Jövőre olimpiai edzőközpont nyílik a szegedi Eb-helyszínen
Kajak-kenu: örökségünk része
A kajak-kenu sportág a napokban Magyar Örökség Díjat kapott.
Korábban még sohasem volt példa arra, hogy egy sportági
szakszövetség kapja a Magyarországért Alapítvány díját, amelyet
állampolgárok javaslatai alapján ítélnek oda. Idén ez már a második
elismerés, augusztus 20-án ugyanis az Ifjúsági és Sportminisztérium
a legjobb sportközösségnek járó Minarik Ede-díjjal tüntette ki a
válogatottat. A díjakkal a kajak-kenu múltját ismerték el, a minapi
MOB-megbeszélésen azonban már a sportág jövőjéről esett szó.
"Külön öröm, hogy sportszervezetként a miénk az első, amely
megkapta ezt a díjat" - mondja Füleky András, a Magyar
Kajak-Kenu-szövetség (MKKSZ) főtitkára. - "A kajak-kenu
vitathatatlanul rászolgált az elismerésre, hiszen a sportág
történelmének harmincegy világbajnokságán száztizenhét arany-,
száztizennégy ezüst- és kilencvenegy bronzérmet szereztek
versenyzőink, és ezzel toronymagasan vezetünk a nemzetközi
mezőnyben. Nem csoda hát, hogy a Magyar Örökség Díjjal járó
oklevélben az szerepel, a hazai kajak-kenu sport elmúlt évtizedekben
nyújtott teljesítményével a magyar örökség részévé vált."
A neves személyiségekből álló kuratórium a díjazottak névsorát
egy úgynevezett arany
ben vezeti, amelyet a Nemzeti Múzeumban
lehet megtekinteni.
A sportág múltja és jelene egyértelműen dicsőséges, és úgy
tetszik, hogy a holnapja sem lesz másmilyen. A tavalyi olimpiáról
négy aranyéremmel tértek haza versenyzőink, az idei szezon Európa-
és világbajnokságán pedig egyaránt nyolc-nyolc első helyet
szereztek. Tették ezt annak ellenére, hogy a szakszövetség idén
majd' 60 millió forinttal kevesebb központi támogatást kapott, mint
tavaly... A szakmai kérdések mellett így pénzügyi problémák is szóba
kerültek a napokban tartott olimpiai megbeszélésen - árulja el
Füleky. A megbeszélés célja az volt, hogy a Magyar Olimpiai
Bizottság tájékozódjon a sportszövetségek olimpiai felkészüléséről,
programjáról. A kajak-kenu azon kevés sportágak közé tartozik, amely
nemhogy csupán igazolta, túl is teljesítette az eredeti
célkitűzéseket. Mindezt úgy - amiként arról a megbeszélésen
Angyal Zoltán szövetségi kapitány is beszámolt -, hogy a
szűkös pénzügyi keret miatt edzőtáborok maradtak el, és több
nemzetközi versenyre sem tudtak kijutni a versenyzők.
Az idei sikerek után az MKKSZ abban bízik, hogy jövőre nagyobb
forrásból gazdálkodhat. Már csak azért is, mert 2002-ben indítják a
fiatal tehetségek felkarolását célzó Heraklész-programot. A tervek
szerint egyébként tavasszal nyílik Szegeden a kajak-kenu első
olimpiai edzőközpontja, ahol együtt lesz minden, ami a
felkészüléshez kell: hajók, szállás, edzőterem és sportorvosi
háttér. A szegedi helyszínre azért esett a választás - teszi hozzá
Füleky András -, mert ott nem csupán edzőtáborokat, hanem akár egyre
komolyabb versenyeket is rendezhetünk. A jövő évi szegedi Eb mellett
ugyanis már most gondolni kell a 2005-ös ifjúsági és a 2006-os
felnőtt világbajnokságra is, amelyeknek szintén Magyarország ad
otthont.
GG, Nemzeti Sport 2001.09.27.
| |
FONTOS
