|
| ||||
|
Kökény, az exgondnok rendre gondot okoz a világbajnokoknak
Csakis éremmel éri be Kökény Roland immár második éve győz le egy-egy világbajnokot a kajak egyesek válogatóján, mi több, végre önmagát is meggyőzte, így időlegesen letett arról, hogy szakítson a sportággal. A sydneyi olimpiai kiküldetésért Borhi Zsombort gyűrte le, a napokban pedig Storcz Botond ellenében harcolta ki az Eb-részvételt. Helyzete persze cseppet sem lett könnyebb: az elmúlt év végén elvesztette gondnoki-éjjeliőri állását a Hollandi úti vízitelepen, s ez ideig sportolói szerződését sem írhatta alá Csepelen. Kökény a világ bármely országában jó ideje a válogatott értéke és garantált éremhalmozója lehetne, itthon - temérdek munka árán - huszonhét éves korára válhat biztos csapattaggá. Fogadalmát azért tartja: jövőre csak akkor ragad lapátot, ha nagy sokára dobogóra állhat valamelyik világversenyen. - Valóban önbizalomnövelő érzés legyőzni a szám korábbi világbajnokát - mondta Kökény -, különösen azután, hogy néhány héttel ezelőtt egy időmérő edzésen még csúnyán megvert. - Miként tudott visszavágni? - Taktikáztam. Az országos bajnokságon azért kaptam ki, mert az elején megpróbáltam elhúzni Storcztól, s miután nem sikerült eléggé leszakítanom, a hajrában alulmaradtam. Most tartalékoltam, hogy legalább olyan erős finist produkáljak, mint Botond. A húzás ezúttal bejött, de ne feledjük, vár még ránk egy válogató és esetlegesen egy szétlövés. - Csakhogy immár öntől kell tartania a többieknek. Tavaly Borhit a pótválogatón is felülmúlta. - Borhi akkoriban nem volt formában, én pedig épp azokban a hónapokban kaptam el a fonalat. Storczcal mindig számolni kell: két olimpiai és négy világbajnoki címe önmagáért beszél. Nekem bezzeg egyelőre még egy szerény Eb-bronzom sincs. - És úgy tudom, januártól állása sincs... - Sajnos ez az igazság. A Wesselényi-alapítványtól kapott pénzből élek, s ígéretet kaptam arra, hogy Csepelen előbb-utóbb szerződést kapok. Mostanság a vízen jobban érzem magam, mint szárazon. Persze nem panaszkodom, korábban ugyanis ott vártam hasztalan a sikert. Amúgy a közelmúltban kaptam egy vadonatúj Plastex hajót: világszínvonalú kajak, s már csak az hiányzik, hogy én is ehhez méltó teljesítményt nyújtsak. - Első edzője, mindig kritikus édesapja miként értékelte eddigi munkálkodását? - Most felhőtlenül örül, bár Sári Nándorhoz hasonlóan ő is elvárta volna, hogy ötszáz méteren a négyessel szintúgy kijussunk az Eb-re. - Feltehetőleg maximális erőbedobással dolgoztak az ügyön. Miben hibáztak? - Lassan rajtoltunk, de így is csak kis különbséggel kaptunk ki. Hallottam, hogy néhányan engem hibáztatnak, ezért attól tartok, kikerülök a négyesből. A múltban nyert érmek híján, úgy tűnik, az én szavam kevesebbet ér, mint másoké... Azon vagyok, hogy az idény végére mindez megváltozzon. A kajakos változó kora Angyal Zoltán hajdan nem volt jó véleménnyel Kökényről, ám a szövetségi kapitány a kajakos pozitív hozzáállását látva nem volt rest megváltoztatni álláspontját: "Roland klubedzőként az én versenyzőm volt, de nem viseltetett kellő alázattal a sportág iránt, így nem marasztaltam, amikor a Honvédtól a Csepelhez igazolt. Az elmúlt években szerencsére sokat változott, szétszórtsága a múlté, megbízható csapattag vált belőle. Tavaly még sokan mondhatták, hogy csak azért jutott ki az olimpiára, mert K-1 1000 méteren a legjobbak nem indultak, ám Sydneyben rögvest bizonyított. Élete első olimpiáján egyesben döntős lehetett volna, ám pechjére a legerősebb középdöntőbe került, ahol végül csak egy hellyel csúszott le a fináléról. Azért azt megmutatta, jó versenyzőtípus, feldobja a tét. Az idén pedig már arra is képes volt, hogy párosban és négyesben is szerepet vállaljon. A rajta kívül Siebel, Vereckei és Horváth alkotta kvartett a második válogatóra összeérhet, és Horváth társaságában párosuk is meglepetést okozhat. Fölösleges lenne idő előtt különválniuk." GG, Nemzeti Sport 2001.06.20. |
| ||
Híd-ünnep 2001.06.23 |
||
|
||
|