|
Interj� Angyal Zolt�nnal, a kajak-kenu v�logatott sz�vets�gi kapit�ny�val
A szakmai tud�s az er�ss�g�nk Angyal Zolt�n az atlantai olimpia ut�n vette �t a kajak-kenu v�logatott sz�vets�gi kapit�nyi posztj�t. A hagyom�nyosan sikeres sport�g ir�ny�t�sa alatt is nagyszer� teljes�tm�nyt ny�jtott. Csak a legfontosabb sz�mokat eml�tj�k: 4 olimpiai �s 29 vil�gbajnoki arany�rmet nyertek versenyz�ink 1997 �ta. Az idei �v szint�n a sikerekr�l sz�lt, m�g akkor is, ha a sz�k�sebb k�zponti t�mogat�s miatt edz�t�borok maradtak el, �s a Vil�gkupa futamok t�bbs�g�t is magyar indul�k n�lk�l rendezt�k meg. A kapit�nyt az idei szezonr�l, az elk�vetkezend� �vek terveir�l �s a kajak-kenu siker�nek titkair�l k�rdezt�k. A versenyszezon v�get �rt, jelenleg milyen feladatai vannak? ![]() Mi fog szerepelni ebben a besz�mol�ban? Az eredm�nyekkel term�szetesen el�gedett vagyok, a versenyz�k minden szak�gban kiv�l�an teljes�tettek. Egyar�nt nagyszer�en szerepeltek a feln�ttek �s az ifik, a s�kv�zi sportol�k �s a maratonist�k. Az eredm�nyek mellett elemezni kell azt is, hogyan siker�lt megoldani az egy�b kit�z�tt feladatokat. Itt m�r nem besz�lhet�nk egy�rtelm�en pozit�v �szrev�telekr�l, hiszen anyagi okok miatt edz�t�borok maradtak el �s a sportorvosi h�tt�r fejleszt�s�t sem tudtuk v�grehajtani. A j�v� �vi tervekben mi szerepel? P�ld�ul a versenyz�knek lesz-e lehet�s�g�k arra, hogy t�bb nemzetk�zi versenyen vegyenek r�szt, mint id�n? Az elk�pzel�sek sajnos nem mindig tal�lkoznak azzal, ami megval�sul. Jelenleg egy szakmai terven dolgozom. Ennek sor�n optim�lis felt�telekben gondolkodom, szeretn�k min�l t�bb edz�t�boroz�si �s versenyz�si lehet�s�get adni a sportol�knak. Ezt a tervet novemberben egyeztetj�k a k�lts�gvet�ssel, akkor der�l ki, hogy mely javaslatokat tudjuk megval�s�tani. Mir�l sz�lt a mostani, a sydney-i j�t�kokat k�vet� els� �v, az �jabb olimpiai ciklus kezdete? Az olimpi�t k�vet� els� k�t �vben nagyon fontos feladat, hogy helyzetbe hozzuk azokat a fiatalokat, akik jelenleg az ifi koroszt�lyban versenyeznek. �ket kell �gy menedzselni, hogy min�l gyakorlottabbak legyenek, min�l k�zelebb ker�ljenek az �lmez�nyh�z. Az idei Eur�pa- �s vil�gbajnoks�gon t�bb ilyen sportol� is r�szt vett, �s ami a legszebb, hogy �rmekkel, s�t, n�h�nyan arany�remmel t�rtek haza. Ha letelik ez a k�t �v, akkor pedig arra ker�l a hangs�ly, hogy a kialakult egys�gekkel dolgozzunk, vel�k �rj�nk el min�l jobb eredm�nyeket. K�nny�ti vagy nehez�ti a munk�j�t az, hogy Magyarorsz�gon rengeteg tehets�ges kajak-kenu versenyz� van? Ez term�szetesen egy�rtelm� pozit�vum, de bizonyos �rtelemben