- Olyan politikus vagyok, aki az orsz�gos ismerts�g ellen�re nem a nagypolitik�ban, hanem helyben �rzi j�l mag�t. Nem egyny�ri politikusk�nt, hanem hossz� t�vra gondolkodva dolgozom. A munk�mat pedig szolg�latnak tekintem - kezdi Gyenesei Istv�n, a Somogy megyei K�zgy�l�s eln�ke, aki 1988 �ta a MOB eln�ks�gi tagja, s�t n�gy �vig aleln�ke is volt. - A tizenh�rom �ve v�lasztott eln�ks�gnek rajtam k�v�l ma m�r csak Schmitt P�l, Aj�n Tam�s �s Kamuti Jen� a tagja. H�l�s vagyok a sorsnak, mert egy�tt dolgozhattam a "nagy �regekkel", N�dori Laci b�csival �s Frenkl R�berttel, Vitray Tam�ssal, akikt�l rengeteget tanultam �s akiket a tisztelet mellett a bar�taimnak tekinthetek. Nyolcvannyolcban a sport m�g nem volt t�lpolitiz�lt. A politika nem �p�lt be oly m�rt�kben a sportba, mint napjainkban. Persze, mindig k�zel volt hozz�, hiszen �llami t�mogat�s n�lk�l nem l�tezhetett. Az eredm�nyekben az �llam a jelenlegin�l jobban benne volt, de kell� al�zattal viseltetett. A politikusok k�sz�nt�k meg, hogy seg�thetnek. Ma viszont vannak, akik elv�rj�k, hogy a sportol� h�l�s legyen �s ig�nylik a mindennapi k�sz�netet, pedig az a p�nz, amit adnak, nem az �v�k. T�bb szer�nys�g el�r�bb vinn� a magyar sportot.

- Ha j�l �rtelmezem a szavait, el�bbre is tarthatna sport�let�nk.

- B�szk�k lehet�nk az eredm�nyekre, de az olimpiai �rmekben m�rt sikerek fokozatos �s egy�rtelm� visszaes�st mutatnak. Ennek hat�ron t�li okai is vannak, mint p�ld�ul a Szovjetuni� sz�tboml�sa, vagy az, hogy t�l�nk nyugatra jelent�sen megn�tt a sport t�mogat�sa. Gondoljunk csak az angolok, olaszok, franci�k �s spanyolok l�tv�nyos el�ret�r�s�re, ahol a nemzeti im�zs r�sze lett a sport, de err�l nem csak besz�ltek, hanem komolyan is vett�k a finansz�roz�st.

- Azt ugye nem gondolja komolyan, hogy Magyarorsz�gon nincs p�nz a sportban? Tal�n sosem szavaztak meg m�g ekkora �sszeget r�.

- Ez igaz. A baj az, hogy az eloszt�s nem az �rt�keket k�veti, no �s t�l sok a be nem v�ltott �g�ret. Itt van az olimpia �gye. Ha ennek az a hozad�ka, hogy fel�p�l egy sor l�tes�tm�ny, az j�. �m akkor azt �gy kell t�lalni. Ha t�lzottan p�rtpolitik�hoz k�t�dik �s kamp�ny�z�v� v�lik a sport, mint napjainkban, annak az a vesz�lye, hogy nem mindenki tekinti saj�tj�nak. Pedig �pppen a sport az a ter�let, amelyben p�rtsz�nek n�lk�l lehetne �sszefogni, �s egyszerre fejleszteni a t�meg- vagy szabadid�sportot �s az �l- vagy versenysportot. Nem szabad figyelmen k�v�l hagyni az ismert piramiselvet: csak t�megekb�l n�het ki a bajnok, vagyis sz�ks�g van a sz�les alapokra. De a cs�csr�l sem szabad lemondani, a bajnokokr�l, a p�ldak�pekr�l, akiknek a hat�s�ra a t�megek elkezdenek sportolni. Sajnos, ma kev�s a motiv�ci�, aminek hat�s�ra a fiatalok nagy sz�mban v�llaln�k a versenysport kih�v�sait. Egy�rtelm�en cs�kkent az ut�np�tl�s l�tsz�ma. Nagy sz�ks�g van egy kiteljesed� �s m�k�d�k�pes H�r�kl�sz-programra.

- Vid�ken mi�rt m�s a helyzet? �szrevehet� ugyanis, hogy lassan megint er�s lesz az �gynevezett vid�ki sport, ami nagyon j�, �m sajnos a f�v�rosi, egy-k�t szakoszt�lyt�l eltekintve, haldoklik.

