A N�pstadion �s Int�zm�nyei 1953-ban j�tt l�tre, a N�pstadion felavat�s�val egy id�ben. Az elm�lt �vtizedek sor�n volt �n�ll� int�zm�ny, tartozott az OTSH-hoz, az ISM fenhat�s�ga alatt is �zemelt, �m 2001. janu�r 1-j�t�l, mint minden k�lts�gvet�si int�zm�ny, megsz�nik. Err�l k�rdezt�k meg dr. Kov�cs Tam�st, az ISM kabinetf�n�k�t, aki elmondta, hogy a kilencvenes �vekben az orsz�g gazdas�gi helyzete, piacpolitik�ja gy�keresen megv�ltozott. A neh�zkes k�lts�gvet�si gazd�lkod�s elavultt� tette az int�zm�ny jelenlegi szervezeti m�k�d�s�t. Az elavults�g abban is megmutatkozott, hogy minden sportingatlan saj�t adminisztrat�v appar�tussal rendelkezett, s ez rendk�v�l gazdas�gtalannak bizonyult. Az Ifj�s�gi �s Sportminiszt�rium szakembereiben megfogalmaz�dott a gondolat, miszerint szabadabb� kell tenni az egyes int�zm�nyek gazd�lkod�s�t. Oly m�don, hogy a jelenlegi sz�nezet�ket megtartva, az elk�vetkez� �vekben tov�bb �s gyorsabban fejl�dhessenek. Ez�rt ez �v m�rcius�ban l�trehozta az ISM a Sportfoli� Kht-t. A k�zhaszn� t�rsas�g sz�zsz�zal�kos �llami tulajdonban van. Az �llam a kht. k�zhaszn� tev�kenys�g�re ad�- �s egy�b k�ztehervisel�si engedm�nyeket ad.

A N�pstadion int�zm�nyei: N�pstadion (1953, 60 000 n�z�), K�rcsarnok (1975, 1500 n�z�), Olimpiai Csarnok (1972, 300-1500 n�z�), Nemzeti Sportcsarnok (1941,1200 �l�hely, benne v�v�terem �s birk�z�terem), J�gsz�nh�z (1957, 300 f�s n�z�t�r, evez�s �s kajak-kenu tanmedence), Tornacsarnok (250 f�s n�z�t�r), Kisstadion (1961, 14 000 n�z�), Millen�ris (1896, 14 500 n�z�), Feh�r �ti sporttelep. Dunavars�nyi, tatai, m�trah�zi, budai �s balatonf�redi edz�t�bor. Uszod�k: Haj�s Alfr�d Nemzeti Sportuszoda, Cs�sz�r-Komj�di Sportuszoda, K��r utcai uszoda, KSI uszoda. Sportl�tes�tm�nyeket Ell�t� Int�zm�nyek: Az MTK, a Vasas, az UTE �s a Kispest l�tes�tm�nye.

- Milyen feladatok ell�t�s�ra j�tt l�tre a t�rsas�g? - erre dr. Bal�zs Csab�t�l, a Sportfoli� �gyvezet� igazgat�j�t�l k�rt�nk v�laszt.

- Az �llami feladatok ell�t�sa mellett az els� �s legfontosabb munk�nk az �llami tulajdonban lev� sportl�tes�tm�nyek vagyonfelm�r�se, �tvil�g�t�sa volt. Ezt m�r elv�gezt�k, �s a fontos inform�ci�kat sz�m�t�g�pes adatb�zisban t�roljuk. A r�gz�tett adatok szerint a kht.-hoz ker�lt ingatlanok �ssz�rt�ke mintegy harminc�tmilli�rd forint. Azokat a l�tes�tm�nyeket, amelyek nem k�zvetlen�l a sportot szolg�lj�k, hasznos�tani k�v�njuk. Ez a felm�rt vagyonnak k�r�lbel�l a tizedr�sz�t teszi ki. P�ldak�nt eml�tem meg a Velence-tavi diszk� �p�let�t, vagy egy zugl�i, J�vor utcai vill�t. A hasznos�t�sb�l befoly� �sszeget visszaforgatjuk a sportba, a megl�v� l�tes�tm�nyek �llag�nak meg�v�s�ra, vagy az �j l�tes�tm�nyek l�trehoz�s�ra.

- Felt�telezhet�en ezenk�v�l is vannak feladatai a k�zhaszn� t�rsas�gnak.

