Valljuk be, senki sem szeret pereskedni, vélt vagy valós igazáért harcolni, bíróságra járni. Persze, ez nem szeretet kérdése, mert néha az élet úgy hozza, hogy mégis csak jogi útra kell terelni valamilyen ügyet.

Mivel a sport területén is egyre több vitás eset, "ügy" van, sok versenyző, sportvezető, egyesületi és szakosztályi képviselő kényszerül a jog asztalához járulni, szükségessé vált egy kifejezetten ezzel a területtel foglalkozó testület létrehozása. Jogászok és sportvezetők egyaránt régóta szorgalmazták a sportbíróság létrehozását, már csak azért is, mert a "civil" döntnökök sokszor nem tudnak eligazodni a sport sajátos világában, nem tudják kezelni például az átigazolásokat vagy a doppingügyeket.

Épp ezért az új sporttörvény előírta a sportbíróság létrehozását, amely mostanában kezd testet ölteni: Deutsch Tamás sportminiszter javaslatára a Nemzeti Sportszövetség tizenkét bírát már megnevezett -- azaz gyakorlatilag megalakult a Sport Állandó Választott Bírósága, még ha eddig egyetlenegy ülést sem tartott a testület.

A Sport Állandó Választott Bírósága néven megalakult testület -- amelyet az egyszerűség kedvéért Sportbíróságként emlegetnek -- életre hívását a Sporttörvény írta elő, igaz, augusztus elsejei hatállyal. No de jobb későn, mint soha, így aztán a napokban Deutsch Tamás javaslata alapján megválasztották az első tizenkét bírót, mégpedig a Nemzeti Sportszövetség legutóbbi ülésén. Soraikban megtalálni az országos ügyekben ismertté lett sztárügyvédeket, számos rendkívül komoly törvény alapszövegét -- például az értékpapír-törvényt -- megalkotó egykori sportszövetségi elnököt, továbbá jogi pályára lépett sportolókat is. Akik eddig bekerültek: Bánáti János, Bárándy György, Birkás Miklós, Horváth Gábor, Köteles György, Murányi Zsolt, Mikó Zoltán, Nébald György, Pintér Aurél, Sándorfi György, Sárközy Tamás és Székely Attila.

A sportbíróság működési elve igen egyszerű: az elé került ügyekben dönthet egyesbíró vagy háromtagú tanács (adott esetben több bíró is, a lényeg, hogy páratlan számban legyenek jelen). Amennyiben egy bíró hoz ítéletet, annak személyében a felek állapodhatnak meg, konszenzus híján a felperes nevezi meg az illetőt. Három tag esetén a pörben állók egy-egy bírót jelölnek a tagok közül, a felkértek pedig döntenek a tanácselnök bíró személyéről. A "perrendtartás" szerint felperes és alperes megegyezhet, hogy a bíró(ság) ne hallgasson meg senkit, csupán a beérkezett iratok alapján hozzon ítéletet, mint ahogy egyezséget is köthetnek (optimális esetben).

Akárcsak a "normál" bíróságokon, itt is vannak perköltségek: először is illeték, ami a perérték egy százaléka (minimum kétezer, maximum százezer forint). Aztán a sportügyben döntő bírák nem központilag részesülnek díjazásban, hanem az ügy függvényében: minimum harmincezer forint az illetményük, ugyanakkor 50 milliós perérték fölött 750 ezer forint. Természetesen ez egy fő "bére", azaz ha az ügyet többen tárgyalják, valamennyiüknek jár az imént említett összeg.

Felosztják a sportágakat

-- Igazából sok mindent még nem tudok mondani a bíróságról, hiszen eddig nem gyűltünk össze. Egyelőre ott tartunk, hogy megnevezték a tizenkét választott bírát, de úgy tudom, tizenötre nő majd a létszám. Engem Deutsch Tamás sportminiszter kért fel a feladatra, és mivel megtiszteltetésnek vettem a felkérést, igent mondtam. A testületnek egyébként egykori sportoló és sportvezető, vagyis sportmúlttal rendelkező tagjai is vannak, emellett olyan civilek, akik nem sportoltak -- kezdi Nébald György olimpiai és világbajnok kardvívó, a "tizenkettek" egyike.

-- Ha elkezdik a munkájukat, mi lesz az első feladatuk?

-- Elnököt és alelnököt választunk, és felosztjuk egymás között a területet, így mindenkinek lesz sportága, amit felügyel. A sportbíróság a sporttörvénynek megfelelően fog működni, mi képviseljük a hozzánk forduló sportolók, a szakosztályok és a klubok érdekeit a felmerülő vitás esetekben, átigazolási vagy más ügyekben.

-- Nevezhetjük hiánypótlónak ezt a testületet?

-- Igen, nagy szükség volt rá. Más területen is működnek ilyen szervezetek, példaként említhetem a gazdasági bíróságot. Míg korábban hosszú ideig, gyakran évekig elhúzódhatott egy sportügy tárgyalása, mondjuk azért, mert a tárgyalást vezető bíró nem volt tisztában a speciális sportszabályokkal, és mire "kibogoztak" valamit, előfordult, hogy megváltozott az adott bajnokság kiírása. Ezentúl ez nem fordulhat elő. Ügyfeleinknek nem kell több lépcsőt megjárniuk, egyenesen hozzánk fordulhatnak.

