k�priportok | mozg� gy�ngyszemek
K�PESLAP | UTAZ�S
Vizilabda Eb 2006 Belgr�d
Kajak-kenu vb, Szeged 2006
Ath�n 2004
Kov�cs Katalin | K�b�n Rita
Storcz Botond | Vereckei �kos
Ha j�n a f�n�k, kattints ide!
FONTOS


 
KatacaSportSitemapE-mail

Vaskuti Isv�n gy�keres v�ltoz�sokat szeretne
"Most a legunalmasabb v�ltozatot j�tsszuk."


Ha valakinek vannak elk�pzel�sei, gondolatai, m�g nem jelenti azt, hogy azok meg is val�sulnak. Olyan helyzetbe kell ker�lnie az illet�nek, hogy a hangj�t meg is hallj�k. Vaskuti Istv�n, a moszkvai olimpia arany�rmes kenusa, a magyar sz�vets�g szakmai aleln�ke sz�m�ra most adatott meg a lehet�s�g, hogy a vil�g sz�ne el� t�rja az �tleteit, hogy belesz�ljon a sport�g j�v�j�ben. Ugyanis bev�lasztott�k a nemzetk�zi sz�vets�g technikai bizotts�g�ba. Abba a test�letbe, amelyben az elm�lt esztend�kben nem volt magyar szakember. Tal�n m�r az � sz�nre l�p�s�nek k�sz�nhet�, hogy Magyarorsz�gnak, pontosabban Szegednek �t�lt�k oda a 2005-�s ifj�s�gi, �s a 2006-os feln�tt vil�gbajnoks�g rendez�si jog�t.

- M�g kik p�ly�ztak az eml�tett vil�gesem�nyekre?

- T�l nagy t�leked�s nem volt - mondja Vaskuti Istv�n -, de ennek egyik oka az volt, hogy el�zetesen egyeztett�nk a vet�lyt�rsakkal. A m�sik ok pedig az, hogy amikor tudom�st szereztek a sz�nd�kunkr�l, ink�bb el�lltak a rendez�s gondolat�t�l, elker�lve a kudarcot. �l�nken �l m�g mindenki eml�kezet�ben a szegedi vil�gbajnoks�g, amelyet az�ta is etalonk�nt emlegetnek. Ausztr�li�val �s Portug�li�val kellett egyeztetn�nk, de minden sim�n ment.


Vaskuti Istv�n, a reformer

- Mi lehet az oka annak, hogy a magyarorsz�gi vil�gversenyek - �s most nem csak a kajak-kenura gondolunk - szinte t�k�letesen siker�lnek, pedig a mi rendez�inknek val�sz�n�leg kevesebb p�nz �ll a rendelkez�s�kre, mint m�s orsz�goknak.

- Mi alaposan felk�sz�l�nk egy-egy ilyen esem�nyre, �s m�r az el�k�sz�t�s sor�n megalapozzuk a k�s�bbi sikert. Ha jelentkez�nk egy verseny�rt, biztosan kiv�l� helysz�re tudjuk vinni, de mindez egy�tt is kev�s lenne a sportszeret� k�z�ns�g jelenl�te n�lk�l. A tavalyi, mil�n�i vil�gbajnoks�g p�ld�ul �rdektelens�gbe fulladt. �ppen ez�rt a nemzetk�zi sz�vets�g a j�v�ben szerz�d�st fog k�tni a rendez�kkel, amelyben pontosan le�rj�k az elv�r�sokat, s azt is, hogy mit kell teljes�teni�k a h�zigazd�knak. A j� id�t ugyan nem lehet garant�lni, de minden m�s k�r�lm�ny tervezhet�. Szerepelni fog ezekben a meg�llapod�sokban a telev�zi�s k�zvet�t�sek garant�l�sa is, ami az eladhat�s�g miatt fontos.

- Vil�gszerte egyre nagyobb az �rdekl�d�s a sport�g ir�nt, hiszen �ppen a h�t v�g�n, a vars�i kongresszuson l�pett be h�t �jabb orsz�g a nemzetk�zi sz�vets�gbe.

- M�r sz�ztizenegy a tagorsz�gok sz�ma! A versenyeken is rengeteg nemzet szerepel, �ppen ez�rt is kellene felgyors�tani, l�tv�nyosabb� tenni a programot. Ez a technikai bizotts�g feladata is, amelyben m�r nekem is lesz szerepem.

