Az �j sportt�rv�ny �gy rendelkezik, hogy a sport�gi sz�vets�gek a j�v�ben ism�t t�rsadalmi szervezetk�nt tev�kenykedjenek. Az 1996-os t�rv�nyig ugyanebben a form�ban m�k�dtek, akkor �t kellett alakulniuk k�ztest�lett�. Ez nemcsak el��r�s volt, hanem �rdek�k is f�z�d�tt hozz�, ugyanis csak ily m�don r�szes�lhettek �llami t�mogat�sban. Az �talakul�s sz�ks�ges felt�tel volt, de nem el�gs�ges: egyes sz�vets�gek �gy sem kaptak egyetlen �llami fill�rt sem.

H�rshegyi J�nos, a Magyar Sportsz�vets�g f�titk�ra azt magyar�zza, hogy a sz�vets�gek eddig is f�l�llami-f�lt�rsadalmi szervezetk�nt m�k�dtek. Az el��r�s egyik pontja volt, hogy azok a sport�gak alak�thatnak k�ztest�letet, amelyek tagjai az AGFIS-nak, a Nemzetk�zi Sportsz�vets�gek Szervezet�nek. K�s�bb az�rt kiv�telt tettek, mert p�ld�ul az uszodai sport�gaknak k�z�s nemzetk�zi szervezet�k a FINA (Nemzetk�zi �sz�sz�vets�g), n�lunk m�gis k�l�nv�lhattak az �sz�k �s a v�zilabd�z�k. A Nemzetk�zi Sakksz�vets�g nem AGFIS-tag, m�gis k�ztest�lett� v�lhatott a hazai sz�vets�g, igaz, ehhez parlamenti j�v�hagy�s is kellett.

Ezut�n a sportban n�gy k�ztest�let marad, illetve alakul: a Magyar Olimpiai Bizotts�g, a Nemzeti Sportsz�vets�g, a szabadid�sport-sz�vets�g �s a fogyat�kosok sportsz�vets�ge. H�rshegyi szerint �rthet�, ha az �llam ellen�rizni k�v�nja, mire ford�tj�k a p�nz�t.

Az elm�lt �vekben az �llami feladatok k�z� tartozott az egyes�letek, az olimpiai m�helyek t�mogat�sa. Az ut�finansz�roz�s azt jelentette, hogy a sz�ml�t al��rta az adott szakoszt�ly vezet�je, a klub eln�ke, a sz�vets�g f�titk�ra �s gazdas�gi vezet�je, tov�bb� a sportminiszt�rium illet�kesei, �s csak ezek ut�n fizetett a kincst�r. A j�v�ben ez legfeljebb annyiban v�ltozik, hogy a Nemzeti Sportsz�vets�gnek is jog�ban �ll majd ellen�rizni a p�nzek felhaszn�l�s�t.

Az �talakul�s gondos el�k�sz�t�st ig�nyel, ez�rt a Magyar Sportsz�vets�g vezet�i azt javasolj�k az egyes sport�gaknak, hogy ne siess�k el. A t�rv�ny 30-90 napos hat�rid�t szab, vagyis febru�rban �s m�rciusban kell megtartani az egyes sz�vets�gek k�zgy�l�s�t. Az MSSZ a m�rcius mellett van - mondja H�rshegyi -, s addig megpr�b�l seg�teni mintaszab�lyzattal, jogi �s szakmai tan�csokkal.

A sz�vets�geknek a t�rv�ny el��r�sai szerinti alapszab�lyt kell k�sz�teni�k, ki kell dolgozniuk a fegyelmi, az igazol�si �s a gazd�lkod�si szab�lyzatot. A s�lyemel�-sz�vets�g p�ld�ul a h�t v�g�re h�vta �ssze k�zgy�l�s�t, de az eln�ks�g a sportt�rv�ny megismer�se ut�n a halaszt�s mellett d�nt�tt. Dolovai Tam�s eln�khelyettes indokl�sa szerint nem akarnak k�t k�zgy�l�st tartani, a F�v�rosi B�r�s�gnak ugyanis el�bb t�rsadalmi szervezetk�nt be kell jegyeznie a sz�vets�get, �s csak ut�na v�laszthatnak �j tiszts�gvisel�ket. Az �tmeneti id�szakban hivatalban maradnak a r�gi vezet�k.

L.Z., Magyar H�rlap 2001.01.10.

vissza | fel | home