FONTOS


 

Közgyűlés előtt a Magyar Kajak - Kenu Szövetség
Az egyesületek megkapják a támogatást


Az elmúlt négy év munkájának összegzésére, lezárására, az új sporttörvénynek megfelelő alapszabály elfogadására, és a 2001-es költségvetés megvitatására, valamint tisztújításra készül a Magyar Kajak - Kenu Szövetség március 29-i éves közgyűlésén.

A mostani vezetés 1996 végén vette át az irányítást, és mostanra egy nehéz, válságos pillanatoktól sem mentes négy esztendőt tudhat maga mögött, a tavalyi évet azonban már adósságok nélkül zárta. A sportolók ugyan hatalmas sikereket arattak, de Füleky András ügyvezető szerint “belülről nézve" voltak kemény időszakok, például a nagy sikerű 1998-as szegedi világbajnokság, amikor a szövetségnek óriási áldozatokat kellett hozni a szükséges beruházások érdekében, és emiatt anyagilag túlvállalta magát.


Füleky András
A nehéz éveken szerencsére sikerült túljutni, éppen ezért szomorú, hogy idén 60-70 millió forinttal kevesebb összegből kénytelenek gazdálkodni a kajakosok, mint tavaly, pedig készülniük kell a júliusi győri IV. Vivendi Maraton Kajak - Kenu Európa-bajnokság rendezésére és a jövő évi síkvízi Eb-re, amely szintén hazánkban, Szegeden lesz. Füleky szerint a hiányzó összeget - a 60-70 millió forintot - az eddigi évek tapasztalatai alapján nem lehet a magánszférából, szponzoroktól megszerezni, ezért a közgyűlés elé egy számos megszorítást tartalmazó költségvetés-tervezet kerül.

A tervezet 340 millió forinttal számol, de ebből 84 milliót a győri maraton Eb rendezésére fordítanak. Központi forrásból közel 93 millió forintra számíthat a szövetség, valamint további - előzetes latolgatások alapján - 15-20 millióra a most létrejövő Nemzeti Sportszövetségtől. A költségvetésben szereplő megszorítások nem vonatkoznak a tagszervezetekre, vagyis egyesületekre, szakosztályokra, hiszen ők nem kapnak központi támogatást, ezért a szövetség prioritásként kezeli anyagi támogatásukat. Kevesebben utaznak azonban majd Európa-, illetve világbajnokságra, nem lesz annyi edzőtáborozási lehetőség, és a megszorítások érinthetik a szövetség adminisztrációját is, teszi hozzá Füleky.


Baráth Etele
A közgyűlés feladata az új alapszabály elfogadása is, amely szerint a jövőben - a sporttörvénynek megfelelően - csak egyesületek, sportvállalkozások lehetnek a tagjai a szövetségnek, magánszemélyek nem. Így ez a gyűlés lehet az utolsó, ahol még szavaznak olyan olimpiai bajnoki klasszisaink - mint például Gyulay Zsolt -, akiknek eredményeik alapján alanyi jogon járt a tagság és a szavazati jog.

Megszűnik az ügyvezető elnökség intézménye, szerepét az elnökség veszi át, amelynek a korábbi 22 helyett mostantól 15 tagja lesz. Füleky András szerint nem valószínű, hogy az elnök, illetve alelnökök személyét érintené a változás, hiszen az eddigi jelölőértekezletek során nem merültek fel új jelöltek, a különböző régiók képviselői pedig mindannyian Baráth Etele jelenlegi elnököt támogatják. Az ügyvezető ugyanakkor hozzátette, a közgyűlésnek természetesen joga van másik jelöltet is állítania.

MKKSZ 2001.03.27.

Baráth elnök maradhat
Ellentmondásos közgyűlés

A kajakosok és kenusok sem lapátolnak az árral szemben: a sporttörvény sürgetésének engedve csütörtökön tartják országos szövetségük közgyűlését. Ellentmondásos tanácskozásra kerülhet sor, minthogy a pénzügyi nehézségek mellett diadalmenetről is beszámolhat Baráth Etele, az MKKSZ elnöke. Miután nem különösebben nehéz kiszámolni, hogy a barcelonai, az atlantai és a sydneyi játékok helyezési mutatói alapján Magyarországon a kajak-kenu volt a legeredményesebb olimpiai sportág (hét arany, hat ezüst, hat bronz), továbbá a kajakos Kőbán Rita (2-2-1), illetve a kenus Kolonics György (2-0-1) a legeredményesebb női és férfi versenyző.

