|
|
| ||||
|
|
Kőbán Rita szíve csücske Szeged
-------------------------------------------------------------------------------- forrás: Süli Róbert, Délmagyarország 2002.07.20 -------------------------------------------------------------------------------- Kőbán Rita. A magyar kajak-kenu sport koronázott királynője. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnoki címekkel büszkélkedő versenyző 2000-ben, az olimpia után fejezte be a pályafutását. 
A közönség egykori kedvence
természetesen itt van, s az első naptól figyelemmel kíséri a
szegedi Európa-bajnokságot, szorítva a magyar csapatnak.
Tegnap délután az 500-as középdöntők alatt beszélgettünk vele.
- Milyen érzés a lelátóról nézni az egykori versenytársakat? - Komolyan jó! Szép lett a pálya, igaz, egy kicsit hűvös van. Ezért különösen jó, hogy most nem kell hajóba ülnöm, hiszen ilyenkor a vízen nagyon hideg van, most nem fagyok meg a kajakban. Huszonnégy évi versenyzés elég volt. Örülök annak, hogy itt lehetek, szurkolhatok a leányoknak és fiúknak, szoríthatok a sikerükért. - Teljesen abbahagyta a kajakozást? - Nem. Rájöttem, hogy szeretem ezt a sportágat. Azért élvezem a lapátolást, mert annyit evezek, amennyit akarok, akkor szállok vízre, amikor kedvem van. Ha esik az eső és fúj a szél, inkább otthon maradok a meleg lakásban. Sok időt töltöttem el a sportágban, nem tudnék és nem is szándékozom teljesen elszakadni tőle. - A szegedi, 1998-as vb-re miként emlékszik vissza? - A négy évvel ezelőtti világbajnokság különösen emlékezetes volt számomra, kihagyás után tértem vissza, méghozzá aranyérmesként. Szeged, a csodálatos pálya, a fantasztikus szurkolósereg azóta is a szívem csücske. Az a több tízezer néző, aki űzött, hajtott bennünket, óriási élménnyel ajándékozta meg a magyar, illetve a külföldi válogatott tagjait. Azóta is mindenki azt a vébét emlegeti, azt tartja a top-világbajnokságnak. - Mit vár a magyar válogatottól a kontinensviadalon? - Eddig jól sikerült minden futam, soha rosszabb kezdést. Igaz, hazai pályán így kell teljesíteni. Mit jósolok? Hat-nyolc aranyérmet várok, amelynek a felét szerintem a lányok szerzik majd. |
| ||
|
||
Kőbán Rita |
||
|
FONTOS
