 |  |
| |
|
 | ||||||||||
| ||||||||||
|
Sport�gak harca az olimpiai r�szv�tel�rt
Tizennyolc nemzetk�zi sportsz�vets�g vezet�i lobbiznak az�rt, hogy sport�guk beker�lj�n az olimpia m�sor�ba. A k�vetkez� j�t�kokon, Ath�nban biztosan nem b�v�l a program, ut�na viszont nem elk�pzelhetetlen a v�ltoz�s. Schmitt P�l, a Magyar Olimpiai Bizotts�g eln�ke, a NOB tagja �gy �t�li meg, hogy sz�mos sport�g megfelel a k�vetelm�nyeknek, ennek ellen�re nem l�t okot a v�ltoztat�sra. Egym�ssal is harcolnak a k�l�nb�z� nemzetk�zi sportsz�vets�gek az�rt, hogy sport�guk beker�lj�n az olimpia m�sor�ba, vagy �ppens�ggel az�rt, hogy a programban maradjon. A r�szv�tel rangot jelent, nem mell�kesen szponzorokat hoz, telev�zi�s �s marketingbev�teleket, esetenk�nt pedig nagyobb �llami t�mogat�st is. Az els� �jkori olimpi�n 1896-ban m�g 13 orsz�g 285 versenyz�je k�zd�tt nyolc sport�g 43 sz�m�ban az �rmek�rt, Sydneyben viszont m�r h�romsz�z arany�rmet osztottak ki. A m�sor folyamatosan b�v�lt, eg�szen addig, am�g a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g vissza nem rettent a gigantizmust�l, f�l� volt ugyanis, hogy tov�bbi szerepl�k beenged�s�vel m�r kaotikuss� v�lik az olimpia. �gy t�nik, a NOB nem t�r el att�l a sz�nd�k�t�l, hogy csak 10 500 versenyz�t enged be az olimpiai faluba. Ebb�l k�vetkezik, hogy egy-egy �j sport�g csak valamelyik r�gi szerepl� rov�s�ra tud beker�lni a programba. Jelentkez�k vannak sz�p sz�mmal, a Le Monde kar�csonykor tizenh�t sport�gat sz�molt �ssze, azt�n k�t nappal k�s�bb egy harcm�v�szeti �g, a vu-su is bel�pett a p�ly�z�k k�z�. A francia lap szerint a t�meges jelentkez�sben szerepet j�tszott Jacques Rogge, a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g j�liusban megv�lasztott eln�ke, mert a kamp�nya sor�n azt �g�rte, hogy v�ltoz�sok lesznek a programban. Schmitt P�l, a Magyar Olimpiai Bizotts�g eln�ke, a NOB tagja, aki szint�n p�ly�zott a posztra, azt mondja, ezzel nem volt egyed�l, mert mind az �t jel�lt programj�nak r�sze volt a j�t�kok m�sor�nak fel�lvizsg�l�sa. Ehhez k�pest Rogge nem kapkod el semmit, mert most m�r biztosnak
t�nik, hogy Ath�nban nem l�pnek be �jabb sport�gak, �s nem is adnak
ki t�bb arany�rmet ann�l a h�romsz�zn�l, amennyi�rt Sydneyben
versenyeztek. Ennek a v�ltozatlans�gnak a v�zis� a nagy vesztese,
hiszen a sport�g vezet�i m�r �g�retet kaptak arra, hogy 2004-ben
szerepelhetnek a j�t�kokon, azt�n k�s�bb a NOB visszal�pett a
b�v�t�st�l. Azt m�r csak olimpiat�rt�neti munk�kb�l tudjuk, hogy adtak ki arany�rmet k�t�lh�z�sban, motorcs�nak�z�sban, helyb�l t�vol- �s magasugr�sban, egykaros s�lyemel�sben, akad�ly�sz�sban, botv�v�sban, l�ttek r�gz�tett c�lokra: kis �s nagy mad�rra, rendeztek 12 �r�s ker�kp�roz�st �s m�v�szeti versenyeket. Ezek a sz�mok az �vtizedek sor�n elt�ntek a s�llyeszt�ben, de vannak olyanok is, amelyek t�bb mint f�l �vsz�zados t�voll�t ut�n rem�nykednek a visszat�r�sben. Az egyik ilyen a r�gbi, amelyet 1900 �s 1924 k�z�tt n�gy olimpi�n j�tszottak, a m�sik a golf, amely h�romszor is szerepelt m�r a j�t�kokon, utolj�ra 1936-ban. Egy ideig az amerikai profik nem t�mogatt�k a r�szv�telt, most viszont m�r az egyik legnagyobb szt�r, Tiger Woods is kijelentette, hogy szeretne r�szt venni a j�t�kokon. A vil�g legnagyobb sportesem�nye a milliomosokat sem hagyja hidegen, Woods mellett p�lda erre a kosarasok Dream Teamjeinek megjelen�se. A sport�gak k�tf�lek�ppen ker�lhetnek a m�sorba - mondja Schmitt P�l. Az egyik m�dszer az, hogy k�pvisel�i megpr�b�lj�k r�venni a j�t�kok szervez�it, ragaszkodjanak az adott sz�mhoz, �gy lehetett ott Barcelon�ban a tenisz vagy Sydneyben a triatlon. A m�sik �t a nehezebb: a NOB tagjainak meggy�z�se. A NOB programbizotts�ga ugyanis sz�mos krit�riumot vizsg�l, ezek k�z�tt van az elterjedts�g, a n�pszer�s�g, a szab�lyok �rthet�s�ge, a n�i versenyz�k ar�nya, de m�g a telev�zi�s k�zvet�t�s lehet�s�ge �s a dopping�rz�kenys�g is. A szempontok