Ha b�rkit -- legyen az f�rfi vagy a gyeng�bbik nem k�pvisel�je -- az "ide�lis n�r�l" k�rdez�nk, szinte bizonyos, hogy az els�k k�z�tt jelenti ki: az eml�tett h�lgy legyen sportos! M�gis a sportot (nem kis ellentmond�sk�nt), sokan hajlamosak a f�rfiak privil�gium�nak tekinteni, azt hinni, hogy a mozg�s, de ak�r a sportversenyek, sportk�zvet�t�sek �lvez�se is aff�le f�rfias kiv�lts�g. Ennek kor�bban lehetett is valami alapja, hiszen a h�z ura kereste a kenny�rreval�t, ellenben ma m�r a n�k kiemelked� szerepet j�tszanak a csal�d �sszetart�s�ban, s�t a legt�bb esetben finansz�roz�s�ban is. Ezzel megn�vekednek a kett�s szereppel j�r� terhek �s eg�szs�g�gyi vesz�lyek, amelyekre a legjobb "gy�gyszer" az eg�szs�ges �letm�d, a mozg�sgazdag �let lehet.

Amikor a n�k, a l�nyok, asszonyok sportj�r�l besz�l�nk, nem kiz�r�lag arr�l van sz�, hogy a versenyszer�en sportol� h�lgyek egyre ink�bb t�g�tj�k saj�t lehet�s�geiket, egyre t�bb olyan sport�gban �rnek el sikereket, amelyek kor�bban sz�mukra "tabuk" voltak. Els�sorban a n�k azok, akik az �j �vezredbe �rve megv�ltoztatj�k a rendszeres sportol�sr�l alkotott "az a sportol�, aki valamely egyes�letbe leigazolva rendszeresen j�r edz�sekre" k�pet. Ha b�rmelyik�nk alaposan k�r�ln�z csal�dja, ismer�sei k�z�tt, tal�n meg is lep�dik, milyen sokan, milyen gyakran j�rnak torn�zni, �szni, vagy milyen sokan v�lasztj�k a benzing�z�s aut�, a t�megk�zleked�s helyett a hosszabb s�t�t.

Mindez az�rt is �r�mteli, mert a n�k meghat�roz� szerepet j�tszanak a csal�dok programjainak alak�t�s�ban: els�sorban rajtuk m�lik, hogy a h�tv�geken, �nnepnapokon, a ny�ri szabads�gok idej�n kik, milyen gyakran v�lasztj�k a k�z�s ker�kp�roz�st, lovagl�st, s�el�st, sz�nk�z�st, uszoda-, illetve strandl�togat�st -- vagy "csak" a kir�ndul�st. Azt is a gyeng�bbik nem tagjai "int�zhetik el", hogy �let�k p�rja hamar elvesz�tse erej�t, hogy sokkal sz�vesebben maradjon a telev�zi� el�tt �lve, minthogy megmozgassa izmait. Egyszer�en csak neh�z, zs�ros �teleket kell neki adni a nap v�g�n, hogy m�g v�letlen�l se tudja hasznos�tani szervezete a bevitt kal�ri�t. Pontosabban dehogy kell adni neki!

Ha a n�k tudj�k �s vallj�k, hogy a sportol�s, a mozg�s n�lk�l�zhetetlen, p�tolhatatlan az �let�nkben, azzal valamennyien j�l j�runk. A csal�di �rt�kek meg�rz�se, a fiatal nemzed�kek csal�ddal t�lt�tt idej�nek n�vel�se mellett azt sem hagyhatjuk figyelmen k�v�l, hogy a gyermekekkel rengeteg id�t t�lt� pedag�gusok, nevel�k k�z�tt is rengeteg n�t tal�lunk -- rem�lhet�leg t�bbs�g�k elk�telezett a sport ir�nt.

Az Ifj�s�gi �s Sportminiszt�rium az ezredfordul�n ind�totta "N�k sportja" programj�t. A 2000. november�ben rendezett konferencia ut�n kialak�tott hat�ves program h�rom �n�ll� szakaszra oszlik. Az els� -- ezt szolg�lja az ELTE TTK Konferencia K�zpontj�ban p�nteken tartott nemzetk�zi tan�cskoz�s is -- t�m�ja a "N�k sportja �s az eg�szs�g", ezt k�veti majd 2004-t�l a "N�k sportja �s t�rsadalmi szerepe", amely a csal�dot, a nevel�st, a sportol�si hajland�s�g n�vel�s�t �ll�tja f�kuszba, v�g�l 2006-t�l (�sszhangban a b� egy �ve hat�lyba l�pett �j sportt�rv�nnyel) a "N�i sportvezet�k" t�ma z�rja a programot.

"Amikor a sportr�l besz�l�nk, nem els�sorban a szaksz�vets�gek munk�j�t, mindennapjait defini�ljuk, hanem mag�r�l az eg�szs�gr�l besz�l�nk. Vallom, hogy nem akkor kell mindent megtenn�nk a n�k�rt, amikor m�r �tl�pik az orvosi rendel� k�sz�b�t, hanem amikor az�rt k�zdenek, hogy a sport seg�ts�g�vel meg�rizz�k azt, ami mindenki sz�m�ra a legfontosabb: az eg�szs�get -- mondta Deutsch Tam�s ifj�s�gi �s sportminiszter. -- K�t �ve �tfog� felm�r�s k�sz�lt a sportminiszt�rium felk�r�s�re, nyolcezer fiatalt k�rdeztek meg �letvitel�r�l. Az eredm�ny elszomor�t�: m�g a fi�k negyven�t sz�zal�ka sportol rendszeresen szabadidej�ben, addig a l�nyoknak mind�ssze tizenh�t sz�zal�ka. Addig nem besz�lhet�nk sportszellem� Magyarorsz�gr�l, am�g ez az ar�ny nem v�ltozik meg drasztikusan."

