Az ausztráliai tavasz egyelőre felrúg minden hagyományt, már ami az időjárást illeti. Sokéves átlagban 20 százaléknyi esély van az esőre szeptember végén, de amióta a magyar kajak-kenusok a leendő olimpiai helyszínen, Penrithben tartózkodnak, pontosan fordítottja a megszokottnak az esős, illetve az esőmentes órák, napok aránya.
Jobbára zuhogott az eső akkor is, amikor a férfiak 1000 méteres döntőit rendezték - kiegészítve a női k-4 500 méterrel - hétfőn délelőtt. Ez sem zavarta azonban a magyarokat, akik a legtöbb számban szinte leiskolázták riválisaikat.
Kiemelést érdemel közülük is Kolonics György, aki egy olimpiai és 12 vb-aranyát párosban, illetve négyesben szerezte, s már régen kacérkodik azzal, hogy "önállósítja" magát, eddig azonban csak egyszer, még 1993-ban, Koppenhágában nyert egy vb-ezüstöt. Most viszont sem az olimpiai, sem a világbajnoki cím védője (a cseh Martin Doktor és az orosz Makszim Opaljov) nem tudott ellenállni a hajrájának.
- Tudtam, hogy az elején nem szabad felvennem a nekem túl gyors tempójukat, a végén meg minden úgy sikerült, ahogy én akartam - mondta Kolonics, miután ritkán látható két hajóhossznyi fölénnyel nyert.
Vereckei Ákos menetrendszerű győzelmet aratott: nemcsak ellenfeleit gyűrte le, hanem az egy-két napos láz következményeit is. Pulai Imre és Novák Ferenc már féltávnál biztosan vezette a kenupárosok mezőnyét, s még az is "belefért", hogy az utolsó 250 méteren csak az 5. részidőt lapátolják. A világbajnok oroszok csak hatodikok lettek.
- Nagyon nehéz volt, a vébé után két hét alatt elfogyott az az erő, amit előtte magunkra szedtünk, szerencsére így is sikerült nyerni - értékelt fáradtan, de elégedetten Pulai.
A negyedik győzelmet a női négyes tulajdonképpen úgy szállította, hogy Kőbánék igazolták a papírformát, realizálták a velük, egy hónapos világbajnokokkal szembeni jogos várakozást.
A férfi kajakpáros (Almási Péter, Bauer Márton) az 5. helyen végzett.
- Jobb, mint amit vártam - jegyezte meg Angyal Zoltán szövetségi kapitány. - Kolonics számára sokat jelenthet ez a presztízsgyőzelem, mert a két sztár, Doktor és Opaljov a milánói vb-ről szinte azonnal ide jött, itt készült, tehát reális, nagy versenyen győzött ellenük.
Hogy a viszonylag foghíjas mezőnyök ellenére is van értéke, becsülete egy-egy előolimpiai sikernek, azt egyébként éppen Martin Doktor esete példázza: négy évvel ezelőtt, az Atlantát megelőző hasonló eseményen nyert 500-on is, 1000-en is. Aztán emlékezetes kettős győzelmet aratott az olimpián.
A kajak-kenusok már most elkezdhetik hozzászoktatni magukat a kora hajnali keléshez, mert - éppen a mostani klimatikus viszonyok következtében - reggel nyolcra, vagyis a szokottnál egy órával előbbre hozták az olimpiai program kezdési időpontjait. Hátha akkor kevésbé fúj a szél, és még nem esik az eső.
[origo], 1999. szeptember 27.