- Az egyik legfontosabb feladat azoknak a l�tes�tm�nyeknek a m�k�dtet�se �s �zemeltet�se amelyek a kht. tulajdon�ban vannak, tov�bb� a k�l�nb�z� sportprojektek menedzsel�se. Megeml�thet� p�ld�ul az Orth Gy�rgy-program, amely a labdar�g�s fejleszt�si programj�nak a r�szek�nt a stadionfejleszt�sre ir�nyul, valamint az olimpiai centrumok kialak�t�sa, amelyeket n�met �s francia minta alapj�n hozunk l�tre. Ezekben m�r�si, kutat�si, eg�szs�g�gyi l�tes�tm�nyek is m�k�dn�nek. A kht. �l�n �ll� Bal�zs Csaba �gyvezet� igazgat� munk�j�t k�t helyettese seg�ti, akik az �zleti, a jogi, illetve a beruh�z�si k�rd�sekben hoznak d�nt�seket. Az alap�t�, a fel�gyel�bizotts�g �s a k�nyvvizsg�l� ellen�rz�si szerepet t�lt be a szervezeti fel�p�t�s�ben. 2001 janu�r elsej�t�l az �tmeneti id�szakban a h�t int�zm�ny az igazgat�s�g alatt integr�ltan m�k�dik. A p�nz- �s sz�mviteli �gyeket a kht. l�tja el, de a napi feladatokat az igazgat�s�gok tov�bbra is �n�ll�an oldj�k meg.

De vajon mi lesz azokkal az ingatlanokkal, amelyeknek a tulajdonjoga f�l�tt nem az �llam vagy csak r�szben az �llam rendelkezik? Ilyenek p�ld�ul az �nkorm�nyzatok birtok�ban lev� sportl�tes�tm�nyek �s sportp�ly�k, tov�bb� a M�V sportl�tes�tm�nyei.

A M�V sportl�tes�tm�nyein�l a kht. szeretn� a vagyonkezel�i jogot �tvenni. Az �nkorm�nyzati ingatlanok eset�ben, ahol az �llam nem tulajdonos, nincs k�zvetlen hat�sa e l�tes�tm�nyekre. Ez�rt p�ly�zatok ki�r�s�val, hitelkedvezm�nyekkel seg�ti ezen ingatlanok fejl�d�s�t. A kht. vezet�inek a rem�nyei szerint az �nkorm�nyzatok, a mag�nbefektet�k �s a v�llalkoz�k is felfigyelnek a lehet�s�gekre �s t�rsak lesznek a c�lok �s tervek megval�s�t�s�ban.

A N�pstadion �s Int�zm�nyei l�tes�tm�nyeiben az elm�lt negyvenh�t �vben asztalitenisz, atl�tika, birk�z�s, t�vol-keleti k�zd�sportok, kos�rlabda, m�korcsolya, �k�lv�v�s, �ttusa, sportl�v�szet, s�lyemel�s, teke, ritmikus gimnasztika, �sz�s �s m�ugr�s, v�zilabda, v�v�s �s vitorl�z�s sport�gakban rendeztek vil�g- �s Eur�pa-bajnoks�gokat.

A N�pstadionban h�rom Eur�pa-bajnoks�gon szurkolhattak a n�z�k. Mindh�rom egy-egy magyar arany�rmet hozott. 1955 nyar�n a nagy �rdekl�d�sre val� tekintettel a stadion d�szp�holya el�tt fel�ll�tott kos�rlabda p�ly�n rendezt�k a f�rfi kos�rlabda Eb-t, amelyen a magyar csapat a d�nt� jelent�s�g� tal�lkoz�n 82:68-ra verte a Szovjetuni�t. Az 1966-os atl�tikai Eur�pa-bajnoks�gon Varj� Vilmos s�lyl�k�sben, 1998-ban G�csek Tibor kalap�csvet�sben nyert kontinensbajnoki c�met. A legt�bb n�z� a 100. magyar-osztr�k labdar�g�-m�rk�z�sre l�togatott ki a stadionba. 104 ezer n�z� szurkolta v�gig a 6:1-es magyar gy�zelemmel v�gz�d�tt m�rk�z�st.