egy r�sze szubjekt�v, de az�rt van egy hat�r, amelyet el kell �rni ahhoz, hogy egy�ltal�n legyen mir�l besz�lni. Az olimpiai charta szerint a ny�ri j�t�kok eset�n felt�tel, hogy 75 orsz�gban, n�gy kontinensen �zz�k a sport�gat (n�i sz�mokn�l be�rik negyven orsz�ggal �s h�rom kontinenssel), a t�li j�t�kokon pedig 25 orsz�g �s h�rom kontinens a k�sz�b. A NOB egyel�re csak a motoriz�lt sport�gak felv�tel�r�l nem k�v�n t�rgyalni, b�r Schmitt P�l hozz�teszi, hogy 15-20 �v m�lva esetleg ez az �ll�spont is m�dosulhat. A Forma-1-nek teh�t egy darabig nincs es�lye, a hull�mlovagl�s viszont a Le Monde szerint m�r Sydneyben is olimpiai sz�m lehetett volna, ha nem f�ggene ilyen m�rt�kben az id�j�r�si viszonyokt�l. A NOB-ban hivatalos k�pvisel�je is van a nemzetk�zi sz�vets�g �rdekeinek: Joao Havelange, a FIFA volt eln�ke. A r�gbi �s a fallabda m�g eln�ki t�mogat�sban is b�zik, mert Rogge - aki vitorl�z�sban lett vil�gbajnok - mindkett�t �zte fiatal kor�ban. Sz�mos h�ve van a bowlingnak is, legal�bb sz�zmilli� j�t�kos, aki vil�gszerte �zi a sport�gat. A sportt�ncnak is megvan a maga versenyrendszere, ellene sz�l viszont, hogy nem m�rhet� sport�g, a b�r�k szubjekt�v alapon �llap�tj�k meg a sorrendet. Jelentkezett az uszonyos �s b�v�r�sz�s is, a Nemzetk�zi �sz�sz�vets�g azonban ellenzi a felv�telt, ragaszkodik a saj�t, megszerzett poz�ci�ihoz. A t�li program szerepl�je lenne a t�j�koz�d�si s�fut�s - �s a bridzs. Egy esetleges programv�ltoz�snak t�rv�nyszer�en lesznek vesztesei is. Visszat�r�en felvet�dik, hogy azok a sz�mok ker�lnek k�z�j�k, amelyekben a magyarok sz�p sikereket �rtek el, mint a birk�z�s, a kajak-kenu, a v�v�s �s az �ttusa. Schmitt P�l viszont nem l�t okot aggodalomra, szerinte ezeket a sport�gakat v�dik a hagyom�nyok, �s a NOB-on bel�l tov�bbra is megvannak a p�rtfog�ik, tov�bb� a saj�t vezet�ik is mindent elk�vetnek az�rt, hogy megfeleljenek az elv�r�soknak, mint ahogy megv�ltozott az ut�bbi �vekben az �ttusa is. A programbizotts�g folyamatosan vizsg�lja a jelentkez�ket, �s sz� lesz r�luk novemberben, a NOB rendk�v�li �l�s�n. Schmitt P�l szerint azonban d�nteni akkor m�g nem fognak, leghamarabb 2003-ban der�l ki, hogy lesz-e �j szerepl�je a 2006-os t�li, illetve a 2008-as ny�ri olimpi�nak. A v�v�snak �rtott a sok szab�lyv�ltoztat�sA Nemzetk�zi V�v�sz�vets�g (FIE) kongresszusa �gy d�nt�tt, hogy t�mogatja a n�i kardv�v�s olimpiai programba ker�l�s�t, cser�ben pedig - hogy ne kelljen t�bb �rmet kiadni - vegyes csapatok indulnak. Schmitt P�l, az olimpiai bajnok p�rbajt�r�z� egykori v�v�k�nt nem �r�l, hogy m�s fegyvernem k�r�ra t�rt�nne a b�v�t�s, de nem sietn� el a min�s�t�st. Mint mondja, neki m�r a n�i p�rbajt�r is szokatlan volt, m�ra viszont elfogadott� �s n�pszer�v� v�lt ez a fegyvernem. A h�rmas csapatok verseny�nek �tlet�t sem t�mogatta, de ez a forma is bebizony�totta �letk�pess�g�t. Ami a vegyes csapatokat illeti, az olimpiai programban most is vannak olyan lovas- �s vitorl�ssz�mok, amelyekben egy�tt indulnak n�k �s f�rfiak, igaz, csak a tollaslabd�ban indulnak vegyes p�rosok az olimpi�n, a teniszben �s az asztaliteniszben nem. Azt az�rt megjegyzi a magyar NOB-tag, hogy a sok m�dos�t�s egyik sport�gnak sem tett j�t. Mik�zben a labdar�g�s vagy a j�gkorong szab�lyai �vtizedek �ta gyakorlatilag v�ltozatlanok, a v�v�k mindig el��lltak valamilyen �j�t�ssal. Arra a felvet�sre, hogy a FIE-kongresszuson f�leg a v�v�sban eredm�nytelen orsz�gok voltak a programv�ltoz�s mellett, Schmitt P�l azt feleli, hogy nem lehet megk�rd�jelezni egy demokratikus szavaz�s v�geredm�ny�t. Ha a m�sik t�bor, benne a magyarok, nem tudtak eredm�nyesebben lobbizni az elk�pzel�seik mellett, akkor nem marad m�s, mint arra t�rekedni, hogy min�l jobban megfelelj�nk az �j k�vetelm�nyeknek. Annak pedig ak�r �r�lhet�nk is - teszi hozz� a MOB-eln�k -, hogy vil�gver� p�rbajt�rcsapatunk lehet. L�pesfalvi Zolt�n, Magyar H�rlap 2002.01.03. |
FONTOS
K�PEK
