|
| ||||
|
32. síkvízi világbajnokság, Sevilla
Vereckeit megszurkálták Kolonics Györgynek immár semmi sem tud szerencsétlenséget hozni - még talizmánja átmeneti elvesztése sem. A tudósító bőröndjének eltűnése az esetek többségében magánügy, ám a történet máris ide kívánkozik, ha eláruljuk: a péntek reggel Ferihegyen rendben feladott, ám Sevilláig már el nem jutó csomagban lapult kétszeres olimpiai bajnokuk szerencseköve, amelyet az egyik szponzor küldött utána.
Egy kilométeren vitézkedő szóló kajakosunk, Borhi Zsombor is az andalúziai teveszédítő hőgutában talált magára. Az előfutam után középdöntőjét is nyerte, ám esetében esélylatolgatásra - lévén hogy nyolc év után jutott vb-döntőbe - Angyal Zoltán szövetségi kapitány sem vállalkozott. Női egyesben ellenben már-már túlontúl tiszta a kép: Kovács Katalin az eddigi tapasztalatok alapján ezren többhajónyi különbséggel jobb riválisainál. Ötszázon is hasonló a helyzet, és most annak kellene itt állnia, hogy: nemkülönben a férfiaknál. Csakhogy ezúttal a máskor már-már dél-spanyolosan nyugodt Vereckei Ákos is a szokottnál feszültebben tekint a döntő elé, amelybe a középdöntő másodikjaként jutott. Vereckei négy évvel előzte meg a korát, ám az elmúlt esztendőkben riválisai is összekapták magukat, s mára - miként azt az Eb-n is láthattuk - viszonylag közel kerültek hozzá. A Honvéd-Westel klasszisa ráadásul egy gondtalan idény végén épp most, a vb helyszínén sérült meg ... Saját bevallása szerint Horváth Gáborral versenyzett edzés közben a "pályabejáráson", amikor megrándult a dereka. A gyógyszeres kezelés nem segített, pihentetésre nem volt idő, no, de felbukkant Gyöngyösi János, a kínai válogatott magyar edzője, s a keret csodadoktorához irányította, aki három akupunktúrás kezeléssel helyretette a rakoncátlankodó testrészt. Már csak arra várunk, hogy az ázsiai szaki után ellenfelei is csupán szúrós pillantásokat vethessenek klasszisunk hátára. Vereckei persze addig még kajak párosban is érdekelt: Veréb Krisztiánnal szintúgy derekasan készülnek arra, hogy a középdöntőben mutatott formájukat átmenekítsék a szombati ezres fináléra. Hozzájuk hasonlóan az 500 méteren induló, tapasztalt Kammarer Zoltán, Storcz Botond duó is ráerőltetné akaratát a mezőnyre. Kammerert a parton gyomorrontás gyötri, a vízen mégsem tud rontani: a páros és a négyes vezérevezőse ezúttal is magabiztosan kormányozta a döntőbe a gondjaira bízott egységeket. Anélkül hogy megsértenénk az urakat, megjegyezzük: Szabó Szilvia és Bóta Kinga kettőse még a soroltaknál is biztosabban uralta a futamát. Hüttner és Fürdök kenupárosa ezren második helyen térdelte ki a döntős szereplést, ötszázon azonban úgy csípte el a még szintén a végső versengésre jogosító harmadik helyet, hogy szinte az értük szorítók sóhajtották be őket a fináléba (nyolc századdal előzték a már kieső ukránokat). Négyeseink közül az ötszázas férfi kajakoskvartettnek kellett pénteken túlóráznia (a többi csapathajó az előfutamokból egyenes ágon a döntőbe került). A Gyökös Lajos sztrókolta négyes este nyolckor, a már elviselhető melegben is újra feltüzelte a magyar szurkolótábort: harmadik helyük végül azt jelentette, hogy 500 és 1000 méteren minden magyar egység küzdhet az érmekért. GG, Nemzeti Sport 2002.08.31. |
| ||||||
|