probl�m�kat is jelent. Sokan vagyunk, ez�rt sokba is ker�l�nk. Azt gondolom azonban, ez legyen a legkisebb gondunk. Mindenk�ppen �r�lni kell annak, hogy am�g az ut�bbi �vekben, m�s sport�gakban folyamatosan cs�kkent az ut�np�tl�s, addig n�lunk stabiliz�l�dott, s�t m�g n�tt is. �n k�v�l-bel�l ismeri ezt a sport�gat, dolgozott nevel�edz�k�nt, az ifj�s�gi v�logatott vezet�jek�nt, jelenleg pedig a feln�tt csapatot ir�ny�tja. Meg tudja mondani, mi�rt vagyunk ilyen j�k kajak-kenuban? Egyr�szt az�rt, mert nagyon sok fiatal �zi ezt a sportot, �gy k�nnyen lehet k�zt�k tehets�geket tal�lni. Ahhoz azonban, hogy �k sikeresek legyenek, szakemberekre van sz�ks�g. �gy �rzem, ebben vagyunk er�sek, hiszen ha k�rben�z�nk a vil�gban, l�thatjuk, sz�mos magyar kajak-kenu edz� dolgozik m�s orsz�gokban. Hozz� kell tenni, nagyon eredm�nyesen v�gzik a munk�jukat. Mit gondol, vissza�thet a sport�gra az, hogy sikereik ellen�re korl�tozott anyagi k�r�lm�nyek k�z�tt k�sz�lnek a versenyz�k? Mint mondta, id�n edz�t�borok maradtak el, �s a Vil�gkupa versenyeken sem vettek r�szt magyar kajak-kenusok. Ha ez a tendencia marad, akkor vissza�thet, hiszen a szakmai programok megval�s�t�sa n�lk�l hossz� t�von neh�z lesz sikereket el�rni. Nagyon sok m�lik az edz�k�n, akik az alacsony fizet�sek ellen�re igen kem�ny munk�t v�geznek, �s a versenyszezon idej�n minden m�st, csal�dot is f�lret�ve, csak a kajak-kenuval foglalkoznak. Ha �k �gy d�ntenek, hogy az anyagi probl�m�k miatt m�s meg�lhet�s ut�n n�znek, az komoly gondot fog jelenteni a sport�gnak. Ugyanakkor, ha visszagondolok a kor�bbi �vekre, mindig azt tapasztaltam, hogy az olimpiai ciklus elej�n kevesebb, majd egyre t�bb k�zponti t�mogat�sb�l gazd�lkodhattak a k�l�nb�z� sz�vets�gek. Rem�lem, most sem lesz m�sk�pp. L�tok egy�bk�nt biztat� jeleket, p�ld�ul a miniszt�rium tehets�ggondoz� Herakl�sz programj�t vagy az olimpiai k�zpontok l�trehoz�s�nak terv�t, amelyekkel kapcsolatban els� helyen a kajak-kenut eml�tik. Fot�: �brah�mn� �. Erika Peth� Andr�s, MKKSZ 2001.10.16. |
![]()
![]() KAJAK-KENU.2006 SZEGED VB << KAJAK-KENU.2005 Z�GR�B VB POZNAN EB KAJAK-KENU.2004 ATH�N 2004 POZNAN EB KAJAK-KENU.2003 GAINESVILLE VB KAJAK-KENU.2002 SZEGED EB SEVILLA VB KAJAK-KENU.2001 << MIL�N� EB POZNAN VB KAJAK-KENU.2000 POZNAN EB SYDNEY 2000 KAJAK-KENU.1999 Z�GR�B EB MIL�N� VB | ||
![]()
![]() ![]() H�d-�nnep 2001.06.23 |
||
![]()
![]() |
||
![]()
![]() ![]() RAFTING >>> Sportk�nyvek | ||
![]()
![]() OLIMPIA V�ZILABDA �SZ�S M��SZ�S M�UGR�S KAJAK-KENU EVEZ�S VITORL�Z�S SZ�RF �TTUSA | ||
![]()
![]() HOME SITEMAP K�PRIPORTOK GY�NGYSZEMEK |