Jövőre talán több pénz jut a sportágra
Kajak-kenu: örökségünk része
A kajak-kenu sportág a napokban Magyar Örökség Díjat kapott. Korábban még soha nem volt példa arra, hogy egy sportági szakszövetség kapja a Magyarországért Alapítvány díját, amelyet állampolgárok javaslatai alapján osztanak ki. Idén ez már a második elismerés, augusztus 20-án ugyanis az Ifjúsági és Sportminisztérium a legjobb sportközösségnek járó Minarik Ede-díjjal tüntette ki a válogatottat. A díjakkal a kajak-kenu múltját ismerték el, a múlt pénteki a MOB-megbeszélésen azonban már a sportág jövőjéről esett szó.
Külön öröm, hogy sportszervezetként mi vagyunk az elsők, akik megkapták ezt a díjat - mondja Füleky András, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) főtitkára. A kajak-kenu vitathatatlanul rászolgált az elismerésre, hiszen a sportág történelmének 31 világbajnokságán 117 arany- 114 ezüst- és 91 bronzérmet szereztek versenyzőink, és ezzel toronymagasan vezetünk a nemzetközi mezőnyben. Nem csoda hát, hogy a Magyar Örökség Díjjal járó oklevélben az szerepel, a hazai kajak-kenu sport elmúlt évtizedekben nyújtott teljesítményével a magyar örökség részévé vált. A neves személyiségekből álló kuratórium a díjazottak névsorát egy úgynevezett arany
ben vezeti, amelyet a Nemzeti Múzeumban lehet megtekinteni.
A sportág múltja egyértelműen dicsőséges, és úgy tűnik, hogy a jövője sem lesz másmilyen. A tavalyi olimpiáról 4 aranyéremmel tértek haza versenyzőink, az idei szezon Európa- és világbajnokságán pedig egyaránt 8-8 első helyet szereztek. Tették ezt annak ellenére, hogy a szakszövetség idén közel 60 millió forinttal kevesebb központi támogatást kapott, mint tavaly. A szakmai kérdések mellett így pénzügyi problémák is szóba kerültek a napokban tartott olimpiai megbeszélésen - árulja el Füleky András. A megbeszélés célja az volt, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság tájékozódjon a sportszövetségek olimpiai felkészüléséről, programjáról. A kajak-kenu azon kevés sportágak közé tartozik, amely nemcsak, hogy teljesítette, de túl is lépte az eredeti célkitűzéseket - mondja a főtitkár. Mindezt úgy - ahogy arról a megbeszélésen Angyal Zoltán szövetségi kapitány is beszámolt -, hogy a szűkös pénzügyi keret miatt edzőtáborok maradtak el, és több nemzetközi versenyre sem tudtak kijutni a versenyzők.
Az idei sikerek után az MKKSZ abban bízik, hogy jövőre nagyobb forrásból gazdálkodhatnak majd. Már csak azért is, mert jövőre indítják a fiatal tehetségek gondozását célzó Herakles programot. A tervek szerint egyébként jövő tavasszal nyílik Szegeden a kajak-kenu sport első olimpiai edzőközpontja, ahol együtt lesz minden, ami a felkészüléshez kell: hajók, szállás, edzőterem és sportorvosi háttér. A szegedi helyszínre azért esett a választás - teszi hozzá Füleky András -, mert ott nem csupán edzőtáborokat, hanem akár egyre komolyabb versenyeket is rendezhetünk. A jövő évi szegedi Eb mellett ugyanis már most gondolni kell a 2005-ös ifjúsági, és a 2006-os felnőtt világbajnokságra is, amelyeknek szintén Magyarország ad otthont.
MKKSZ 2001.09.24.
| |
FONTOS
