"Sokkal t�bben �s t�bbet sportolnak ma Magyarorsz�gon, mint 1998-ban" - �rta Deutsch Tam�s janu�r 13-ai sajt�k�zlem�ny�ben.
A klubok viszont �vek �ta amiatt panaszkodnak, hogy cs�kken a sportol�k sz�ma. A Sportegyes�letek Orsz�gos Sz�vets�ge (SOSZ) felm�r�s�ben az �ll, hogy 1990 �ta egyharmad�val kevesebb lett az igazolt versenyz�k sz�ma, s ezen bel�l k�l�n�sen aggaszt� az ut�np�tl�s-korcsoportban tapasztalhat� cs�kken�s. Fogynak a klubok is, mint Vass K�roly SOSZ-eln�k mondta, 1989-ben 4600 egyes�let volt az orsz�gban, most csak 2100-2200. A sz�vets�g kimutat�sai szerint 1990-t�l az egyes�letek 30 sz�zal�k�ban sz�moltak fel szakoszt�lyokat. A nagy egyes�letek egy r�sze megsz�nt vagy elapr�z�dott, cs�kken azoknak a kluboknak a sz�ma, amelyek k�pesek j� nemzetk�zi eredm�nyeket el�r� sportol�kat felnevelni.
�gy azt�n nem lesznek olimpiai �rmek, m�rpedig a sportt�rca azzal ind�totta el a H�rakl�sz programot, hogy az abban r�szt vev� fiatalok k�z�l ker�lnek majd ki a 2012-es olimpia magyar �rmesei. "J� �tlet ez a program - mondta Vass K�roly -, csak az a baj, hogy az egyes�leteken k�v�l szervez�dik. Az utc�r�l nem lehet �sszegy�jteni a tehets�geket."
�vek �ta panaszkodnak a klubok, hogy a cs�kken� �llami t�mogat�s k�vetkezt�ben lassan ellehetetlen�lnek. A SOSZ sz�m�t�sai szerint az egyes�letek 1997-ben t�bb mint 325 milli� forint �llami t�mogat�st kaptak, 2000-ben viszont alig 116 milli�t. "�s m�g ennek az �sszegnek a jelent�s r�sze is a v�logatott versenyz�ket ad� nagyobb egyes�letekhez jut el, a kicsik alig kapnak valamit. Pedig elvileg �k foglalkozn�nak az ut�np�tl�s tekint�lyes r�sz�vel" - f�zte hozz� Vass K�roly.
Elszomor�t� k�p, a sportt�rca viszont m�sk�nt l�tja. "Az biztos, hogy soha nem lesz m�g egyszer annyi igazolt versenyz�, mint 1989 el�tt, mert az egy m�s vil�g volt - mondta Deutsch Tam�s miniszter. - Az is igaz, hogy 1990-t�l dr�maian zuhant a sportol�k sz�ma, de 1996-1997-ben a cs�kken�s meg�llt, az�ta a szak�gi sz�vets�gek �ltal �vente bek�ld�tt adatok ism�t n�veked�sr�l tan�skodnak."
D�nes Ferenc helyettes �llamtitk�r is a sz�vets�gek besz�mol�ira hivatkozik. "Azt l�tjuk, hogy a szakoszt�lyok sz�ma nem cs�kken, hanem n�. 1999-ben 7347 volt, 2000-ben pedig 8959." Ami az egyes�leti �llami t�mogat�st illeti, az ISM adatai szerint 1997-ben 286 milli� forint volt, 2000-ben 551 milli�, 2001-ben pedig 1,259 milli�rd. Teh�t sokat emelkedett. "Csakhogy �gy tapasztalom, hogy a klubok bizonyos p�nzeket gyakran nem vesznek ebbe a k�rbe - folytatta a helyettes �llamtitk�r -, el�fordult, hogy az egyik panaszkod�t�l megk�rdeztem, a Gerevich-�szt�nd�jat mi�rt nem sz�m�tja a t�mogat�sok k�z�, erre visszak�rdezett, hogy az is odatartozik? H�t persze, hiszen az is �llami forr�sb�l sz�rmazik."
