A j�v�ben is versenyk�pesek lesz�nk
El�sz�r 1995-ben v�lasztott�k meg a Magyar
Kajak-Kenu Sz�vets�g eln�k�v�, n�h�ny nappal ezel�tt pedig �jabb
n�gy �vre bizalmat kapott. A fiatalon szint�n kajakoz�,
�p�t�szm�rn�k diplom�val rendelkez�, �s jelenleg orsz�ggy�l�si
k�pvisel� dr. Bar�th Etel�t egyhang� d�nt�ssel v�lasztotta meg a
sz�vets�g m�rcius 29-i k�zgy�l�se. A r�gi-�j eln�k�t a szavaz�sr�l,
a megszor�t� k�lts�gvet�sr�l, a j�v� feladatair�l, �s a sport�ghoz
f�z�d� kapcsolat�r�l k�rdezt�k.
- Sz�m�tott-e r�, hogy egyhang� szavaz�ssal v�lasztj�k meg �jra a sz�vets�g eln�k�nek?
- Az
el�zetes inform�ci�k alapj�n tudtuk, hogy nincsen m�s jel�lt, ez�rt
az �jrav�laszt�s nem csak nekem, m�snak sem volt meglepet�s. Az
egyhang� szavaz�s azonban mindenk�ppen nagy �r�m sz�momra.
- A k�zgy�l�s v�lem�ny�t ismerj�k, de mit gondol �n a
vezet�s n�gy�vi munk�j�r�l?
- �gy gondolom, a pl�num
tagjai nem a mi teljes�tm�ny�nkr�l d�nt�ttek, a sz�vets�g ugyanis
�nmaga munk�j�t ismerte el azzal, hogy mind a gazdas�gi, mind a
szakmai besz�mol�kat egyhang�an elfogadta. Erre az elm�lt t�z �vben
nem volt p�lda, b�r az is igaz, hogy a sport�g egy�rtelm�en cs�csra
�rt: ha �ttekintj�k az �vtized olimpiai �s vil�gbajnoki eredm�nyeit,
nyugodtan kijelenthetj�k, a kajak-kenu Magyarorsz�g legsikeresebb
sport�ga, a legeredm�nyesebb sportol�i pedig a kajakos K�b�n
Rita �s a kenus Kolonics Gy�rgy.
- A szakmai
sikereket soha nem n�lk�l�zte a Magyar Kajak-Kenu Sz�vets�g,
gazdas�gi szempontb�l azonban voltak neh�z id�szakai. Hogyan
siker�lt egyens�lyba hozni a szervezetet?
- Ennek titka
mind�ssze az, hogy a sz�vets�gben kiz�r�lag a kajak-kenu csal�d
tagjai, azaz szakemberek, egykori sportol�k, szakvezet�k vezetik a
munk�t. Mindannyian azt szeretn�k, �s az�rt dolgoznak, hogy min�l
jobban m�k�dj�n a sport�g, de ami enn�l is fontosabb: nagyon j�l
ismerik a megold�sra v�r� probl�m�kat, amelyek k�r�l azt�n id�nk�nt
�ri�si szakmai vit�k is kialakulnak. Ezek azonban �ppen arra val�k,
hogy el�re vigy�k a munk�t.
- Id�n j�val kevesebb
k�zponti t�mogat�sban r�szes�l sz�vets�g, mint tavaly. Ez hogyan
�rinti a terveiket?
- Rettenetesen neh�z helyzetet
teremtett, ugyanis el�rel�that�lag 50 milli� forinttal kevesebb
�sszegb�l fogunk gazd�lkodni, mint tavaly. Ezt a hi�nyt megpr�b�ljuk
szponzori t�mogat�ssal p�tolni, de ennyi p�nzt nem lesz�nk k�pesek
szerezni. Emiatt megszor�t� k�lts�gvet�st kellett alkotnunk,
kevesebben utaznak majd vil�gversenyekre, nem lesz annyi
edz�t�boroz�si lehet�s�g, �s �j sporteszk�z�k v�s�rl�s�t sem tudjuk
finansz�rozni.
