Sári Nándor vállalja saját hibáit. Már amennyiben nem az előző mondat a hibás: hiszen vádolható-e baklövéssel az az edző, aki két arany- és egy bronzéremhez segítette versenyzőit a sydneyi olimpián? Válaszolnunk fölösleges, sőt, ezúttal kérdések feltételére sincs szükség. Sári Nándor maga keresett feleletet arra, mit rontott el október 1-jén, a Penrith-tónál, amikor tanítványa, a teljes magyar olimpiai csapatból elsőségre elsősorban esélyes versenyző, Vereckei Ákos a negyedik helyen végzett egy olyan mezőnyben, amelyet évek óta rettegésben tartott verhetetlenségének mítosza.

Noha a csepeli kajakosok felkészülése csak december 4-én kezdődik, trénerük az elmúlt napokban mindnyájuktól találkozót kért. Sárira két igazán komoly beszélgetés várt: a folytatásban bizonytalan Bártfai Krisztiánnal és a Sydneyben a csapathajó sikere mellett váratlan kudarcot megélt Vereckei Ákossal folytatott disputa. Bártfai korábban úgy vélte, a jövőben hivatásául választja az olimpiáig hobbinak tekintett repülést, ám K-2 1000 méteren szerzett bronzérme nem tette elégedetté, s jövőre még a pároshajó "pilótája", vezérevezőse marad.

Vereckei versenyzésének elemzésére - az ünneplések végeztével - egy hónap után jutott ideje, s adatott megfelelő rálátása Sárinak és kétszeres K-1-es világbajnokának. "Ákos úgy gondolja, szakmailag nem hibáztunk. Én úgy vélem, ő nem hibázott... - kezdte Sári sejtelmesen. - Nem köntörfalazom, három - a kapkodás, ily módon részben a lehetetlen versenyszervezés számlájára írható - tévedésem volt. Az első: délelőtt nem kellett volna bemennünk a szállásra, miután délután háromra halasztották a kezdést. A második: éberebben kellett volna tartanom Vereckei figyelmét, egyszer?en baklövés volt hagyni, hogy ilyen tompává váljon. A harmadik: nem kellett volna mélyebbre állítani a hajóban az ülést. Az adott szituációban egyébiránt mindhárom döntés jónak t?nt. Tízkor nem tudhattuk, hogy mire beérünk a hotelbe, újabb hiábavaló rajtot rendelnek el. A feszült helyzetben indokolt volt Ákos megnyugtatása, ám a szokott versenylázat, vibrálást ébren kellett volna tartanunk. A beülés módosításával stabilabbá próbáltuk tenni a hajót, Vereckei is a változtatást szorgalmazta, ám ezzel akaratlanul is szokatlan pózba kényszerítettük" - végzett az önkritikus elemzéssel Sári, ám sietve magunk tesszük hozzá: mindettől függetlenül ez évben ő a legeredményesebb magyar edző.

A karib-tengeri repülőútról a napokban lemaradt Vereckei osztotta a tréner nézeteit, ám saját felelősségéről sem feledkezett meg: "Valóban akadt egy-két hiba, ám én is részese voltam a döntéseknek - mondta a kajaknégyes olimpiai bajnoka. - Furcsa volt úgy alulmaradni, hogy jobbító szándék vezérelt minket, mégis fordítva sült el a taktikázásunk." Vereckei elárulta, az ünnepségsorozat végeztével immár vízközelbe vágyik, de szíve szerint nem a h?s Duna a fő célállomás: "Az egyik unokatestvérem télre kiköltözik Jamaicára, és én vele akartam tartani... Hiába, ott már főszezon van, s nem kaptam megfelelő repülőjegyet, így az egy hónap alatt felszedett ötkilós úszógumit december elején, a Hollandi úti tanmedencében lapátolom le."

GG, Nemzeti Sport 2000.11.15.