Mindeközben az évtized folyamán nagy nemzetközi versenyeket - 1998-ban vb-t - rendező szövetség olykor 100-120 millió forintos hiányt halmozott fel, igaz, tavaly már nullszaldóval zárt. Ez évben összességében 108-113 milliót - azaz 60-70 millió forinttal kevesebbet - kapnak központi forrásból, mint tavaly, ám napi gondok nincsenek, vagyonuk az elmúlt években hatról 150 millióra emelkedett, s 2001-ben 65 millióról 110 millióra tornázták fel a gazdasági szférából befolyó támogatás összegét (jóllehet, ez nem tömi be egészen a költségvetési lyukat, mert a szerződések jelentős hányada barter - például Renault szállítójárm?vekkel bővült az autópark).

Lezárultak a jelölőbizottság ülései, új tisztségviselők előre láthatóan nem kerülnek a vezetőségbe, az elnökség összetétele azonban változik. A törvényi kötelem miatt megsz?nik az ügyvezető testület intézménye, és a 22 tagú grémium helyett 15 fős elnökséget választanak (tagok: az elnök, a négy alelnök, a három régió két-két képviselője, s négy szélesebb körből integrált, a sportág életében meghatározó szerepet játszó személy).

GG, Nemzeti Sport 2001.03.29.

Hiány és poszt
Baráth Etele: újabb négy év

A 2001. évi pénzügyi terv elfogadása előtt vált igazán feszültté a légkör a Magyar Kajak-kenu-szövetség csütörtöki tisztújító közgyűlésén. A tervezett költségvetés 340.5 millió forintos bevétellel számolt 353.5 milliónyi kiadással szemben. Magyarázatként elhangzott, idén 60 millió forinttal kevesebb jut központi forrásból az MKKSZ-nek, és az is, az ehhez mérten csekély, 13 millió forintra rúgó hiány év közben kiegyenlíthető. Az egyes tételek nagyságáról vitázó felszólalók mégis választ vártak arra, miért költenek informatikai fejlesztésre, miközben edzőtáborokra sem jut elég pénz, s miért finanszírozzák a PR-munkát, ha a hajópark fejlesztése is gondot okoz.

Nem gazdasági szakemberek s nem az elnökség valamely tagjának érvei, hanem Angyal Zoltán beszéde nyugtatta meg a szakma értőit. A szövetségi kapitány meggyőzte a kétkedőket arról, hogy a szakosztályok nem kerülnek hátrányos helyzetbe, mi több, az ösztöndíjrendszer és az egyesületi támogatások elsőbbséget élveznek mindennel szemben.

A közgyűlés utolsó napirendi pontja a tisztújítás volt: a szavazás különösebb meglepetés nélkül ért véget -- Baráth Etelét újabb négy évre választották elnökké. Munkáját öt -- különböző területért felelős -- helyettes segíti: Kadler Gusztáv általános,Vaskuti István sportszakmai, Horváth Péter sportágépítési, Csonka Gábo gazdasági és Sárközy György költségvetési és vagyongazdálkodási alelnök. Az elnökségben helyett kapott az ország három régiójának hat képviselője -- Deák Gábor, Mikolás Tibor, Babella László, Kovács Zoltán, Nagy György és Farkas Zoltán --, illetve a sportágat segítő négy szakértő: Juhász Ágnes, Angyal Zoltán, Sztanity László és Megyer Örs.

GG, Nemzeti Sport 2001.03.30.

Költségvetés megszorításokkal
Közgyűlés a Magyar Kajak-Kenu Szövetségben


Parázsló vitát követően elfogadták a Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2001-es költségvetését a mai éves tisztújító közgyűlésen. A tervezettel kapcsolatos kifogások érthetőek voltak, hiszen idén sok mindenről kell lemondaniuk a sikersportág képviselőinek, ugyanis az állami támogatás csökkentése miatt 2001-ben 60 millió forinttal kevesebb pénzből kénytelen gazdálkodni a szövetség, mint tavaly. A vita során azonban az is kiderült: a 340 milliósra tervezett büdzsét nem lehetett volna úgy alakítani, hogy az mindenkinek megfeleljen.


