Egy kiv�tellel valamennyi felvet�st egyhang�lag fogadta el a Nemzeti Sportsz�vets�g k�zgy�l�se (ann�l az egyn�l is csak egy ellenszavazat volt), azaz meglehet�sen szil�rd az az alap, amelyre a magyar sport egy �j korszaka �p�l. Merthogy aligha k�ts�ges, p�nteken egy �j �ra vette kezdet�t. Meglehet, ez m�g nem �rz�kelhet�, mindazon�ltal t�ny: az elm�lt �tven �vben massz�van kifejl�d�tt, a sport�gakat kiz�r�lag eredm�nyeik alapj�n meg�t�l�, ponthajszol�sra �p�t� sziszt�ma s�rba t�tetett, 2002-t�l mindenki leveg�h�z (�rtsd: p�nzhez) juthat, az olimpiai sport�gak mindenhat�s�ga a m�lt� lesz, vagy ha �gy tetszik, a j�b�l nem csup�n az arisztokr�cia, de az eddig len�zett plebs is r�szes�l.

Deutsch Tam�s sportminiszter kijelentette, hogy az NSSZ megalakul�sa egy �jabb m�rf�ldk� abban a folyamatban, amelynek sor�n a magyar sport visszaszerzi azt az auton�mi�t, amelyet a m�sodik vil�gh�bor� el�tt �lvezett. Az �llamt�l �t �vtized ut�n visszaszerzett jogk�r�k lassan kiteljesednek, hiszen imm�ron nem az ISM, hanem az NSSZ d�nt a t�mogat�s eloszt�s�r�l, s�t a v�lasztott sportb�r�s�g r�v�n nem kell az �llami igazs�gszolg�ltat�sra b�zni a vit�s �gyleteket, h�zon bel�l elint�zhet� minden. "A m�sik folyamat, amelynek a kell�s k�zep�n j�tt l�tre ez a sz�vets�g, egy n�gyf�zis� korszakv�lt�s. Korszakv�lt�s a vil�g sportj�ban, a magyar gazdas�gban, a magyar politikai �letben �s a magyar polg�rok sport ir�nti viszony�ban. Mindenkinek tudom�sul kell vennie, hogy ma a sportnak versenyt�rsai vannak a szabadid� elt�lt�s�nek ter�n. M�s a gondolkod�sm�d, mint t�z-h�sz �vvel ezel�tt, ma m�r senki nem akar az�rt �lsportol� lenni, hogy nyugatra utazhasson. Aki ezt az �letp�ly�t v�lasztja, az egy karrierlehet�s�get v�laszt, tudv�n azt, hogy a t�rv�nyszer�s�gek miatt harminc-harminc�t �vesen be kell majd fejeznie ezt a tev�kenys�get. Mindezeknek tudat�ban kell �n�knek is dolgozniuk." A miniszter b�nuszk�nt megeml�tette, hogy a k�lts�gvet�si pluszp�nzekb�l a magyar sportnak is jutott b�ven: az olimpiai bizotts�g 400 milli�ja mellett az NSSZ 110-et kap, az olimpiai eredm�nyess�g szempontj�b�l fontos szakoszt�lyoknak - sport�gank�nt h�rom-�t egyes�let - 300, m�g az ut�np�tl�s-nevel�sben �lenj�r� kis klubok k�z�tt 750 milli�t osztanak sz�t m�g ebben az esztend�ben.

Ber�nyi J�nos, az NSSZ eln�ke a dot�ci�r�l sz�lva elmondta, hogy id�n �s j�v�re egyar�nt 450 milli� forinttal gazd�lkodhatnak (ami 380, 50 a m?k�d�sre megy, 20-b�l tartal�kalapot k�peznek). A 2001-es apan�zst a sz�vets�g relat�ve k�sei, m�jus 26-ai megalakul�sa miatt m�g az ISM osztotta sz�t - utolj�ra. A 110 milli�s extr�r�l viszont most maguk hat�roztak: 20-at az appar�tus k�lts�geire ford�tanak, 60-b�l az NSSZ informatikai rendszer�t �p�tik ki - ennek keret�ben valamennyi tagsz�vets�g megkapja a kapcsol�d�shoz sz�ks�ges sz�m�t�g�pet �s szoftvert -, m�g 30 a MOB-mann�b�l kimarad� nem olimpiai sport�gak kassz�iba folyik.