Felgyorsul az ügymenet

"Közelről figyelve a labdarúgást, szinte biztos vagyok abban, hogy szükség lesz a sportbíróságra" --mondta Horváth Gábor ügyvéd, a Hivatásos Labdarúgók Szervezetének (HLSZ) vezetője. A sport ügyeivel foglalkozó testület ugyan hivatalosan még nem alakult meg, de mindenképpen előrelépésnek tekinthető, hogy a bírákat már megválasztották.

A tucatnyi ügyvéd egyike Horváth Gábor is.

"Egy éve készült el a sporttörvény, azóta foglalkozunk komolyabban a testület felállításával --mondta érdeklődésünkkor a labdarúgók ügyeivel foglalkozó sikeres ügyvéd. --Persze, arról már korábban is -- mintegy tíz éve --beszéltünk, hogy alakítsuk meg a grémiumot. Akkor a HLSZ javaslatából nem valósult meg semmi. Az elmúlt időszakban sokat javult az ügyintézés, de a döntéshozatal még mindig nem elég gyors. A rendszer egy kicsit még mindig nehézkes és lassú."

A sporttal kapcsolatos ügyekben többször is előfordult, hogy nem egy szakértőkből álló testület, hanem egy polgári bíróság döntött. Nos ennek úgy tűnik, vége, hiszen sportban is jártas jogászok tagjai a sportbíróságnak.

"A nemzetközi szövetségek szeretnék elérni azt, hogy ne polgári bíróságok döntsenek sportügyekben, ennek az elvárásnak tesz eleget ez a magyar testület --folytatta Horváth Gábor. --Nagyon sok olyan ügy van a sportban, amelynek eldöntése a szabályok szerint bírói hatáskörbe tartozik. Ez is segítheti a hatékonyságot. A felkért jogászok reményeink szerint szakszerűen és gyorsan döntenek majd."

Úgy ám, a gyorsaság kulcsszó az új testülettel kapcsolatban. Nem egy és nem két ügyre emlékezhetünk -- általában a legviharosabbakra és a legnagyobb érdeklődést kiváltókra --, amelyek a polgári bíróságon "landoltak", egyszersmind bekerültek a nagy magyar igazságszolgáltatási körforgásba, így mire ítélet született, az hovatovább okafogyottá vált. Például azért, mert az elvben egy bajnoki cím sorsával kapcsolatban hozott fontos döntést, ám a jogerős intézkedés megszületésekor már javában zajlott a következő idény, az elsőséget megkérdőjelezhető módon megszerző együttes már az első BEK-találkozóján is túl volt.

"Mindannyian emlékezhetünk arra, hogy bizonyos ügyekben hónapokig, sőt évekig húzódik el az ítélet, ám a sportbíróság felállításával ez is megváltozhat -- közölte Horváth. -- Hatvan napunk van arra, hogy egy-egy ügyben ítéletet hozzunk. Ami még említést érdemel: a perben álló felek megegyeznek abban, hogy vállalják a testület ítéleteit, s ők is választhatnak maguknak egy-egy bírát. Ismerve a sport útvesztőit, gondjait, bajait, úgy gondolom, lesz elég dolga a testületnek és nemcsak a labdarúgás miatt."

Kerüljön be az alapszabályokba

Az Újpest egyik tulajodonsaként ismerték meg a futballszurkolók Köteles György nevét: a főállásban ügyvédként dolgozó egykori sportvezető idén februárban válta meg Megyeri úti tulajdonrészétől. Az ügyvéd úr korábban többször mondta el markáns véleményét a labdarúgás különböző ügyeiről -- emlékezzünk csak arra, amikor a liga meg akarta tiltani, hogy az Újpest meccsei előtt szóljon a Himnusz, Köteles azonban nem engedett és nyert. Ezúttal a másik oldalra kerül, s mint döntéshozónak kell bizonyítania.

"Segítettem kollégáimnak a mintaszabályzat elkészítésében, s remélem, mihamarabb megkezdheti a munkáját a testület --mondta Köteles György. --A sportbíróság egy fokon jár el, vagyis megfellebezhetetlenül dönt. Vizsgálódhat két szövetség közti ügyben és klubok vitás eseteiben is. Hamarosan elérhetünk oda is, hogy a szerződésekben is a sportbíróságot kell megjelölni a a jogi problémák áthidalására."

A sportbíróság új testület, egyetlen korábbi bizottságnak vagy éppen szövetségnek sem veszi át a szerepét vagy a helyét. "Ez nem egy fegyelmi ügyekben eljáró társaság lesz --fogalmazott Köteles. --Csatlakozott a választott bíróságokhoz. Korábban alakult már ilyen például a tőzsdén is. Remélhetőleg mihamarabb bekerül a sportági szakszövetségek alapszabályába is, hogy a sportbírósághoz kell fordulni vitás esetekben."

Nemzeti Sport 2001.09.14.