- A magyar vid�k, �s benne a k�tsz�znegyvenn�gy telep�l�sb�l �ll� Somogy megye mer�ben �j helyzetbe ker�lt az elm�lt �vekben, �s bizonyos szempontb�l jobb� v�ltak a k�r�lm�nyek, mint a f�v�rosban. Am�g ugyanis a k�zponti t�mogat�s hat�rozta meg a lehet�s�geket, a f�v�rosi klubokba koncentr�lt�k az er�ket, elcs�b�tott�k a tehets�ges versenyz�ket. Gondoljon csak bele: volt id�, amikor csapatsport�gakban csak budapesti bajnok volt, �s az egy�ni sportokban is uralkodott a f�v�ros. V�ltoz�st jelentett, amikor n�h�ny vid�ki nagyv�llalat "besz�llt" a sportba, Gy�rben a R�ba, Duna�jv�rosban a Vasm� �s sorolhatn�m. Ekkor m�r t�bbp�lus� lett az orsz�g, de a vid�k m�g mindig nem kell� m�rt�kben k�pviseltette mag�t. Amikor az �llam kivonult a sportb�l, ill�zi�nak bizonyult, hogy a szerep�t minden�tt �tvegy�k a szponzorok. Az �rt�keket azonban �t kell menteni, mert ha nem tessz�k, hi�ba lesz k�s�bb p�nz, akkorra m�r nem lesz sport. Az �nkorm�nyzatok felismert�k ezt �s felv�llalt�k az �rt�kment� szerep�t. Pedig nekik nem m�k�dtet�nek, hanem t�mogat�nak kell lenni�k. Somogy megy�ben nincsenek nagyv�llalatok. N�lunk Gy�rh�z, Duna�jv�roshoz, Tisza�jv�roshoz hasonl� t�mogat�k nincsenek. A sportb�li poz�ci�ink m�gis jelent�sen javultak, ami�ta meghat�roz� szerepet v�llaltak az �nkorm�nyzatok. Mik�zben a budapesti szakoszt�lyok k�szk�dnek, t�bben h�napokig nem tudnak fizetni az edz�knek �s a versenyz�knek, vid�ken a helyi �sszefog�s gyakran csod�kat produk�l. Egy kisv�rosban az orsz�gos bajnoks�g helyezettjeire is b�szk�n tekintenek. A versenyz�nek er�t ad a visszajelz�s, az �nnepl�s. Rosszabb felt�telek mellett is t�bb munk�t v�llal. Ez�rt is fejl�d�tt l�tv�nyosan a sport Somogyban. Nem is olyan r�gen a megy�k rangsor�ban az utols�k k�z�tt voltunk, ma viszont 484 sportegyes�let, 683 szakoszt�ly m�k�dik n�lunk, az NB I-ben 12 somogyi csapat szerepel, tavaly a k�l�nb�z� szakoszt�lyokban 97 nemzeti bajnokunk volt. Ide kapcsol�dik az is, hogy amikor nyolcvanhatban vid�kik�nt beker�ltem az �k�lv�v�-sz�vets�g eln�ks�g�be, feh�r holl�nak sz�m�tottam, manaps�g viszont Somogy megy�b�l m�r tizenheten vagyunk tagjai valamelyik orsz�gos sz�vets�gnek.

- Hogyan lehet egy ilyen soktelep�l�ses megye sportj�t eredm�nyesen ir�ny�tani? Mert a sikereik vitathatatlanok.

- Sz�munkra, sz�momra mindig az �j kih�v�soknak val� megfelel�s a fontos. Most p�ld�ul elind�tottunk egy programot, amely orsz�gos p�lda is lehet, b�r neh�z k�vetni. Vit�val ugyan, de elfogadta a megyei k�zgy�l�s, hogy f�lmilli�rd forintot elk�l�n�tett�nk, tizenh�rom v�rosunknak, k�zte Kaposv�rnak is. Ezt a t�mogat�st csak szabadid�s �s sportberuh�z�sra ford�thatj�k, de meg kell h�romszorozniuk. A kezdem�nyez�sre az ISM is felfigyelt �s speci�lis t�mogat�st �g�rt. N�lunk a telep�l�sek felismert�k, hogy a fejleszt�sek ter�n nem egym�st kell legy�zni�k, hanem sokkal ink�bb az �sszefog�sra c�lszer� koncentr�lni. Egy-egy falu, v�ros bizonyos sport�gakra "szakosodott". A k�rny�kbeli telep�l�sek �s v�llalkoz�k is t�mogatj�k a kezdem�nyez�seket, �gy nem apr�z�dik el az er�. A megyesz�khely sz�nes sport�lete mellett p�ld�ul Nagyat�don a k�zilabda �s a triatlon, Marcaliban a k�zilabda �s a birk�z�s, Barcson a cselg�ncs, Balatonbogl�ron �s Si�fokon a tenisz orsz�gosan is jegyzett eredm�nyeket �r el. B�szk�k vagyunk a Somogyb�l indult h�ress�gekre, az olimpiai bajnok Bene Ferencre, vagy a csurg�i k�zilabd�s l�nyokra, az olimpiai ez�st�rmes Simics Juditra �s Balogh Be�ra. Vallom, k�z�tt�nk �lnek a j�v� bajnokai is, csak meg kell �ket tal�lni �s fel kell �ket nevelni, ami nagy felel�ss�g.

- V�gezet�l egy szem�lyes k�rd�s: aki ennyire benne �l a sportban, mennyi id�t tud sportol�sra sz�nni?

- A sport az �letem r�sze, egykor ifj�s�gi v�logatott atl�ta voltam, ma �szom, s�elek, futok, amire �ppen alkalom ad�dik. Bevallom, olyan id�szakom is volt m�r, amikor a sport csak a lelkifurdal�s szintj�n jelent meg... Az elfoglalts�gaim sajnos nem teszik lehet�v� a rendszeres mozg�st, de az�rt heti egy-k�t alkalommal szak�tok r� id�t. H�rom gyermek�nk k�z�l a legnagyobb l�nyunk, Anita feln�tt Eb-bronz�rmes m�v�szi torn�sz volt, Istv�n fiunk pedig els� oszt�ly� teniszez� volt. A lassan tizenhat �ves Judit akt�v sportol� �s isten�ldotta tehets�g. T�bb sport�gban, triatlonban, duatlonban, s�fut�sban �s atl�tik�ban koroszt�lyos orsz�gos bajnok, s�t serd�l� Eur�pa- �s vil�gbajnok. Csal�dunkban a sport �rt�k �s mindannyiunkat megtan�tott arra, hogy minden tart�s eredm�ny m�g�tt teljes�tm�ny van. Az akad�lyok pedig nem az�rt vannak, hogy megijedj�nk t�l�k, hanem, hogy legy�zz�k azokat, de mindenekel�tt �nmagunkat.

F�redi Marianne, Nemzeti Sport 2002.01.13.

vissza | fel | home