|
|
| ||||
|
|
Különös női kajakostotó: kilencből öt 1-es, két 2-es
Bearanyozták a magyar lányok a hét végén Szegeden, a gróf Széchenyi István evezőspályán lebonyolított kajak-kenu Európa-bajnokság döntőit. A lehetséges kilenc első helyezésből ötöt elhódítottak, úgy, hogy 4. helyezésnél alább egyszer sem adták. Rajtuk kívül még kenu négyesünk ötszáz és ezer méteren, Vereckei Ákos ugyancsak ötszáz méteren, valamint a kétszázas sprintszámokban Fehérvári Vince, Hegedűs Róbert (K2) és Buzál Miklós, Végh Attila (C2) végzett az élen. Összességében 10 arany-, 7 ezüst- és 2 bronzérem - az olimpiai számokat tekintve 3-3-0 - a magyar csapat mérlege, ami a hagyományoknak megfelelően az éremtáblázaton az első helyet jelenti. Sőt, az Európa-bajnokságok történetében a mostani minden idők legeredményesebb magyar szereplése. A magyar lányok szenzációs produkcióját rögtön az első szombati döntő sejtette. Az ezer méteren győztes négyesben ugyanis két újonc, Paksy Tímea és Keresztesi Alexandra ült, sőt utóbbinak ez volt élete első nemzetközi versenye. A szakemberek egybehangzó állítása, hogy ezt az elsőt még nagyon sok, sikeres további követi, hiszen Kovács Katalinhoz mérhető tehetség. Aki Szegeden igazán nagyszerű példát mutatott. Három számban (egyes ötszáz és ezer, négyes ötszáz méter) indult, s mindhármat megnyerte. Nem is akárhogyan: utcahosszal. Mivel nem kívánt különbséget tenni sikerei között, az ő szavaival röviden mindhármat felidézzük: - Az ezres döntő érdekesen kezdődött. Amikor eveztünk fel a starthoz, a német Katrin Wagner odaszólt nekem: gyerünk, Kati! Csodálkoztam, hogy nem önmagával, a versennyel törődik, de azért jól esett a biztatás. Tudtam, hogy rögtön a rajtnál el kell jönnöm a mezőnytől, mert akkor a saját iramomat evezhetem. Szerencsére nem rontottam el semmit, s az utolsó száz méteren már éreztem, hogy Idem nem érhet utol. Négyesben címvédőként lényegében kötelező volt győzelem, ami végül sima lett, de táv közben meg kellett érte szenvednem. Szerencsére nem vette ki minden erőmet, ezért Idemet ötszáz méteren még egyszer meg tudtam verni. Kérdésünkre, hogy az Eb-vel immár végérvényesen bekövetkezett-e az őrségváltás, Kovács Katalin udvarias, mégis világos választ adott: "Nem szeretném ezt így kijelenteni. Az a célom, hogy Idem minél többször zsákban legyen." A magyar klasszis teljesítményét érdemes más dimenzióban is megvizsgálni. Ezer méteren a férfi egyes győztesének idejétől csak húsz másodperccel maradt el, ami ritkán tapasztalható szenzáció. S bár Kovács Katalin nem csak kajakban evezve feltűnő jelenség, a férfiakat megszégyenítő teljesítmény nem véletlen: erre az évre jól láthatóan megizmosodott. S talán ez az egyetlen "mellékterméke" a kajakozásnak, amit nem igazán kedvel. A fejlődés hátterét tudakoló kérdés - edzői utasításra a télen hány kiló izommal gyarapodott? - elől egy fintor kíséretében kitért, s rövidre zárva a polémiát annyit mondott, hogy nem változott a versenysúlya... Nos, tényleg nem is ez a lényeg, hanem a győzelem. Amiből a lányok összesen ötöt vállaltak el. Természetesen mindenki arról faggatta őket, mi a hihetetlen eredmény titka. Ők nem tudtak szenzációval szolgálni, azt emelték ki, hogy roppant erős csapatban készülnek együtt, ahol minden egyes edzés versenynek felel meg, a folyamatos vetélkedés hozza ki belőlük az egyre jobb eredményeket. S hogy a csapat az ő esetükben mekkora jelentőséggel bír, azt az is mutatja, hogy az ünneplés pillanatában egyikük sem esett ki szerepéből önmagát dicsőítve, ellenkezőleg, minden gondolat végén ott volt Kati néni, azaz Fábiánné Rozsnyói Katalin. Akinek a maximalizmusa, szigora, felkészültsége széles körben ismert, az alábbi történet inkább adalék jelleméhez. A női kajak párosok ötszázas futamát vasárnap délelőtt rendezték. Addigra a magyar lányok már öt aranyat lapátoltak össze, Szabó Szilvia és Bóta Kinga kettőnél járt. Talán a fáradtság, talán a "jóllakottság" miatt "csak" másodikként értek célba. A közönség pillanatok alatt túllépett azon, hogy oda a valóban