T�bb mint f�l �vsz�zada szolg�lja a magyar �s a nemzetk�zi sport�letet Bonn Ott�, a Nemzetk�zi Kajak-kenu Sz�vets�g tavaly lek�sz�nt f�titk�ra. Sz�p, eredm�nyes �s gazdag p�lyafut�st tudhat maga m�g�tt. Az olaszorsz�gi Monfalcon�ban 1926-ban sz�letett, �desapja az ottani haj�gy�rban dolgozott, a h�zuk alig k�tsz�z m�terre volt a tenger partj�t�l. M�r fiatalon megismerkedett a v�zisportokkal. Kedvenc id�t�lt�se a partmenti �b�lben val� kajakoz�s volt. Tanulm�nyait 1938-ig a helyi k�z�piskol�ban v�gezte, majd amikor a sz�lei elhat�rozt�k, hogy visszaj�nnek Magyarorsz�gra, Pesten, az Attila utcai Verb�czy gimn�ziumban (most Pet�fi) folytatta a tanulm�nyait. Itt kezdett el versenyszer�en kajakozni is, de csak itthon jegyzett eredm�nyei voltak. Az �retts�gi ut�n az orvosi egyetemen szeretett volna tov�bbtanulni, a h�bor� azonban k�zbesz�lt.

1949-ben ker�lt be a hazai kajak-kenu sz�vets�gbe az akkor m�r �t nyelvet besz�l� sportember. K�t �vvel k�s�bb az Orsz�gos Testnevel�si Sportbizotts�gban el�sz�r az evez�s, a kajak-kenu �s a vitorl�z�s �gyeivel foglalkozott, majd k�s�bb1963-ig oszt�lyvezet�k�nt dolgozott ugyanott. Nagy megtiszteltet�snek veszi a mai napig, hogy � lehetett az 1965-�s budapesti universiade �s az 1966-os atl�tikai Eur�pa-bajnoks�g szervez�bizotts�g�nak az eln�ke. 1971-t�l t�z �vig a K�zponti Sportiskola igazgat�ja volt.

A nemzetk�zi sportdiplom�ciai sikereinek kezdete egybeesik a magyar kajak-kenu sport sikereivel. Az eml�kezetes maconi vil�gbajnoks�gon a magyar csapat hat arany�rmet nyert. Ilyen el�zm�nyek ut�n ker�lt sor a sport�g nemzetk�zi sz�vets�g�nek tiszt�j�t� k�zgy�l�s�re a belga v�rosban. "Huszonegy orsz�g vett r�szt a tan�cskoz�son. N�gy jel�lt volt k�t eur�pai eln�ks�gi tags�gra. Egy angol, egy belga, egy orosz �s j�magam - eml�kezik vissza Bonn Ott�. - Az angol k�ld�ttet h�sz, engem tizenn�gy szavazattal v�lasztottak be a sport�g eln�ks�g�be. Biztos vagyok benne, hogy a sikeremben nagy szerepe volt a magyar csapat kit�n� szerepl�s�nek is."

Tal�koz�s J�nos K�roly spanyol kir�llyal a barcelonai olimpia kajak-kenu versenyein.

A Nemzetk�zi Kajak-kenu Sz�vets�gben a r�mai olimpia ut�n el�sz�r m�sodik, majd 1970-t�l els� aleln�k lett. 1988-ban f�titk�r n�lk�l maradt a nemzetk�zi sz�vets�g, s felk�rt�k, v�llalja el a tiszts�get. Bonn Ott� term�szetesen elfogadta. K�t �vig p�rhuzamosan volt megb�zott f�titk�r �s els� aleln�k, majd az ut�bbi tiszts�g�r�l 1990-ben, a Poznanban megrendezett kongresszuson lemondott. Az eln�ks�g ekkor meger�s�tette �t a f�titk�ri poszton. Eg�szen a m�lt �v v�g�ig vitte a sport�g �gyeit. Sportiplom�ciai p�ly�j�nak a v�g�t a 2000-es �vz�r� kongresszuson jelentette be.

