Kataca.hu - Kajak-kenu

F�leky Andr�s f�oszt�lyvezet� lesz a GYISM-ben

F�leky Andr�s, aki 1974 �ta dolgozik a sportban, s 1981 janu�rja �ta a Magyar Kajak-Kenu Sz�vets�g f�titk�ra volt, augusztus elsej�t�l a Gyermek-, Ifj�s�gi �s Sportminiszt�rium versenysport- �s ut�np�tl�s-nevel�si f�oszt�ly�nak vezet�je lesz. A v�lt�sr�l, m�ltr�l �s j�v�r�l besz�lgett�nk az �tven�ves sportvezet�vel.

Ha a lel�t�r�l j�l l�ttam, egy kicsit el�rz�keny�lt a kajak-kenu Eur�pa-bajnoks�g z�r��nneps�g�n, amikor az eur�pai sz�vets�g eln�ke megaj�nd�kozta a kiv�l� szervez�s�rt.

J�l l�tta. Annak az �nneps�gnek sz�momra m�s tartalma volt, mint kor�bban. Ez a z�szl�levon�s �s a z�szl� tov�bbad�sa szimbolikusan az �n 22 �ves sz�vets�gi munk�mnak is sz�lt.

Nehezen d�nt�tt a v�lt�sr�l?

Nagyon, hiszen �letem legsikeresebb, legtartalmasabb �vei fejez�dnek be. M�g a k�rnyezetemben sem is �rti mindenki, hogy egy sikersport�g hivatali szervezet�nek vezet�jek�nt, jelent�s h�tt�rrel, tapasztalattal mi�rt v�lasztok egy miniszt�riumot. B�r csod�latos sikerek hat�rozt�k meg az eltelt id�szakot, ma m�r messze nem az a lelkesed�s, szorgalom, bels� ind�ttat�s dolgozik bennem, mint kor�bban. Azt hiszem, amit ebben a sport�gban sportvezet�k�nt el lehet �rni, azt el�rtem.

T�bbre v�gyott?

Ink�bb �sszetettebb feladatra. Az ut�bbi �vekben t�bb sport�gat �tfog� munk�kba is bekapcsol�dtam. A kilencvenes �vek elej�t�l egyik kital�l�ja, megalkot�ja voltam a Magyar Sportsz�vets�gnek, tavaly a Nemzeti Sportsz�vets�g l�trehoz�s�ban is meghat�roz� szerepet j�tszottam. Az olimpiai sport�gak sz�vets�g�ben aleln�kk�nt tev�kenykedtem, akt�v tagja vagyok a Magyar Olimpiai Bizotts�gnak. Ezek mind-mind felsz�nre hoztak olyan integrat�v �s hallatlanul �rdekes feladatokat, amelyek t�lmutatnak egy sport�gon. M�sr�szt szinte visszautas�thatatlannak tartom, hogy felk�rtek ennek a f�oszt�lynak a vezet�s�re. Az elm�lt n�gy �vben gyakorlatilag nem l�tezett szakmai kapcsolat a miniszt�rium, a sz�vets�gek, az egyes�letek �s az ut�np�tl�s-nevel�s k�z�tt. Vissza kell �ll�tani a szakm�nak a hely�t az �lsport ir�ny�t�s�ban, �s hogy erre engem l�tnak alkalmasnak, ezt mindenk�ppen nagy elismer�snek tartom.

Ha n�gy �v m�lva, mondjuk a mostani ellenz�k nyeri a v�laszt�sokat, �rdemei feled�sbe mehetnek, s k�nnyen kimondhatj�k, hogy p�rtkatona.

Ezt is m�rlegeltem. Nem vagyok egyik p�rtnak sem a tagja, de ny�ltan baloldali �rzelm�nek vallom magam. De ha igaz az a t�rekv�s, hogy az �llamigazgat�sban megpr�b�lj�k a szakembereket a szak�rtelm�k alapj�n meg�t�lni, akkor nagyon rem�lem, hogy h�rom �s f�l �v m�lva a szakmai munk�t fogj�k �rt�kelni, �s nem azt, hogy kire szavaztam. Munkat�rsaimmal egy�tt azon f�radozunk majd, hogy a sportszakmai �rt�keket hogyan tudjuk megjelen�teni.

Eml�tette a munkat�rsakat. Vannak egy�ltal�n?

A kor�bbi helyettes �llamtitk�rs�gon tizenkilencen dolgoztak, �s nyilv�nval�an ebb�l a k�rb�l kell az �j f�oszt�ly meghat�roz� magj�t, munkat�rsi k�r�t kialak�tani. Ezek a munkat�rsak kiv�l� felk�sz�lts�g�, magas v�gzetts�g�, nyelveket besz�l�, sz�m�t�g�pes ismeretekkel rendelkez� szem�lyek. Egyetlen ellenvet�s mer�lhet fel, hogy sportszakmai v�gzetts�g�k �s kapcsolati rendszer�k nem olyan, ami erre a f�oszt�lyra predesztin�ln� �ket.

�n az ut�bbi �vtizedben sokat vitatkozott a mindenkori sportvezet�ssel, mert sok mindent m�sk�ppen l�tnak a miniszt�riumban, mint a sz�vets�gekben. Feloldhat� ez az ellentmond�s?

