olimpián - természetesen ekkor még csak a férfiak, egy- és kétfős kajakokban és kenukban, 1000 és 10 000 méteren. Ezen az olimpián először és utoljára "összecsukható kajak" is szerepelt a versenyszámok között, majd miután a második világháború a földdel tette egyenlővé a nemzetközi szövetség müncheni székhelyét, az 1946-os újjászerveződésnek ismét ki kellett harcolnia a következő olimpiai részvételt.

A nők 1948-ban csatlakoztak a mezőnyhöz, egyelőre csak egyesben, míg a női K-2 1960-ban, a K-4 1984-ben lett olimpiai szám. 1956 után a 10.000 méteres számokról lemondtak, 1964-től viszont megjelent a férfi K-4, 1976-től pedig a férfiak 500 méteres versenyei (kivétel K-4). Az 1960-as római olimpián volt egy azóta sem látott kísérlet a 4×500 m K-1 férfi váltóval.

A vadvízi versenyek ugyancsak német olimpián (1972, München) kerültek a programba, de azonnal el is tűntek, mert nehezen teljesíthető infrastrukturális igényük van, hisz nem volt egyszerű megfelelő patakszakaszt találni az újabb olimpiai városok közelében. Csak 1996-ban jelentkeztek ismét, s 2000-ben, Sydneyben már mesterséges, hegyi patakot idéző pályát építettek számukra. Hasonló a helyzet Athénban is, a viadalt augusztus 17-20-án ugyancsak az Elinika sportközpontban rendezik meg.

A legendás magyarok között (a teljesség igénye nélkül) meg kell említeni Parti János, Tatai Tibor, Hesz Mihály, Kőbán Rita és Kolonics György nevét.

forrás: [origo]

  • férfi kajak négyes
  • férfi kajak páros
  • férfi kenu páros
  • női kajak négyes, női kajak páros
  • női kajak páros
  • női versenyzők: Barócsi Andrea, Dékány Kinga, Laky Éva, Paksy Tímea, Rasztótzky Eszter, Szabó Ágnes, Szádovszki Ágnes, Szilágyi Fatime
  • kajakosok: Borhi Zsombor, Fehérvári Vince, Hegedűs Róbert, Kajner Gyula, Rajna András, Almási Péter, Ádám Attila, Bauer Márton, Fekete Gyula
  • kenusok: Belicza Béla, Buzál Miklós, Fürdök Gábor, Hüttner Csaba, Szuszkó László, Vajda Attila, Wichmann Tamás, Zala György, Fehér Imre, Gajárszki Áron, Hoffmann Ervin, Iván Gábor, Malomsoki Sándor, Pihelevics Csaba, Végh Attila, Viktor Endre (kenu)
    Magyar Kajak-kenu Szövetség
    Cím: 1138 Budapest, Latorca u. 2.
    Telefon: +36 1 465-0091, +36 1 465-0092, +36 1 465-0094
    Fax: +36 1 465-0095
    E-mail: info@mkksz.hu
    Web: www.mkksz.hu
  • Kőbán Rita Kajak-kenu vb Szeged 2006
    Kajak-kenu Eb, Szeged 2002
    KAJAK-KENU

    CIKKEK

      A sportág története
      Ez történt 2002-ben

     
    MULTIMÉDIA

      ffi kenupáros, 1996
      Kőbán Rita, 1996
      Kőbán-interjú I, II
      női kajaknégyes, 1992
      Czigány Kinga I, II
      Dónusz Éva I, II
      Mészáros Erika

     
    LINKEK

      MKKSZ
      KSI Kajak-kenu
      vizitura.hu
      adriatura.freeweb.hu
      canoemarathon.hu
      cirkayak.com