A Budapest Sportcsarnokot 1982. febru�r 12-�n adt�k �t. Az �vek sor�n egym�st k�vett�k a csarnokban a vil�gesem�nyek. A sort az asztalitenisz Eb nyitotta meg 1982 tavasz�n, ahol a magyar f�rficsapat (Gergely, J�nyer, Klamp�r, Kriston, Moln�r) �s a n�i csapat (Kish�zi, Ol�h, Szab�, Urb�n) arany�remmel avatta a csarnokot. Az ezt k�vet� �vekben otthont adott a csarnok egy atl�tikai vb-nek, �s k�t Eb-nek. Az els� Eb-n, 1983-ban, Szalma L�szl� megnyerte a t�volugr�st. Rendeztek t�bb birk�z� vb-t, Eb-t, R�cz Lajos �s Kocsis Ferenc Eb-siker�vel, �s G�sp�r Tam�s vb-gy�zelm�vel. A n�i labdaj�t�kokban a k�zilabda vb-t �s a kos�rlabda Eb-t tapsolta v�gig a k�z�ns�g. Torn�ban vb �s f�rfi Eb gazd�ja volt a csarnok. M�korcsoly�z�sban is rendezt�nk vil�g- �s Eur�pa-bajnoks�got. A sportl�v�k is kellemes eml�kekkel t�vozhattak a BS-b�l, hiszen 1987-ben Papanitz Zolt�n vb arany�remmel fejezte be a l�gpisztoly-vil�gbajnoks�got, F�ri�n �va pedig Eb-aranyat �nnepelhetett l�gpusk�ban 1984-ben. A k�zd�sportok is bemutatkoztak a BS-ben. Tekvand�-vb �s Eb, kick-box-vb, �k�lv�v� Eb� Az ut�bbin Somodi Ferenc aranyat nyert, s felejthetetlen volt Kov�cs Istv�n �s Erdei Zsolt aranyos szerepl�se az 1997-es vil�gbajnoks�gon. A csarnok 1999. december 15-�n le�gett. Ezzel felm�rhetetlen vesztes�get szenvedett az eg�sz magyar sportt�rsadalom.

A K�rcsarnokban 1988 tavasz�n hat p�ly�n rendezt�k meg a 17. teke vb-t, ahol a f�rficsapatunk gy�z�tt. Cs�nyi, M�sz�ros, N�meth, Makkai, Mad�k, h�t f�t vert a n�metekre. A n�i egy�ni versenyen T�r�k Marianna gy�z�tt. Az Olimpiai Csarnok az atl�t�k t�li fellegv�ra. Itt is volt kontinensbajnoks�g 1992-ben. A sportl�v�k l�gfegyveres versenysz�maiban avattak bajnokokat.

A Nemzeti Sportcsarnok Magyarorsz�g els� sportc�lokra �p�tett fedett csarnoka volt. Itt rendezt�k meg az 1950. �vi asztalitenisz-vil�gbajnoks�got. Ezen a Farkas Gizi, Sid� Ferenc vegyes p�ros, �s a Sid� Ferenc, So�s Ferenc f�rfi p�ros is cseh ellenfel�t legy�zve szerezte meg a bajnoki arany�rmet. 1958-ban ism�t nemzetk�zi asztalitenisz-esem�ny sz�nhelye volt a csarnok. Az Eb-n a magyarok n�gy gy�zelmet szereztek. Els� lett a f�rficsapat Berczik, Bubonyi, F�ldi, Sid�, Gyetvai �ssze�ll�t�sban. Aranyat nyert m�g Berczik Zolt�n f�rfi egyesben, K�czi�n �va n�i egyesben, �s Farkas Gizi, Berczik Zolt�nnal az oldal�n vegyes p�rosban. Birk�z�siker is sz�letett ebben az �vben. A k�t�ttfog�s� vb-n Poly�k Imre arany�rmet szerzett. 1959-ben a v�v� vb-n a kardoz� K�rp�ti Rudolf egy�niben, a f�rfi p�rbajt�rcsapat B�r�ny, G�bor, Kausz, S�kovics �s a n�i t�rcsapat Juh�sz, K. Ny�ri, Rejt�, S�kovicsn�, Sz�kelyn� �sszet�telben nyert arany�rmet. 1962-ben a Kisstadionban kezdt�k meg a s�lyemel�k a vil�g- �s Eur�pa-bajnoks�got. Az es� miatt azonban k�nytelenek voltak bemenni a fedett csarnokba az emel�k. Veres Gy�z� k�z�ps�lyban lett vil�g- �s Eur�pa-bajnok, F�ldi Imre pedig Eb-aranyat nyert.

A Haj�s Alfr�d Nemzeti Sportuszod�ban az 1958-as Eb-n a f�rfi m�ugr�s eddigi egyetlen bajnoki arany�nak tapsolhatott a k�z�ns�g. �jv�ri L�szl� az utols� sorozatban v�grehajtott hib�tlan gyakorlat�val el�zte meg n�met ellenfel�t. V�zilabda-v�logatottunk h�t gy�zelemmel veretlen�l nyerte meg a hetedik arany�rm�t a kontinensbajnoks�gon.

A balatonf�redi edz�t�bor �s a tihanyi �b�l adott otthont a 1989-es rep�l� hollandi Eb-nek. Nagy meglepet�sre a Pomucz Tam�s, Argay B�la du� nyerte meg az �sszetett versenyt.

bal�ssy, A Sz�nes Sport 2001.01.04.

vissza | fel | home