- Ezt megel�z�en n�gy �vig nem volt magyar tagja ennek a test�letnek. K�nnyen jutott be a bizotts�gba?

- Nem mondhatom. A sz�vets�g n�met eln�ke, Uli Feldhoff mellettem �llt ugyan, de a bizotts�g vezet�je, a belga Leukemans �rr�l ez nem mondhat� el. Ennek megfelel�en az els� k�rben nem is kaptam meg a megfelel� t�mogat�st. A m�sodik fordul�ban m�r siker�lt nyernem.

- Mi lehet az oka annak, hogy valaki egy olimpiai bajnokot nem l�t sz�vesen a bizotts�g�ban?


L�tv�nyosabb� kell tenni a sport�gat!

- Leukemans b�csi, nevezhetem �gy, hiszen m�r hetven fel� j�r, csak egy lelkes amat�r, nem pedig profi sportvezet�. Emellett t�l konzervat�v ahhoz, hogy szeresse a hozz�m hasonl� embereket, akik �lland�an a v�ltoztat�sok, az el�rel�p�s lehet�s�g�t keresik. Ennek ellen�re a munk�mmal majd megpr�b�lom elnyerni az �, s a koll�g�im j�indulat�t.

- Mit jelent ez a megbizat�s?

- �vente legal�bb n�gyszer �l�sezik a technikai bizotts�g, ezenk�v�l a nagy nemzetk�zi versenyek alkalm�val is tal�lkozunk. Enn�l t�bbet nem is tudn�k most v�llalni, ez�rt sem p�ly�ztam a vezet�i tiszts�gre, tal�n majd a n�gy�ves peri�dus ut�n.

- Vannak-e olyan tervei, amelyekt�l ak�r m�g f�lnie is kell a "belga b�csinak?"

- L�tv�nyosabb� kell tenni a sport�gat. A mostani forma m�r nem el�g sz�rakoztat�. K�tsz�z, �tsz�z vagy ezer m�ter, mindegy, hiszen �gyis ugyanazt a r�vid szakaszt l�tja csup�n a n�z�, amelyik p�lyar�szen �l. Az�rt enn�l t�bb van a kajak-kenuban! �rdemes lenne esetleg egy bel�that� k�rp�ly�n versenyezni, fordul�kkal, ahol ak�r m�g �ssze is �rhetn�nek a haj�k. Lehetn�nek nagyobb l�tsz�m� egys�gek indi�nkenuban, �s be lehetne vezetni a v�lt�kat is. Tudom, hogy ez nem foci, kos�rlabda vagy atl�tika, de amit lehet, azt �rdemes kihozni bel�le. A kajak eredetileg vad�szeszk�z volt . Felv�teleken l�ttam, ahogy r�gen Gr�nlandon �zt�k, elejtett�k, majd sz�ll�tott�k kajakkal a f�k�kat. Most a legunalmasabb v�ltozatot j�tsszuk, ezt �gy nem hagyhatjuk, mert a sport�g elvesz�theti a n�pszer�s�g�t.

gad�csi, A Sz�nes Sport 2000.11.29.

vissza | fel | home      

K�b�n Rita


KAJAK-KENU

  KAJAK-KENU.2006
   SZEGED VB <<
  KAJAK-KENU.2005
   Z�GR�B VB
   POZNAN EB
  KAJAK-KENU.2004
   ATH�N 2004
   POZNAN EB
  KAJAK-KENU.2003
   GAINESVILLE VB
  KAJAK-KENU.2002
   SZEGED EB
   SEVILLA VB
  KAJAK-KENU.2001
   MIL�N� EB
   POZNAN VB
  KAJAK-KENU.2000 <<
   POZNAN EB
   SYDNEY 2000
  KAJAK-KENU.1999
   Z�GR�B EB
   MIL�N� VB

 
K�PEK

  

 
LINKEK

 

 
K�NYVAJ�NL�

  
  RAFTING
  >>> Sportk�nyvek

 
SPORT�GAK

  OLIMPIA
  V�ZILABDA �SZ�S
  M��SZ�S M�UGR�S
  KAJAK-KENU EVEZ�S
  VITORL�Z�S SZ�RF
  �TTUSA

 
KATACA.HU

  HOME SITEMAP
  K�PRIPORTOK
  GY�NGYSZEMEK
  E-MAIL