Egy tavalyi MOB-becslés szerint 1000 milliárd forintos beruházás szükséges
Magyarország hivatalosan is pályázni fog a 2012-es olimpiára
Az Egyesült Államokból hazatérő Deutsch Tamás ifjúsági és
sportminiszter megerősítette, hogy Magyarország,
pontosabban Budapest megpályázza a 2012-es olimpia
rendezési jogát. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tavalyi
becslése szerint mintegy 1000 milliárd forintos beruházásra
volna szükség ahhoz, hogy hazánk 2012-ben
megrendezhesse a nyári olimpiai játékokat. Molnár Zoltán,
a MOB igazgatója az Indexnek elmondta: a kormányfővel
többször egyeztettek az ügyben. Orbán Viktor megszabott
egy határidőt is (május 31.), ameddig le kell tenniük az
asztalára egy tervezetet.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tavalyi becslése szerint mintegy 1000
milliárd forintos beruházásra volna szükség ahhoz, hogy hazánk 2012-ben
megrendezhesse a nyári olimpiai játékokat - mondta Molnár Zoltán, a MOB
igazgatója az Indexnek.
Orbán határidőt szabott: a MOB-nak május 31-ig le kell tenni egy
tervezetet
Orbán Viktor miniszterelnök az ősszel úgy nyilatkozott: üzleti
beruházás keretében, az önkormányzati és magántőke mozgósításával nem
elképzelhetetlen a fenti költségek előteremtése. Molnár az Indexnek
elmondta: a kormányfővel többször egyeztettek az ügyben. Orbán Viktor
megszabott egy határidőt is (május 31.), ameddig le kell tenniük az
asztalára egy tervezetet.
|
A pályázó konkurensek
|
A 2008-as olimpia színhelyének kijelölése már a
célegyenesben van. Három város pályázik komoly eséllyel:
Peking, Toronto és Párizs, mivel a NOB
szemlebizottságától ők kaptak kiváló minősítést.
Kevesebb az esélye a még versenyben lévő Oszakának és
Isztambulnak, mivel náluk pénzügyi és gazdasági
hiányosságot találtak a szakértők. A végső döntést a NOB
július 13-i moszkvai ülésén hozzák meg.
A kontinensek között érvényes rotációs elv alapján
2012-ben az amerikai kontinens valamely városa kapná meg
a rendezés jogát. Egyelőre még csak az a biztos, hogy az
Egyesült Államokból nyolc város nyújtja be igényét a
rendezésre. Los Angeles, amely már rendezett kétszer
ötkarikás játékokat, valamint Cincinnati, Houston, New
York, San Francisco, Tampa, Washington-Baltimore és
Dallas. Az Egyesült Államok olimpiai bizottsága 2002-ben
dönt arról, melyik várost támogatja. Európából eddig
Bécs, Madrid és Düsseldorf neve merült fel, de a
határidők miatt még egyik város sem adott be hivatalos
pályázatot.
| | |
Molnár
Zoltán elmondása szerint most még szinte semmi gyakorlati hatása nem lesz
Orbán bejelentésének, négy-öt év múlva viszont már igen. A 2003-ig
benyújtható pályázat beadása (a hivatalos pályázatok leadásának határideje
2004-ben jár le) előtt ki kell tölteni egy körülbelül 300 oldalas
kérdőívet, ezek után kerülhet Budapest a kandidálók közé. Akkor már a
konkrét jövőbeni beruházásoknak működniük kell. "Nem hiszem, hogy ha a
Fidesz elveszítené a választásokat, akkor egy másik kormány eleve elvetné
ezt a gondolatot. Az olimpia nem politikafüggő" - összegzett az igazgató.
Júliusra kiderülhet az olimpia ára
Egy olimpiai pályázat esetén a meglévő szállodák és sportlétesítmények
felújításán, illetve újak építésén túl a repülőterek bővítésére, az utak
rekonstrukciójára is szükség lesz - mondta el az Indexnek Molnár Zoltán, a
MOB igazgatója, aki szerint júliusra kiderülhet, pontosan mennyibe kerülne
az országnak az olimpia megrendezése.
Deutsch szerint reális a budapesti olimpia terve
Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter
az Egyesült Államokban tett hivatalos látogatásáról hazaérkezve úgy
nyilatkozott, hogy egyelőre csupán előzetes tervekről van szó. "2004-ben
kell a hivatalos pályázatotokat benyújtani, amelyek közül az öt legjobbat
választják ki. A konkrét rendező kijelölésére 2005-ben kerül majd sor.