Azt hiszem, �rtelmes besz�lget�sekkel, vit�kkal, kompromiszszumk�szs�ggel feloldhat�. Az elm�lt n�gy �vben m�g a j� sz�nd�k� d�nt�sek v�grehajt�sa is gyakran s�r�lt a szakmais�g, az egy�ttm�k�d�s, az egy�ttgondolkod�s hi�nya miatt. P�ld�ul a kajak-kenu sz�vets�g az elm�lt �v v�g�n t�rt�net�nek eddigi legmagasabb c�lt�mogat�s�t kapta, m�gis meggy�z�d�sem, hogyha a miniszt�rium akkori szakmai vezet�se le�lt volna a sz�vets�ggel, akkor ennek a p�nznek a felhaszn�l�s�t, eloszt�s�t sokkal jobban lehetett volna v�grehajtani. Nem voltak f�rumok arra, hogy a szakemberek v�lem�nyt mondjanak. A sportban, ami annyi k�l�nb�z�s�get hordoz mag�ban, direkt�v�kkal ir�ny�tani lehetetlen.

Hogyan lehet �llamilag ir�ny�tani, amikor a sz�vets�gek �n�ll�ak?

Ez mindig is kritikus pont volt. Biztos vagyok abban, hogy a miniszt�rium soha nem fog belesz�lni abba, milyen t�pus� felk�sz�l�si munk�t v�gezzenek a sport�gak. J�nosi Gy�rgy azt mondta, hogy a miniszt�rium er�s�teni akarja azokat a feladatokat, amelyeknek �llami funkci�k�nt kell m�k�dni�k. Ilyen az eloszt�si rendszerek, a koncepci�alkot�s, a priorit�sok meghat�roz�sa, illetve az egy�b t�rc�kkal val� egy�ttm�k�d�s, a sport korm�nyzati szinten val� k�pviselete. Ennek persze nyilv�n vannak legy�r�z�sei, s �ri�si hib�nak tartom, ha nem vessz�k �szre, hogy az egyes korm�nyzati d�nt�seknek milyen szakmai konzekvenci�i vannak.

Mi lesz a feladata a versenysport �s ut�np�tl�s-nevel�si f�oszt�lynak?

Hozz�nk tartozik majd az �lsport. Nagyon r�vid id�n bel�l foglalkoznom kell a nemzeti sportstrat�gia kidolgoz�s�val, ezt ugyanis m�r �sszel a korm�ny el� szeretn� vinni a miniszt�rium vezet�se. S�rg�s a sportt�rv�ny �tgondol�sa is.

Az ut�bbi �vekben jelent�sen n�vekedett a sport �llami t�mogat�sa, m�gis �ltal�nos a v�lem�ny, hogy m�g nagyon sok p�nz kellene a klubok, a sz�vets�gek, az olimpiai m�helyek norm�lis m�k�d�s�hez. Kij�het-e j�l ebb�l a miniszt�rium?

L�nyegesen t�bb k�lts�gvet�si p�nzre lenne sz�ks�g ahhoz, hogy mindenki a sz�m�ra elfogadhat� helyzetbe ker�lj�n, �s ez pillanatnyilag elk�pzelhetetlen. M�gsem vagyok pesszimista. �t kell gondolni, hogy bizonyos sport�gi programok, sport�gi keretek csak �s kiz�r�lag arra haszn�lhat�k-e, amire tervezt�k, p�ld�ul a stadionrekonstrukci�s program csak labdar�g�-stadionokra vonatkozhat-e a j�v�ben vagy esetleg m�s sportl�tes�tm�nyekre is. Az eg�sz t�mogat�si rendszert �t kell tekinteni, �s val�sz�n�leg m�dos�t�sokra is sz�ks�g lesz.

Ha a kajakosok t�bbet kapnak majd, megism�tl�dik a tavaly �v v�gi morgol�d�s. Most meg m�r azt is hozz�teszik majd, hogy persze, a F�leky.

Nyitott eloszt�si rendszerek kellenek, amelyekben el�re megismerhet�k azok az elvek, amelyek t�rsadalmi vit�k �s konszenzusok r�v�n j�nnek l�tre. Nagyon l�nyeges, hogy a nemzeti sportstrat�gi�ban kimondjuk, ezeknek �s ezeknek a sport�gaknak megk�l�nb�ztetett figyelmet - �s ennek megfelel� anyagi t�mogat�st - kell kapniuk, mert van benn�k valamifajta t�rsadalmi c�l. A szakmai bizotts�g tavaly a Nemzeti Sportsz�vets�gben megkapta azt a feladatot, hogy dolgozza ki a sz�vets�gek m�k�d�si t�mogat�s�nak eloszt�si rendj�t. Akkor volt egy alap�tletem, amelyb�l kiindulva siker�lt egy olyan rendszert kialak�tani, amit a k�zgy�l�sen hatvan sz�vets�g k�pvisel�je egyhang�lag elfogadott.

Ha n�gy �v m�lva besz�lget�nk, mikor volna el�gedett?

Ha eredm�nyes olimpi�n lenn�nk t�l, �s ha a f�oszt�ly �gy m�k�dne, hogy a sz�vets�gek azt mondan�k, j� vel�nk az egy�ttm�k�d�s, van r�l�t�sunk a magyar sport eg�sz�re. A legnagyobb elismer�st pedig az jelentheti, hogy b�rmi t�rt�nik az orsz�g korm�nyzati strukt�r�j�ban, ir�ny�t�s�ban, azt mondj�k majd, erre a f�oszt�lyra, erre az emberre sz�ks�g van. 53-54 �vesen ugyanis nem szeretn�k munkan�lk�li lenni.

Faludi G�bor, Magyar H�rlap 2002.07.29.

vissza | fel | home