Az lehet, viszont a klubok meg azt mondj�k, hogy egyes sportol�k �szt�nd�j�b�l �s k�l�nb�z� programokra kapott p�nzekb�l m�g nem tudnak m�k�dni. "Nem tudj�k kifizetni a villanysz�ml�t, az edz�k b�r�t, a j�rul�kos k�lts�geket" - sorolta Vass K�roly.
�s m�g mindig itt a k�rd�s, hogy cs�kken-e vagy n� a sportol�k sz�ma. "Nem �rt tiszt�zni, hogy mit �rt�nk azon, hogy sportol� - mondta D�nes Ferenc. - Ugyanis tapasztalataink szerint nagy m�rt�kben n� a rendszeresen sportol�, viszont nem versenyz� fiatalok sz�ma. �k teh�t nem tartoznak az igazolt versenyz�k k�z�. Felm�r�seink szerint a sporttev�kenys�gek k�z�l a legn�pszer�bb a labdar�g�s, ez nem meglep�, viszont a m�sodik helyen az aerobik/fitnesz, a harmadikon a ker�kp�roz�s �s a negyediken a test�p�t�s �ll. M�rpedig a hagyom�nyos egyes�leti keretek k�z�tt ezek a sportok alig l�teznek. Sz�val, ha arr�l besz�l�nk, hogy kevesebb az igazolt versenyz�, az m�g nem jelenti azt, hogy kevesebben is sportolnak Magyarorsz�gon. Egy�bk�nt, ami az igazolt versenyz�ket illeti, adataink szerint az � sz�muk cs�kken�se is meg�llt 1999-2000-ben."
Nem volt neh�z �szrevenni az elm�lt �vekben, hogy kevesebb mondjuk a birk�z� vagy az �ttus�z�, viszont egyre t�bben teniszeznek, s�elnek, gy�rnak csak �gy, a maguk sz�rakoz�s�ra, �m pontos adatokkal m�g senki sem szolg�l, illetve febru�rra, ha minden igaz, az ISM m�r statisztik�val is rendelkezik.
,Eg�sz Eur�p�ban ez a tendencia - folytatta D�nes Ferenc -, megv�ltoztak a sportol�i szok�sok, a hagyom�nyos keretek sz�tfesz�lnek, a klasszikus egyes�leti forma sz�tes�ben van. A magyar klubok j� r�sze nem felel meg az elv�r�soknak, nem rugalmas, nem ny�jt szolg�ltat�st, csak abban �rdekelt, hogy a sportol�i versenyezzenek, pedig manaps�g egyre t�bben vannak azok, akik val�ban csak egy j�t szeretn�nek mozogni, an�lk�l, hogy a f�l �let�ket a versenyz�ssel t�lten�k. De att�l m�g ezek is szervezett keretek k�z�tt sportolnak, gondoljunk csak a G�li�t rendszerben futballoz� gyerekekre - 1998-ban 12 ezer volt, tavaly m�r 23 ezer -, megugrott a szabadid�-sportol�k sz�ma. L�tjuk, hogy �vr�l �vre n� a nagy utcai maratoni fut�versenyeken vagy a Balaton-�t�sz�son r�sztvev�k sz�ma, pedig ezeknek a k�vetelm�nyeknek csak a rendszeresen sportol�k tudnak megfelelni."
A H�rakl�sz programr�l sz�lva a helyettes �llamtitk�r elmondta, v�rhat�an az �sszel beindul a region�lis k�zpontok, egy �j sportiskolai rendszer szervez�se. Erre �p�l majd a tehets�ges gyerekek kiv�logat�sa, s a program a 6-14 �ves koroszt�ly mellett a 18-23 �ves fiatalokkal is foglalkozik.
Vass K�roly viszont �gy l�tja, mindez semmit sem seg�t az egyes�leteken. "Ez a program a legtehets�gesebbek k�pz�s�t finansz�rozza - jelentette ki -, de mi lesz a t�megekkel? Sz�z gyerekb�l j�, ha t�z tehets�ges, de hogy ez kider�lj�n, mind a sz�zzal foglalkozni kell. Meggy�z�d�sem, hogy kudarcra van �t�lve a program, ha az egyes�leti kereteken k�v�l akarj�k m�k�dtetni."

L�pesfalvi Zolt�n, Magyar H�rlap 2002.01.22.

vissza | fel | home