A magyar kajakkir�lyn�, K�b�n Rita m�r tizenhat �ve, Los Angelesbe is es�lyesk�nt utazhatott volna az olimpi�ra. Akkor tizenkilenc �ves mindenre elsz�nt ifj� tehets�g volt, aki mindh�rom sz�mban kiharcolta az indul�s jog�t, de p�lyafut�sa els� feln�tt vil�gverseny�re nem utazhatott el.

Egy teljes magyar sportol�i koroszt�ly �tkozhatja az 1984-es esztend�t. Akkor a Szovjetuni� �s keleti csatl�sainak a bojkottja miatt sz�mtalan kit�n�s�g maradt le a p�ly�ja cs�cs�t jelent� olimpiai szerepl�sr�l, az ott el�rhet� sikerekr�l. K�zilabda csapatainkt�l kezdve a birk�z�kon �t Vask�ti Istv�nig vagy Sarusi Kis J�nosig j� n�h�nyan p�ly�ztak az els� helyre. Az �jonc K�b�n Rita a t�vol marad�st nem fogta fel tragikusan. Ma m�r azonban �gy gondolja:

"Ha m�r akkor siker�lt volna �rmet, net�n aranyat nyernem, biztosan m�sk�nt alakul az �letem." Az olimpia helyett az akkori vil�gszt�rjainknak, �s a szocialista t�borban �l� sport- �s sorst�rsaiknak maradtak a hangulattalan - s�t, lehangol� - "A-kateg�ri�s nemzetk�zi versenyek".

Sokak szerint Sz�ul el�tt is a leveg�ben l�gott az esetleges t�volmarad�s vesz�lye, de mindenki szerencs�j�re D�l-Korea hossz� id� ut�n v�gre szinte a teljes olimpiai csal�dot vend�g�l l�tta. Rita m�g akkor is a fiatalabb olimpikonok k�z� tartozott a maga 23 �v�vel, de m�r vil�gbajnoki �rmekkel - k�zt�k az 1986-os montreali K4 500 m�teres arannyal - a tarsoly�ban �llhatott rajthoz G�czi Erik�val, Pov�zs�n Katalinnal �s Rakusz �v�val a n�gyes tagjak�nt, �s az �tsz�z m�teren egyesben. Sz�l�ban a negyedik lett, m�r akkor is Birgit Fischer nyert, �s a n�gyes is az NDK-sok m�g�tt �rt c�lba m�sodikk�nt.

"Ak�r nyerhett�nk is volna, de a v�g�t nem b�rtuk. Ebben szerepe volt annak, hogy a hossz� rep�l��tra senki sem k�sz�tett fel. Ez volt az els� ilyen nagy utaz�som, �s a l�gkondicion�l� kik�sz�tette a torkomat, meg a ny�lkah�rty�mat. Torokgyullad�ssal versenyeztem, a futamok alatt is s�l volt a nyakamon."

K�b�n Rita Barcelon�ra is megszerezte a jogot mindh�rom egys�gben az indul�sra, �s komoly rem�nyeket t�pl�lt a j� szerepl�st illet�en. P�rosban D�nusz �v�val 470 m�terig vezetett, de akkor t�rsa - az akkori nyilatkozata szerint - majdnem kiejtette a lap�tot a kez�b�l, �gy elk�sz�lt az erej�vel. �gy a K2 500-as haj�nk �r�lhetett a bronznak is. Egyesben szok�s szerint ott volt az a "kedves" Birgit, �s megel�zte Rit�t, �gy n�h�ny centivel. Nyilv�n hasonl�t terveztek a keletn�metek a n�gyesben is, de ekkor a mieink m�r �th�zt�k a sz�m�t�saikat. Elk�peszt� csat�ban, tizenk�t sz�zadm�sodperccel volt gyorsabb a D�nusz, Czig�ny, K�b�n, M�sz�ros egys�g. Gy�zelm�k �rt�k�t n�velte, hogy a f�rfiak nem tudt�k megv�deni a c�m�ket, �gy a l�nyok hozt�k a sport�g "k�telez�" arany�t.

Rita a saj�t bevall�sa szerint 1996-ban volt a legalkalmasabb korban �s form�ban a kimagasl� eredm�ny el�r�s�hez. Az egyes vil�gbajnoki c�mv�d�jek�nt �rkezett Atlant�ba. Ismerte, �s le is tudta gy�zni ellenfeleit, volt kell� �nbizalma, utazott m�r eleget rep�l�g�pen is, teh�t minden egy�tt volt. M�s ilyenkor szokott hib�zni, de Rita nem az a fajta! Ahogy azt kell, meg is nyerte az 500 m�ter egyest, �gy, hogy Fischer csak a negyedik lett. Ut�na "kivett" egy �v szabads�got. Ez alatt �gy felt�lt�d�tt, hogy Sydneyre ism�t rajtra k�sz, s �jfent gy�zelmi es�lyekkel sz�ll majd a haj�ba.

vissza | fel | home