|
|
| ||||
|
|
Csepelen önként kerülnek lapátra a versenyzők
A világbajnokok otthagyhatják a Csepel SC-t Neves kenusaik hét végi gyengébb teljesítményét követően Csepelen senki nem gondolta úgy: Kolonicséknak immár kolompoltak. Maga a tucatnyi világbajnoki címet szerzett s Horváth Csabával négy éve olimpiai bajnokságot nyert Kolonics György sem dugta a fejét a homokba, legfeljebb a hűsítő zuhany alá. A keddi edzésen ült újra hajójába, s a fürdőzés után felfrissülve beszélt a szegedi befürdésről és annak utóhatásairól: "Természetesen nem volt jó kedvem a verseny miatt, ám azért szemernyi rossz érzés sem kerülgetett, amikor Szeged után a csepeli edzésen viszontláttam a kenumat. Ha az olimpián produkáltam volna ilyen pocsék teljesítményt, talán okkal kerülném a vizet, ám így még tűrhető hangulatban vagyok." Az egyesben Milánóban szélvészként száguldó, a dobogóról mégis leszoruló csepeli Szegeden vészes széllel találta magát szemben, s ezt azóta sem felejtette el a természetnek: "Persze nemcsak velem babrált ki az időjárás, szinte az összes környező pályán pocsék eredmények születtek. A formám sem volt kielégítő, de nem is kellett ellenállhatatlanul lapátolnom, hisz itthon majd a válogatókon kell bizonyítani. Több országban lezárultak már az egyes csapatok olimpiai selejtezői, nekünk viszont még küzdenünk kell augusztusig. Talán ennek a máshol szokatlan lebonyolítási rendnek is vannak előnyei..." Például időt lehet nyerni a csúcsrajáratásig. Kolonics esetében az egyes indulást tekintve hajdan csak a kezdet volt igazán emlékezetes, minthogy e számban '93-ban szerzett utoljára érmet: "Mostanában az orosz Opalov az egyeduralkodó, mégsem adom fel. A dobogós helyezés igenis elérhető a számomra... Hogy ezért hanyagolnám a párost?! Ugyan, ez csak szóbeszéd. Csabával olimpiai címvédők vagyunk ötszázon, s tisztában vagyunk a felelősségünkkel. A szakágból nagy eséllyel mi hozhatunk érmet, tehát nem törhetünk le. A szegedi kudarcról nem tárgyaltunk sokáig: a kétszázon szerzett második hely s az aznapi temérdek döntőm miatt hamar túltettük magunkat a történteken." Átigazolás, kényszerből A három hét múlva esedékes szolnoki olimpiai válogató előtt korántsem biztató a csepeli kajak-kenu-szakosztály helyzete. Ludasi Róbert remek stábot és versenyzőgárdát alakított ki, ám úgy fest, hamarosan nem e klub keretein belül folytatják a kiváló műhelymunkát. A Csepel SC még a tavalyi prémiumokkal is adós, ám ez még nem riasztaná el az edzőket és a versenyzőket. Az egyesület köztartozásai jelentenek problémát: ugyanis a klub az ISM által kiadott "nullás papír" híján aligha nevezhetné legjobbjait a válogatóra. Ideiglenes megoldás született: heteken belül a Csepel SC Alapítvány veszi át Vereckeiéket, amely adományokból -- elsősorban a helyi önkormányzat garanciavállalásával -- fedezi a béreket öt hónapig, vagyis az olimpiáig. Ludasi szerint ily nehéz helyzetben még nem voltak, ám bízik abban, hogy Sydneyben megmutatják, érdemes áldozni a sportág legjobbjaira. Elképzelhető, hogy tavalyi prémiumuktól az átigazolással elesnek, ám jelenleg, ugyebár, nem ez az egyetlen csapás. Kolonics és Horváth mérsékelt szegedi teljesítménye ellenben nem taglózta le az edzőt: a páros döntőbeli "szétesése" szerinte még egyszer nem fordul elő. Kolonics egyesbeli próbálkozása is csak jobb lehet: "Képes kiemelkedőt nyújtani ezekben a számokban is, ezért nem beszélem le semmiről, ám talán nem is kell befolyásolni egy, a tizedik nagy világversenyére készülő versenyzőt." Opalev nyomában Kolonics György ez ideig három világbajnokságon indult egyesben, ám érmet csak első szólózásakor szerzett hét évvel ezelőtt Koppenhágában. Atlanta páros olimpiai bajnoka a szegedi világbajnokságon próbálkozott újra, ám végül a hetedik helyen zárt. Egy esztendővel később, a tavalyi világbajnokságon Milánóban első számú kenusunkra osztották mindhárom egyes számot, s a két olimpiai távon kis híján a dobogón végzett. Az ezerméteres döntőben egyetlen tizedmásodperc választotta el a harmadik helyezett szlovák Martin Doktortól. Mindazonáltal érdemes megjegyezni: az egyesbeli elsőséget a kenusok között az orosz Makszim Opalev hitbizományként kezeli, Olaszországban 200, 500 és 1000 méteren sem talált legyőzőre. Opalev és az orosz csapat egyébiránt kihagyta a hét végi Mol Világkupát. Kolonics vb-szereplése, egyesben: Koppenhága, 1993: C-1 500 m -- 2. hely Szeged, 1998: C-1 1000 -- 7. hely Milánó, 1999:
GG, Nemzeti Sport 2000.05.31 |
| ||
|
||
|
||
|
FONTOS