A rendezés természetesen hatalmas költségekkel jár. A miniszter szerint
erre megteremthető a költségvetési fedezet. A tervekbe bekacsolható a
Budapest Sportcsarnok újjáépítése, a stadionfejlesztési program, valamint
az atlétikai pályák felújításának terve. A beruházások nyolcvan százaléka
megtérülhet, még akkor is, ha nem kapnánk meg a rendezés jogát. Az
infrastrukturális beruházásokra az olimpia nélkül is szükség van, de nem
elhanyagolható reklámlehetőséghez juthat az ország is.
A játékok központja a Népstadion lenne, az olimpiai falut a
lágymányosi egyetemi városban állítanák fel
Az előzetes elképzelések alapján a körülbelül 20-25 ezer fő
befogadására alkalmas olimpiai falut a lágymányosi egyetemi városban
állítanák fel - ezt később akár lakóparkként lehetne értékesíteni - mondta
az Indexnek a MOB-igazgató. Az olimpiai játékok központja a Népstadion és
környéke lenne, míg a csupán a játékok idejére felállítani kívánt
létesítményeknek a Hungexpó területe adhatna otthont. A vízi sportágak
versenyeit elsősorban a Margitszigeten rendeznék.
A vízi sportágak
versenyeit elsősorban a Margitszigeten rendeznék
|
A jelenlegi létesítmények mellett még
körülbelül három Budapest Sportcsarnok méretű stadionra és egy nagyobb
uszodára is szükség volna. Arról még nem született végleges döntés, hogy a
vitorlás- és szörfversenyeket a Balatonon vagy Horvátország bevonásával az
Adrián tartanák-e.
Molnár meggyőződése, hogy "pozitív hatása lenne az országképet és a
főváros képét illetően is az olimpiai beruházásoknak", és kiemelte: ebben
az esetben nem csak a sportlétesítményekre kell gondolni, hanem az
infrastruktúrára is.
Deutsch szerint az eseményeknek helyt adó a létesítmények nem csak
Budapesten, hanem vidéki városokban is felépíthetők. Bár egy város
jelentkezését szokták elfogadni, ez nem jelenti, hogy a környékbeli
településeknek ne lenne lehetőségük bekapcsolódni a rendezésbe. Ha száz
kilométeres sugarú körben találhatók a versenyek, akkor az még elfogadható
a NOB számára. Így lehetőséghez juthatna néhány vidéki település is. A
labdarúgó-versenyek selejtezőinek pedig mindig különböző városok adnának
otthont. A vitorlásversenyeket- hazai tenger híján- a horvát tengerparton,
az Adrián rendeznék.
Demszky üdvözli az ötletet, de garanciákat vár a kormánytól
"A miniszterelnök úr merész és nagyratörő bejelentése bizakodásra ad
okot a fővárosiak számára" - fogalmazott Demszky Gábor főpolgármester, aki
kedden kiadott közleménye alapján örömmel értesült a kormányfő
bejelentéséről. A főpolgármester a továbbiakban arról írt: feltételezi -
mivel az olimpia megrendezési jogáért városok pályáznak, és a játékokat a
kormányok támogatásával a városok rendezik -, hogy a miniszterelnök úr a
Magyarországon rendezendő olimpia fő helyszíneként Budapestre gondolt. A
főváros kész együttműködni a pályázat előkészítésében, ám ehhez szükséges,
hogy a kormány még idén egyértelmű kötelezettséget vállaljon az olimpiához
szükséges beruházások megvalósulására.
Demszky közleményében kifejti: "biztosítani kell a versenyek
színvonalas megrendezését: stadionokat, sportpályákat és csarnokokat kell
építeni és felújítani. Biztosítani kell emellett a sporteseményre látogató
több millió turista közlekedését, szállását és ellátását. Ehhez legalább
két új híd és két új metróvonal megépítésére is szükség van. A
főpolgármester szerint mindehhez évente körülbelül százmilliárdos
nagyságrendű beruházásra van szükség, ám a következő két évben a
költségvetés nem tartalmaz erre forrásokat.
Eddig ötször pályáztunk az olimpia megrendezésére
Az olimpia gondolata nem újdonság Magyarországon. Hazánk eddig ötször
pályázott az olimpia megrendezésére, először 1896-ban, ám sem akkor, sem a
legutóbbi alkalommal, 1960-ban nem sikerült elnyerni a rendezés jogát
(akkor Róma kapta meg). 1920-ban álltunk legközelebb ahhoz, hogy olimpiát
rendezzünk, ám a vesztes háború miatt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a
belga Antwerpennek adta rendezést. A rendszerváltoztatás után, az évtized
elején Horváth Balázs is bejelentette, hogy Magyarországnak meg kell
pályáznia a játékok rendezési jogát.