- Mi fog t�rt�nni az egyes�letekkel,
amelyek nem kapnak k�zponti t�mogat�st?
- Az egyes�letek
k�zvetlen t�mogat�s�t id�n az infl�ci�t meghalad� m�don n�velj�k.
Az�rt d�nt�tt�nk �gy, mert a szakoszt�lyok jobban tudj�k, hogy
helyben mire van sz�ks�g�k, hogy mire kell k�lteni�k a p�nzt. Ezt
azonban csak k�l�nb�z� programok - edz�t�borok, versenyek - rov�s�ra
tudtuk megtenni, de fontos volt, hogy a versenyz�k, az ut�np�tl�s ne
szenvedjen hi�nyt.
- Mit sz�lt azokhoz a
hozz�sz�l�sokhoz, amelyek kifog�solt�k az informatikai
fejleszt�sekre, valamint kommunik�ci�s feladatokra sz�nt �sszegeket?
- Az eln�ks�gben is nagy vita folyt ezekr�l a
k�rd�sekr�l, de mindenki bel�tta azt, hogy minden egyes befektetett
forint sokszorosan megt�r�l. Meg�rtem term�szetesen a
szakoszt�lyokat, hiszen nekik sokszor t�zezrek, sz�zezrek is nagy
seg�ts�get jelentenek, ez�rt kifog�solj�k, ha milli�s �sszegeket
kell k�lten�nk ilyen c�lokra. De azt szint�n l�tni kell, hogy ma
ezekre a beruh�z�sokra sz�ks�g van, �s ezt a k�zgy�l�sen is tudt�k,
hiszen csupa olyan embert v�lasztottak az eln�ks�gbe, akik a
kajak-kenu mellett p�nz�gyi, illetve marketing tapasztalatokkal
rendelkeznek.
- Melyek az elk�vetkezend� id�szak
legfontosabb feladatai?
- Id�n maraton
Eur�pa-bajnoks�got rendez�nk, amely komoly munk�t jelent, �s
emellett meg kell alkotnunk egy n�gy �vre sz�l� moderniz�ci�s
programot. Ennek l�nyege, hogy szorosabb kapcsolatot kell
ki�p�ten�nk a nagyk�z�ns�ggel, k�zel�ten�nk kell olyan �j ir�nyzatok
fel�, mint a kajakp�l�, a szlalom, a s�rk�nyhaj�z�s, er�s�teni kell
a sz�k mez�nnyel rendelkez� kenu-szak�gat, valamint a kisebb
egyes�leteket.
- Lehet-e folytatni az elm�lt �vekre
jellemz� kajak-kenus sikersorozatot?
- Az olimpia
kiv�teles eredm�nyt, n�gy arany, k�t ez�st �s egy bronz�rmet hozott.
Ekkora sikerre garanci�t v�llalni nem lehet, viszont meggy�z�d�sem,
hogy tartani tudjuk hely�nket a nemzetk�zi �lvonalban, �s a j�v�ben
is versenyk�pesek lesznek a sportol�ink. Az �lvonal csupa fiatal
versenyz�b�l �ll, nagyon er�sek a l�nyok, �gyhogy van ok a
bizalomra.
- Az MKKSZ eln�ki tiszte mellett m�s k�z�leti
szerepet is v�llal, de m�gis, a kajak-kenu mekkora jelent�s�ggel b�r
az �let�ben?
- Igazi �r�met ez a munka szerez, hiszen a
politiz�l�s, a parlamenti feladatok nem j�rnak t�l sok
siker�lm�nnyel. A kajak-kenuba fektetett munka azonban boldogs�ggal
t�lt el, akkor is, ha tudom, hogy a sportsikerek nem k�zvetlen�l az
�n teljes�tm�nyemnek k�sz�nhet�ek. Teh�t nem form�lis poz�ci�r�l van
sz�, sokkal t�bbet jelent ann�l.
Peth� Andr�s, MKKSZ 2001.04.02.
vissza | fel | home
|