|
| ||||
|
Horváth Csaba: mínusz hetvenezer forint havonta
Csepelen víz folyik a plafonból Ludasi Róbert, Sári Nándor. A csepeli kenus, illetve kajakosedzők (előbbi a szakosztály igazgatója is) nem szoktak panaszkodni. Sokáig tűrik, ha gond van, most azonban már nem bírták tovább. Beszéltek. Mondandójuk javarészt a pénz körül forgott. A sportág bekerült a kiemelten támogatottak közé, az ISM idén 90 millió forintot juttatott a szövetségnek, amely ebből 30 milliót osztott szét 58 szakosztály között. Az önmagához képest gyengélkedő, még így is két vébéaranyat nyerő, a hazai pontversenyt vezető szakosztálynak először hétmillió jutott. Mellbevágóan kevés a tavalyi 22 milliós állami támogatáshoz képest. Ludasiék felháborodtak, reklamáltak. A szövetségben más pontrendszert dolgoztak ki, és ezek alapján másodjára már csak hatmillió jutott nekik. Amiből idáig mindössze hármat kaptak meg. Pedig a szakosztályok által megszerezhető pontok 40 százaléka az övék, olimpiai és világbajnokok lapátolnak náluk. - A hiányzó húszmilliót szinte lehetetlen előteremteni - mondja Sári, a négyszeres világbajnok Vereckei edzője. - A klub is erején felül segít, a költségek nagyon magasak. A csőd széle felé evezünk - véli Ludasi, aki két olimpiai, illetve öt világbajnokot nevelt. Most már a közszámlákat sem a klub, hanem a szakosztály fizeti, a körülmények siralmasak. Amikor például az ISM munkatásra a helyszínen járt, a konditerem plafonjából éppen folyt a víz. A példákat lehetne sorolni, ám ezek helyett inkább nézzük a versenyzőket olykor hátrányosan érintő Gerevich-alapítványos rendelkezéseket. Persze hozzá kel tenni, ha onnan nem kapnának pénzt, már bezárhatták volna a boltot, de az összeg kevesebb a szokottnál. Sokkal kevesebb! Szerintük többek között azért, mert azt is a szövetség osztja szét. Csak az idén olimpiai számban világbajnoki címet szerző Vereckei pénzén emeltek, a többieké csökkent. A olimpiai, tizenkétszeres világ, és Európa-bajnok Horváth Csabáé 70 000 forinttal kevesebb. Pedig a Csepel SC 1992 óta vezeti a hazai pont és éremtáblázatot, azóta 25 felnőtt vb-t nyertek, az utóbbi három évben csak Ludasi emberei a különböző ifi és felnőtt világversenyeken 16 aranyérmet lapátoltak össze. Még egy adalék, amit Ludasi mesélt el. Amikor balhézott, többek között azért, hogy az ő alapítványos pénze 45 ezer forint (amit vissza akart utasítani), a szövetség elnöke, dr. Baráth Etele, azt mondta, fogadja el, majd emelnek. Ehhez képest most 40 ezer forintot kap. - A pénz egyre kevesebb, a versenyzők ezt naponta érzik. Foglalkoztatja őket a saját és a szakosztály bizonytalan helyzete. Ez lenne a nyugodt felkészülés? - kérdezi Ludasi. Még ennél is aggasztóbb a hajóhelyzet. - Idén a huszonhat világbajnoki számból tizenkettőben olyan kölcsönhajókban indult a magyar válogatott, amelyekhez a szövetségnek semmi köze sem volt, közülük négyet én szereztem az ismerőseimen keresztül. Elég abszurd helyzet - így Sári. Hát még az, hogy a Horváthoz hasonló eredményekkel rendelkező Kolonics még sohasem kapott legújabb típusú hajót a szövetségtől. Legutóbb vett magának, amit később Ludasiék kifizettek neki. A Horváth, Kolonics kettős pároskenuját a szövetség veszi meg, de ennek már rég meg kellett volna történnie, ahogy Ludasi mondta, fáziskésésben vannak. A hajóban az olimpia érdekében már egy hónapja kenuzni kéne. A fentiekből látszik, a pénz az úr. Megoldásként azt javasolták nekik, pályázzanak, ám azt csak olyan szervezetek tehetik, amelyeknek nincs köztartozása. A Csepelnek van. A kör bezárult. (válfi), Nemzeti Sport 1999. november 13. |
| ||
|
||
|
||
|