Orbán Viktor miniszterelnök még hétfőn Lausanne-ban jelentette be
hazánk kandidálási szándékát a 2012-es játékokra. A magyar kormányfő Juan
Antonio Samaranch meghívására érkezett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság
székhelyére, ahol tárgyalásokat folytatott a NOB leköszönő elnökével. Nem
titkolt célja volt a látogatásnak, hogy segítse Schmitt Pál kampányát a
NOB elnöki címért folytatott vetélkedésben. A megbeszéléseken jelen volt
Deutsch Tamás miniszter is.
Az olimpia nyereséges üzlet?
|
Az olimpia nyereséges üzlet, bár nem mindig
azonnal térül meg; a legtöbb esetben hosszú évek
kellenek ahhoz, hogy a hiteleket felvevő kormányok,
városok és cégek kigazdálkodhassák a befektetett pénzt.
Jelentősebbnek tekintik az olimpiák "presztízsértékéből"
származó hasznát, amelyre a legjobb példa az utóbbi
évtizedekben Barcelona volt.
Az 1984-es Los Angeles-i olimpia 222 milliós
profitjához képest az 1988-as dél-koreai alig nagyobb,
mindössze 349 millió dolláros nyereséggel zárt a
szervezőbizottság adatai szerint. Dél-Korea 3,1 milliárd
dollárt költött a játékokra. Az ország azonban
mindenfélekeppen jól járt: a gazdasági fellendülésének
és - a SZU, valamint a kommunista Korea felé mutató
politikai "nyitásának" bizonyítása miatt megrendezett
olimpia siker volt: bár az északi testvér nem mutatott
hajlandóságot néhány program közös megrendezésére, az
ország külpolitikai kapcsolatai javultak.
1992-ban Barcelona a világ előtti bemutatkozást
tartotta az olimpia legfőbb céljának, igaz, szívesen
tudatta a világgal, hogy Katalónia nem azonos
Spanyolországgal. A rendező cégcsoport 1,3 milliárd
dollárt költött a játékok megrendezésére, ám a hozzájuk
közvetlenül kapcsolódó beruházásokkal együtt - becslések
szerint - 8-10 milliárd dollárba került a nyári játék
(ebben az évben Barcelona Expót is rendezett). Az összeg
mintegy 60 százaléka volt állami pénz, a többi
magántőke. Noha a város éveken át nyögte az
adósságterhet, Barcelona a kilencvenes évek közepére
Európa egyik legkedveltebb turistacélpontjává vált,
megelőzve Párizst is.
Atlantában 1996-ban a szervezőbizottságnak 1,8
milliárd dolláros költségvetése volt, mivel a város már
eleve jó infrastruktúrával rendelkezett. Ebből 515
millió dollárt fordítottak beruházásokra (209 millió
dollárba került a nyitó- és a záróünnepélynek otthont
adó stadion, amit később az egyik helyi baseballcsapat
vett a birtokába). A haszonról keveset tudni, a
szervezőbizottság ugyanis magánvállalkozásként kezelte a
rendezést. Az azonban biztos, hogy az "atlantai
robbantás" nem öregbítette a város (és az olimpia)
hírnevét, a pénzügyi részre pedig rányomta bélyegét a
NOB akkor kirobbanó korrupciós botránya.
A 2000-es Sydney olimpián 3,3 milliárd ausztrál
dollárt (1 ausztrál dollár = 165 forint) költöttek az
infrastruktúrára (stadionok, berendezések, épületek,
közlekedés, stb.), és további 2,5 milliárdot a
rendezésbe. Az olimpiára érkezett kb. 1,5-2 millió
vendég, a versenyeknek naponta 750 ezer látogatója volt.
Athén 1997-ben nyerte el a 2004-es játékok
rendezésének jogát. Tavaly novemberben írta alá "minden
idők legnagyobb olimpiai szerződését" a 2004-es athéni
ötkarikás játékok szervezőbizottsága a Hellén
Telekommunikációs Szervezettel (OTE). A szerződés 50
millió dollárról szól. A következő olimpiának
előreláthatólag 1,7 milliárd dolláros költségvetése
lesz. Nem erősítette a hellének hírnevét, hogy Athén
állandó lemaradásban volt az olimpiai felkészülésben, a
NOB számtalanszor tájékozódott a helyszínen, sőt
többször is megrótta az athéni szervezőket a jelentős
csúszások miatt. December elején pedig lemondott az
athéni olimpia szervezőbizottságának ügyvezetője.
Forrás:
HVG | | |
INDEX, 2001.05.22.