sporttörténelmi kilencből kilenc lehetősége, és győzteseknek kijáró ünneplésben részesítette a két lányt. Akik szintén nem tűntek csalódottnak. Amíg partra nem értek. Ott ugyanis olyan szidást kaptak Kati nénitől, hogy könnyekre fakadtak. Ráfoghatjuk, hogy ez már embertelenség, de Fábiánné tényleg az a típus, aki "érted haragszik, nem ellened". Bántó szavait ezúttal sem az indulat vezérelte, hanem a javítás szándéka. Ugyanis azt is elmondta a lányoknak, látta, hogy mit rontottak el, s a világbajnokságig még korrigálják a hibát. Persze Fábiánné engedékeny is tud lenni, az előzetesen beígért egynapos pihenőt, megtoldotta kettővel... A magyar csapatból még a kenu négyesek érdemelnek feltétlen dicséretet. Ez ugyan egyik távon sem olimpiai szám, de a szurkolók nagyon kedvelik a fiúkat. Ráérezve e műfaj jellegzetességére, a kisebb ütemű, de erős húzásokra, a hajrában "Húzd! Húzd!" kiáltással - a mellúszokat segítő füttyhöz hasonlóan - diktálták a tempót a magyar hajónak. Nem túlzunk, hogy ötszáz méteren, a finisben kiharcolt győzelemből a közönség is kivette a részét. Kenu egyesben Kolonics György, párosban Hüttner Csaba és Fürdök Gábor elmaradt a várakozástól, ahogyan talán a férfi kajakos szakág is, de hát tíz aranyérem mellett ez inkább kötekedésnek tűnik. Storcz Botondot azért érdemes kiemelni, mert az ő esetében a kevesebb több lett volna igazsága nagyon időszerű. Három számot (K1 1000, K4 1000, K2 500 m) vállalt, ami elviselhető lenne, ha egyből a döntővel kezdődne a verseny. Ám neki mindhárom versenyben elő- és középfutamon kellett túlesnie, márpedig azok az idők tovatűntek, amikor gond nélkül be lehetett evickélni a fináléba. Storcznak ezzel szemben hat kőkemény selejtezővel a tagjaiban kellett odaállnia a hét végi döntőkhöz. Különösen egyesben (hetedik hely) lehetett érezni rajta a fáradtságot, s ha kipihenten evez, lehet, hogy párosban nyernek Kammerer Zoltánnal. Szerencsére belátta, hogy sok a három szám, így a vb-n már Borhi Zsomboré az ezer egyes. Persze hozzá hasonlóan úgy is megközelíthetjük Storcz teljesítménye értékelését, hogy Szegeden, úgy látszik, neki két ezüst és egy hetedik helyezés jár. Történetesen az 1998-as vb-n ugyanígy szerepelt. Az ötszázas és az ezres futamokat tekintve Vereckei Ákos mentette meg a férfi kajakosok becsületét. Ezer méteren Veréb Krisztiánnal párban ugyan némi csalódást okozva negyedik lett, de ötszáz egyesen javított. Méghozzá úgy, hogy újított. Eddig félelmetes hajráját rettegte a kajakosok világa, Szegeden más taktikát választott. Már a középfutamban is erősebben kezdett a tőle megszokottnál, s ugyanezt alkalmazta a fináléban. A bolgár Merkov így is előtte volt négyszáz méternél, a végére tehát csak be kellett gyújtania a rakétákat. Sistergett is a víz, s a befutónál már helyre állt a rend, mint 1998 óta mindig - két versenyt, az 1999-es Eb-t és az igazán fájó sydneyi olimpiát nem számítva - a magyar kajakos ért elsőként célba. Ami után olyat tett, amit még soha, kiugrott kajakjából, s a vízben lubickolva ünnepelt. Partot érve, a tiszteletére eljátszott himnusz után ekképpen beszélt az új taktika hátteréről és megvalósításáról. Amit már csak azért is érdemes felidézni, mert tőle már természetesnek vesszük a sikert, pedig ahogy szavaiból kiderül, mindig új kihívásoknak kell megfelelnie: - Teljesen érthető az ellenfeleim részéről, hogy végre le szeretnének taszítani a trónról. Az az érzésem, hogy kiismerték korábbi taktikámat, amikor hátulról indultam meg felfelé. Ez akkor lehet eredményes, ha a többiek a táv végére elfáradnak. Az utóbbi időben azonban azt tapasztaltam, hogy nem kezdenek bele annyira, így ők is bírják a végét. Ezért, noha alkatomnál fogva nem tudok igazán jól rajtolni, nem engedem el őket az első háromszáz méteren. Persze ez az egész taktikázás relatív, az adott helyzetben kell improvizálni. Ezt a versenyt nem is annyira a taktikázás, hanem a nagy sebesség jellemezte. Hihetetlenül felgyorsult a mezőny, korábban csak kétszer evezett a győztes egy perc harminchét másodpercen