Baráth Etele
Baráth Etele, az MKKSZ elnöke ugyanakkor hozzátette, az idei év költségvetésében - hosszú idők óta először - csak olyan bevételi tételek szerepelnek, amelyek már most, az év elején is biztosnak tekinthetőek. Megszorítások azonban várhatóak: kevesebb lesz az edzőtábor, nem jut pénz műszaki fejlesztésekre, új sporteszközökre, és a Magyar Bajnokságot sem különállóan, hanem a május 18-20-i szolnoki Raab Karcher Kupával együtt rendezik. Voltak hozzászólások, amelyek megkérdőjelezték az informatikai fejlesztésre és a szövetség kommunikációjára fordítandó összegek jogosságát, azonban az ezekre adott válaszokból kiderült, előbbire a sporttörvény előírásai miatt van szükség, utóbbira pedig azért, mert hatékony kommunikáció nélkül nem lehet szponzorokat találni.

Ahogy a vita során megfogalmazódott: pénzt kell költenünk azért, hogy pénzt szerezhessünk. Végül 55 igen, 14 nem és 9 tartózkodás mellett a plénum elfogadta a 2001 évi költségvetés tervezetét.


Kőbán Rita
A közgyűlés délelőttjén azonban nemcsak az anyagiakról esett szó: a napirendi pontok megtárgyalása előtt a tagok ünnepélyesen köszöntötték Bonn Ottót, az ICF (Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség) nemrégiben leköszönt főtitkárát. Ezt követően Baráth Etele beszámolójában kifejtette, az elmúlt tíz év olimpiai és világbajnoki eredményeit áttekintve elmondhatjuk, a kajak-kenu Magyarország legsikeresebb sportága, és kajak-kenusok közül került ki az elmúlt évtized legeredményesebb női és férfi sportolója, jelesül Kőbán Rita és Kolonics György. Az elnök a sportág stratégiai kérdéseként jelölte meg, hogy olyan irányzatok felé is közelíteni kell a jövőben, mint a külföldön nagyon népszerű kajak-szlalom, sárkányhajó vagy a kajakpóló szakágak. Sárközy György gazdasági alelnök az elmúlt évek pénzügyi eredményeit összefoglalva elmondta, ma a szövetség tehermentes vagyonnal rendelkezik és egyensúlyba került a gazdálkodás is.

Ezt olyan számadatok támasztják alá, minthogy amíg 1997-ben az MKKSZ alig több mint 80 millió forint saját bevétellel rendelkezett, addig 2000-ben ez az összeg már 260 millió felett jár, de megduplázódott a szövetség adózott eredménye, amely már eléri a 22 millió forintot. Sárközy ugyanakkor hozzátette, a sportegyesületek, szakosztályok helyzete kritikus, ezért számukra külön forrásokat kell találni. A napirendi pontok előterjesztői mellett felszólalt Köpf Károly, a MOB szakmai és tudományos titkára, aki elmondta: "Áttekintettük a az elmúlt időszakot, és egyértelműen kiderült, azok a sportágak voltak sikeresek az olimpiákon, amelyek mögött jól szervezett hatékony szövetségek állnak. Ez elmondható a Magyar Kajak-Kenu Szövetségre, csakúgy mint a sportágra, a kajak-kenusok olimpiai szereplése ugyanis példaértékű lehet az ország egész sporttársadalma számára."

A közgyűlés - apró változtatásokkal - elfogadta az új alapszabályt is, amelynek elkészítésére a sporttörvény miatt volt szükség. Ennek megfelelően már csak egyesületek és sportvállalkozások lehetnek tagjai a szövetségnek, magánszemélyek nem.

Tisztújítás
A Magyar Kajak - Kenu Szövetség elnöke újabb 4 évre Dr. Baráth Etele.

A megválasztott alelnökök:
Kadler Gusztáv - általános alelnök
Vaskuti István - sportszakmai alelnök
Horváth Péter - sportágépítési alelnök
Csonka Gábor - gazdasági alelnök
Dr. Sárközy György - költségvetési és vagyongazdálkodási alelnök

Az Elnökség 4 tagja:
Dr. Juhász Ágnes, Angyal Zoltán, Sztanity László, Dr. Megyer Örs

Dr. Baráth Etele elnök javaslatára a közgyűlés egyhangúlag tiszteletbeli taggá fogadta Sárközy György, volt gazdasági alelnököt.

MKKSZ 2001.03.30.

Kőbán Rita
KAJAK-KENU

KÉPEK

  
  Híd-ünnep 2001.06.23

 
LINKEK