A helysz�n ism�t Poznan volt� "B�szke vagyok arra, hogy f�titk�ri munk�m alatt a sz�vets�g tagl�tsz�ma �tvenh�romr�l sz�ztizenkett�re emelkedett, �s nincs olyan f�ldr�sz, ahol ne foglalkozn�nak a kajak-kenu sporttal."

Juan Antonio Samarancht�l megkapta a NOB �rdemrendet.

Amikor arr�l k�rdeztem, mi volt a legnagyobb �lm�nye az elm�lt f�l �vsz�zadban, neh�z helyzet el� �ll�tottam.

"A sok �lm�ny k�z�l nem k�nny� kiragadni egyet. �r�kre eml�kezetes marad az els� olimpi�m. 1952-ben Helsinkiben, ahol mind a tizenhat magyar arany�rmet szem�lyesen szurkolhattam v�gig. A magyar kajak-kenu sport els�, 1954-es vil�gbajnoki sikerei, az Ur�nyi, F�bi�n kett�s 1956-os olimpiai gy�zelme szint�n felejthetetlen �lm�nyt jelentett. De mondom, szinte lehetetlen v�lasztani �s rangsorolni az �lm�nyek k�z�tt."

Helsinkiben, a kajak-kenu csapat vezet�jek�nt kezdte meg az olimpiai "szerepl�s�t." Az�ta nem hi�nyzott egyetlen olimpi�r�l sem. A nemzetk�zi sz�vets�g c�lb�r�jak�nt, zs�ritagk�nt, technikai deleg�tusk�nt, majd az 1988-as sz�uli j�t�kok ut�n mint a nemzetk�zi sz�vets�g f�titk�ra tev�kenykedett a versenyeken. A nemzetk�zi �s a hazai sport�letben is t�bb elismer�sben r�szes�lt. 1995-ben haz�nk rendezte a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g kongresszus�t. Ekkor vehette �t Juan Antonio Samaranch eln�kt�l a NOB-�rdemrendet, s az id�n kapta meg a hazai olimpiai bizotts�gt�l a MOB-�rdem�rmet. Sz�mos kiv�l�s�ggal, �llamf�rfival tal�lkozott a munk�ja sor�n. Szem�lyesen fogadta �t II. J�nos P�l p�pa, J�nos K�roly spanyol kir�ly a barcelonai olimpi�n, Fidel Castro a Kub�ban megrendezett P�nameriaki J�t�kokon Aleksander Kwasniewski lengyel k�zt�rsas�gi eln�k� Lehetetlen �sszesz�molni, hogy az �t f�ldr�sz h�ny orsz�g�ban �s h�nyszor fordult meg a munk�ja sor�n.

II. J�nos P�l fogadta Bonn Ott�t �s a Nemzetk�zi Sz�vets�g akkori eln�k�t, Sergio Orsit (k�z�pen)

"Az elm�lt b� �vtized oly sok munk�val j�rt, hogy szabads�gra egyszer sem tudtam elmenni. Nagy aj�nd�k a sz�momra - k�sz�net is �rte -, hogy a feles�gem mindv�gig meg�rt�en viseltetett a munk�m ir�nt, �s a mai napig kitart mellettem. De ugyanolyan �r�m �s boldogs�g a sz�momra, hogy a koll�g�im elismert�k a munk�mat. A f�titk�ri megb�zat�som befejezt�vel sem szakadok el a sport�gamt�l. Tiszteletbeli �r�k�s tagja lettem a nemzetk�zi sz�vets�gnek, �s tan�csad�k�nt seg�tem az eln�ks�g munk�j�t az �j �vezredben is."

Bal�ssy L�szl�, A Sz�nes Sport 2001.01.06.

vissza | fel | home