belül. Az atlantai olimpián az olasz Rossi, illetve itt Szegeden az előfutamban jómagam. Tehát elsősorban az ellenfeleket, nem pedig a taktikát kell szem előtt tartani. Ezúttal a végén majdnem rá is fáztam arra, hogy elaltattam a figyelmemet. Négyszáz méternél ugyanis irreálisan pozitívan értékeltem a helyzetemet, azt hittem, hogy félhajónyival vezetek. Nem így volt, de szerencsére mégis én nyertem. A négy évvel ezelőtti vb-hez hasonlóan ezúttal is csodálatos hangulatot varázsoló nézők a nagy melegben a vasárnap délutáni sprintfutamokra is kitartottak. S jól tették, mert újabb kettővel, immár tízre szaporodott a magyar aranyérmek száma. Ekkor kivételesen nem a hölgyek, hanem az urak vitték a prímet. A kettesek között Európa-bajnok lett kajakban Fehérvári Vince és Hegedűs Róbert, kenuban Buzál Miklós és Végh Attila. De győztesnek érezhette magát valamennyi versenyzőnk, hiszen mint évek óta mindig, ezúttal is a magyar volt az Eb legeredményesebb nemzete. Komárom büszkeségei Magyarország 10 aranyéremmel végzett az éremtáblázat élén, a magyar nemzetiségű versenyzők azonban összesen 12 győzelmet arattak az Európa-bajnokságon. A látszólagos ellentmondást Szlovákia férfi kajaknégyesének tagjai oldják fel. Richard Riszdorfer, Michal Riszdorfer, Erik Vlcek és Juraj Baca, avagy Riszdorfer Richárd és Mihály, Vilcsek Erik, valamint Bacsa György - a nevek írása és kiejtése körüli polémiába már csak maguk a versenyzők kérésére se menjünk bele részletesebben - ráadásul ötszáz és ezer méteren is Magyarország kvartettjét utasította (méghozzá meggyőzően) maga mögé. Amin persze nem kell meglepődni, hiszen valamennyi sportágat tekintve Szlovákia első világbajnoki aranyérmét éppen Bacsa és Riszdorfer Mihály szerezte 1998-ban. A magyar és a szlovákiai egység emberei mellékesen jól ismerik egymást, évekkel ezelőtt gyakorta előfordult, hogy együtt edzőtáboroztak, de amióta a komáromi fiúk felnőttek itteni társaik mellé, azóta a magyar válogatott tagjai már nem erőltetik a közös felkészülést. A kajak-kenu erőviszonyait elemezve abban maradtunk, nekik, nekünk is az a legjobb megoldás, hogy ha nem Kammererék nyernek, akkor legyen az övéké az aranyérem. Az Európa-bajnokok és a magyarok helyezései 1000 m K1: 1. Brabants (Nagy-Britannia), ... 7. Storcz Botond K2: 1. Oskarsson, Nilsson (Svédország), ... 4. Vereckei Ákos, Veréb Krisztián K4: 1. R. Riszdorfer, M. Riszdorfer, Vlcek, Baca (Szlovákia), 2. Kammerer Zoltán, Storcz Botond, Kökény Roland, Horváth Gábor C1: 1. Dittmer (Németország), ... 7. Kolonics György C2: 1. Simiocencu, Popescu (Románia), ... 4. Hüttner Csaba, Fürdök Gábor C4: 1. Novák Ferenc, Iván Gábor, Belicza Béla, Kozmann György NK1: 1. Kovács Katalin NK2: 1. Szabó Szilvia, Bóta Kinga NK4: 1. Paksy Tímea, Móni Katalin, Viski Erzsébet, Keresztesi Alexandra 500 m K1: 1. Vereckei Ákos K2: 1. Rauhe, Wieskötter (Németország), 2. Kammerer Zoltán, Storcz Botond K4: 1. R. Riszdorfer, M. Riszdorfer, Vlcek, Baca (Szlovákia), 2. Gyökös Lajos, Kökény Roland, Borhi Zsombor, Hegedűs Róbert C1: 1. Opaljev ... 4. Kolonics György C2: 1. Uljegin, Kosztoglod (Oroszország), ... 6. Hüttner Csaba, Fürdök Gábor C4: 1. Malomsoki Sándor, Iván Gábor, Belicza Béla, Kozmann György NK1: 1. Kovács Katalin NK2: 1. Pastuszka, Skowron (Lengyelország), 2. Szabó Szilvia, Bóta Kinga NK4: 1. Kovács Katalin, Szabó Szilvia, Viski Erzsébet, Bóta Kinga 200 m K1: 1. Rauhe (Németország), 2. Fehérvári Vince K2: 1. Fehérvári Vince, Hegedűs Róbert K4: 1. Kuzel, Belovic, Chorvath, Lipták (Szlovákia) ... 3. Fehérvári Vince, Beé István, Horváth Gábor, Hegedűs Róbert C1: 1. Opaljev, ... 3. Malomsoki Sándor C2: 1. Buzál Miklós, Végh Attila C4: 1. Kruglijakov, Uljegin, Opaljev, Kosztoglod (Oroszország), 2. Malomsoki Sándor, Iván Gábor, Vasali László, Kolonics György NK1: 1. Rivas (Spanyolország), ... 4. Janics Natasa, NK2: Dékány Kinga, Janics Natasa NK4: 1. Suarez, Portillo, Costa, Rivas (Spanyolország), 2. Paksy Tímea, Szabó Szilvia, Janics Natasa, Bóta Kinga Népszava 2002.07.21. |
| ||||||
|
FONTOS
