Meggyőzték a cégeket arról, hogy jó befektetés a sport
Sztárstop Szegeden
Csodájára járnak a sportmenedzserek annak a sikernek, amit a Szegedi Vízisport Egyesület az idén elért. Az elismerés érthető, hiszen három évvel ezelőtt már-már gyászoltak: a Tisza-parti kajak-kenu klubot a megsemmisülés veszélye fenyegette, ugyanis a kifizetetlen számláik összege meghaladta a 20 millió forintot. Aztán 2000 végére eltüntették az adósságot, és elkezdték a jövő építését. Nem volt egyszerű, amíg megnyerték szponzornak a Démász Rt.-t, aligha véletlen, hogy üzleti titokként kezelik, mennyi pénzre tettek szert.
Vass György, az egyesület elnöke annyit azért elárul, hogy a sztárok szerződtetésére és díjazására az idén 26-27 millió forintot költöttek. Ez rendkívül nagy befektetés a kajak-kenuban, illetve evezésben, tudniillik az olimpiai bajnok kajakos Storcz Botond, a világbajnok Fehérvári Vince és Hegedűs Róbert, valamint a kenus Hüttner Csaba mellett az evezés első magyar világbajnoka, Haller Ákos is szegedi versenyző lett. Vass György ugyanakkor leszögezi, hogy a beruházásnak vége, több világklasszist nem szerződtetnek, pedig többen is jelentkeztek, hogy szívesen folytatnák Szegeden a pályafutásukat. Azért parancsoltak megálljt, mert a saját nevelésű fiataloknak szeretnének kiugrási lehetőséget biztosítani. Van is remény arra, hogy az ifjú klasszisok - Molnár Péter, Pusztai István, Szélpál Csaba, Almási Gergely és Joób Márton - 2004-ben bekerüljenek az athéni olimpiára utazó csapatba.
A szakma nem irigy a szege-diekre, főként, mert a versenyzők elsősorban gazdaságilag bajba jutott egyesületekből érkeztek Szegedre. Storcz Botond és a többiek nem győzik hangsúlyozni, hogy az olimpiára való nyugodt felkészülés miatt költöztek a Tisza partjára. Ám az sem mellékes, hogy a versenyzés nyugodt körülményeit a klub vezetése milyen nagy erőfeszítéssel teremtette meg úgy, hogy közben sok szegedi egyesület napi gondokkal küszködik.
A vízisport-egyesület irányítói visszafogottan beszélnek a siker-sztori hátteréről, csak azt emlegetik, hogy nagyon sokat talpaltak, éjjel-nappal keresték a kapcsolatot tehetős sportbarát cégekkel. Mint mondják, nem tettek mást, csak meggyőzték támogatóikat arról, hogy kiemelkedő reklámhordozó a legsikeresebb magyar sportág.
A Szegedre érkezettek hatása rendkívüli, egyre több gyerek jár kajakozni, kenuzni, evezni a vízitelepre. Sikerült az evezős szakosztály versenyzői létszámát százra felduzzasztani, most azt tervezik, hogy az egyetemeket és a főiskolákat is megnyerik az ügynek. A jövő nyáron - oxfordi mintára - hírverésként a Tiszán megrendezik az európai nagyvárosok nyolcas regattáinak küzdelmeit.
Nem titkolt cél, hogy Szeged nagyhatalom legyen a vizes sportágakban. Kapóra jöhet a vágyak valóra váltásához, hogy jövőre a Maty-éri Széchenyi-evezőspályán rendezik meg a kajak-kenu Európa-bajnokságot, és a létesítményt csaknem 200 millió forintos költséggel tovább fejlesztik, szinte stadionná építik.
Az Ifjúsági és Sportminisztérium kiemelt nemzeti sportcentrumként kezeli az objektumot, hiszen a szakemberek szerint ez az egyik legjobb adottságú pálya a világon. Abban is reménykednek a szegediek, hogy a Széchenyi-evezőscentrum hamarosan állandó helyszíne lesz a magyar kajak-kenu válogatott felkészülésének, ami a város jövője miatt sem közömbös.
Halász Miklós, Magyar Nemzet 2001.11.13.
|
FONTOS
