A vízicsoda: VERECKEI
--------------------------------------------------------------------------------
forrás: Novák Miklós, Sztár Sport 1999. szeptember 22-28
--------------------------------------------------------------------------------
Nem Verecke híres útján jött, az egész országot nem is hódította meg, csak annak vizeit, mert Vereckei Ákost a neve kötelezi. Választott sportágánál fogva nem lehet világszerte ismert híresség, de a Magyarországon eredményei okán elismert és ezért népszerűnek is nevezhető kajak-kenuban már most, 22 éves korára maradandót alkotott. Négyszeres világbajnok, ráadásul kétszer idén nyert, és ha körülnézünk, hogy a magyar sportolók közül kitől várhatunk a leginkább aranyérmet a sydneyi olimpián, akkor az ő nevét bizony a legelsők között kell megemlíteni.
A kajak-kenuról az emberek általában nem tudnak túl sokat: tisztelik a versenyzők eredményeit, s sejtik, hogy azok mögött sok munka áll. Ezért végigkísértük a "kajakkirály" egy napját. Persze, az is az igazsághoz tartozik, hogy ezt a világbajnokság után és a Sydneyben szeptember legvégén sorra kerülő előolimpia előtt tettük, amikor Ákos napjai azért nem szakadatlan edzésekkel teltek. A sportolóknak is szükségük van az aktív pihenésre, s Ákos nem tagadta, igyekezett bepótolni a munka miatt felgyülemlett majd egyéves lemaradást ...
A kajakozás természetesen így sem maradt ki mindennapi teendői közül, s amit képekben nem tudunk megmutatni, azt Ákos szavaival pótoljuk. Így mesélt egy átlagos napjáról:
- Szigetszentmiklóson lakom, ott is kezdtem kajakozni, 14 éves koromban kerültem fel Csepelre. Azóta is szinte mindennap úgy kétszer megteszem a Szigetszentmiklós-Csepel útvonalat. Régebben busszal utaztam, de az elég nagy kerülőt jelentett, rájöttem, hogy a Duna-parton biciklivel hamarabb odaérek. Sokáig ugyanis nem volt autóm, így az edzések mellett bizony még napi 40 km-t letekertem. Amióta a Sydney-klubtól használatra kaptam egy FIAT Puntót, kicsit már kényelmesebb vagyok, de ha szép az idő, még most is gyakran bringával megyek. A napom nekem is az ébredéssel kezdődik ...Általában fél nyolckor kelek, összekapom magam, futtában vagy a kocsiban bekapok valamit, s fél 10kor kezdődik a délelőtti edzés. Tavasztól őszig ez kajakozást jelent, télen pedig úszást, futást vagy erősítést. Dél felé végzünk, a vízitelepről a csepeliek törzshelyére, a Dagi étterembe megyek ebédelni. Utána kötelező a pihenés, többnyire hazamegyek, majd háromkor indulok vissza a telepre, délutáni edzésre. Az időszaktól függően ez egy-két órás programot jelent, utána vagy iskolába megyek, vagy a társakkal beülünk valami csendes helyre beszélgetni. Már persze, ha marad rá erőm. A vb-t követő kéthetes pihenő időszakot leszámítva 11 órakor mindig ágyban vagyok.
A céltudatos munka meg is hozta az eredményét, Ákos fő számában, 500 méteren egy év alatt 5 másodpercet javult. Ám hiába nyert Milánóban óriási fölénnyel, nincs megállás. Az olimpia természetesen már foglalkoztatja, s amikor elutazása előtt megkérdeztem tőle: "Mit vár Sydneytől?", így felelt:
- Jó időt! Eddig ugyanis mindhárom világbajnokságon, amelyen részt vettem, pocsék volt a időjárás. S a jó idő, más értelemben, a jövőre is vonatkozik. Ha ugyanis sikerül a felkészülésem és kihozom magamból a legjobbat, aligha ver meg bárki is!
|
FONTOS