A 2002-t�l �rv�nybe l�p� eloszt�si renddel kapcsolatban sem robbant ki vita, minthogy a "nagyok" k�pvisel�i idej�ben �szbe kaptak: h�rlik, az els� verzi� alapj�n legeredm�nyesebb olimpiai sport�gunk, a kajak-kenu j�rt volna a legrosszabbul (26 milli� helyett 6.7 milli�t kapott volna), �m egy-k�t szorz� m�dos�t�s�val siker�lt el�rni, hogy ne csak h�romszor kapjon t�bbet, mint mondjuk a kutyafogathajt�-sz�vets�g... Az �gy kapott t�bl�zat m�g mindig az eddig legmegbecs�ltebbek �nmegtart�ztat�s�t t�kr�zi, azaz az eddigi kiemelt sport�gak - a t�rt�ntekhez diszkr�ten assziszt�l� arisztokrat�k - t�bbs�ge rosszabbul j�r. Igaz, a v�ltoz�s f�jdalommentess� t�tele �rdek�ben a pontoz�s alapj�n kapott �rt�kek j�v�re m�g csak 50, k�t �v m�lva pedig 75 sz�zal�kban sz�m�tanak, s 2003-t�l lesznek kiz�r�lagosak. Egy adott sport�g pont�rt�ke a nemzetk�zi sz�vets�gnek fizetett tagd�jt�l, az �ves k�lts�gvet�s nagys�g�t�l, a trad�ci�kt�l (h�ny �ves a sz�vets�g), az igazolt sportol�k, valamint a tagszervezetek sz�m�t�l f�gg 75 sz�zal�kban, 25 sz�zal�kban pedig a MOB eredm�nyess�gi t�bl�zata alapj�n sz�molj�k ki a p�nz�t. Emellett bekalkul�lj�k a speci�lis t�nyez�ket - sz�ll�t�si ig�ny, k�l�nleges p�lyaig�ny, technikai eszk�z, �llat - is. Az els� �vben m�g bemond�sos alapon folyik a sz�m�t�s (k�lts�gvet�s nagys�ga, sportol�i l�tsz�m), �m j�v�re az NSSZ megkezdi a versenyz�i liszenszek kibocs�t�s�t - b�rmely sport�g hivatalos verseny�n csak ezzel a kis k�rty�val lehet majd indulni, az �sszes koroszt�lyban -, �s ha ez alapj�n jelent�sebb elt�r�st tal�lnak, akkor visszaveszik az esetlegesen jogtalanul felvett p�nzt.

Z�r�sk�pp megv�lasztott�k az NSSZ �j, az elhunyt Szab� P�ter hely�be l�p� aleln�k�t Vattay Rich�rd szem�ly�ben, m�g az eln�ks�g h�rom taggal - Ny�ri Istv�n, B�kei Ferenc, Leyrer Rich�rd - b�v�lt. Ak�rcsak maga a hatvan sz�vets�get t�m�r�t� NSSZ, hiszen soraiba fogadta a korcsoly�z�kat, a szum�sokat �s a v�zis�z�ket is. E h�rmas j�l j�rt, a j�v�re jelentkez�knek ugyanis m�r egymilli�s bel�p�si d�jat kell fizetni�k, elv�gre a bent l�v�k tudj�k: egyfel�l rang idetartozni, m�sfel�l min�l t�bb a tag, ann�l tov�bb oszt�dik a p�nz...

CSG, Nemzeti Sport 2001.12.15.

vissza | fel | home