Persze az sem mindegy, hogyan kezdik el a h�lgyek a sportol�st. Ha �vekig nem csin�lt semmit az illet�, nem tan�csos azonnal a k�zep�be v�gni, mert csak �rthat vele �nmag�nak. El�re meg kell tervezni mindent, pap�rra kell vetni az elv�gzend� munk�t, �s pontosan ki kell sz�molni hozz� a szervezetbe bevihet� t�pl�l�kmennyis�get is. Ahogy dr. Berkes Istv�n, a Sporteg�szs�g�gyi Int�zet igazgat�ja fogalmazott: sokkal egyszer�bb megel�zni a probl�m�kat, mint kezelni azokat. A sportol� n�ket �ltal�ban fiatalon �rik a s�lyos s�r�l�sek, a legvesz�lyeztetettebb ter�let a t�rd �s a boka. El�g csak annyit megjegyezni, hogy a keresztszalag-szakad�s sokkal gyakoribb a l�nyokn�l, mint a fi�kn�l -- csaknem h�romszor gyakrabban fordul el� sportol�s k�zben ez a s�r�l�s a gyeng�bbik nemn�l. Igaz, az is k�rd�s, hogy mi sz�m�t sportol�snak. Hivatalos megfogalmaz�s szerint a hetente legal�bb n�gyszer megism�telt, negyven percn�l tov�bb tart� mozg�st nevezhet�nk annak -- teh�t a h�zimunka nem sz�m�that� ide, maximum a kerti t�nyked�s.

Pedig egy k�zv�lem�nykutat�s adatai szerint a magyar h�lgyek �tlagosan 240 perc szabadid�vel rendelkeznek naponta. A rendelkez�sre �ll� n�gy �r�t azonban a lehet� legrosszabban hasznos�tj�k, legal�bbis az eg�szs�g�ket tekintve, hiszen ebb�l mind�ssze 8 percet (!) t�ltenek testedz�ssel, m�g 154-et a telev�zi� el�tt gubbasztanak. Ezek a borzalmas adatok k�sztett�k arra az ISM-et, hogy elind�tsa az Eg�szs�ges nemzet�rt n�peg�szs�g�gyi programot, melybe t�k�letesen beleillenek a Budapest Sportiroda �ltal szervezett fut�versenyek. T�bb esem�nyt is rendeznek �vente kiz�r�lag n�knek (el�g csak a Libresse- vagy az Avon-fut�sra gondolni), amelyek k�z�p-eur�pai viszonylatban �ri�si �rdekl�d�sre tartanak sz�mot. A magyarorsz�gi fut�versenyek n�i l�togatotts�ga 50 sz�zal�k k�r�li, ami messze meghaladja az �tlagot -- t�bb orsz�gban is 10 �s 25 sz�zal�k k�r�l mozog ez az ar�ny.

A magyar h�lgyek teh�t egyre ink�bb r�j�nnek: sz�ks�g�k van a mozg�sra, ha nem akarj�k, hogy rohan� �let�ket tartalom n�lk�l, vagy ami m�g borzaszt�bb, hamar �rjen v�get. Az ugyan �nmag�ban m�g kev�s lenne, �m az ISM �ltal elind�tott program biztos h�tteret ny�jt az eg�szs�ges �letm�d kialak�t�s�ra, �s megszok�s�ra. Mert a j� �ton neh�z elindulni, de m�g nehezebb ott maradni. Egy valamit kell szem el�tt tartani, ami az eg�sz konferencia mott�ja: "Tartsd a form�d!".

Ne akarjunk hirtelen eredm�nyeket

Napjainkban a nem versenyszer�en sportol�, de az alakjukra odafigyel� h�lgyek t�bbs�g�kben az aerobicot �s a fitnesst v�lasztj�k, hogy jav�ts�k �ll�k�pess�g�ket �s szab�lyozz�k tests�lyukat. Sokaknak tetszik ez az ir�nyzat, de azt csak kevesen tudj�k, hogy mindk�t sport�g vesz�lyes is lehet: az aerobic sports�r�l�seket, m�g a fitness belgy�gy�szati probl�m�kat okozhat. Az izomt�meg n�vel�se, a testzs�rtartalom cs�kkent�se �s a folyad�kh�ztart�s nem megfelel� szab�lyoz�sa s�lyos probl�m�kat okozhat.

"Mik�zben a h�lgyek sanyargatj�k �nmagukat, esz�kbe sem jut, hogy k�v�lr�l hi�ba t�nik test�k t�k�letesnek, bel�lr�l igazi roncsok -- mondta dr. Osv�th P�ter a Semmelweis Egyetem Testnevel�si �s Sporttudom�nyi kar�r�l. -- Azzal, hogy hirtelen akarnak l�tv�nyos eredm�nyt el�rni, t�nkreteszik magukat, pedig sz�mtalan int� jel figyelmezteti �ket arra, hogy rossz �ton j�rnak. Ilyen p�ld�ul az izomg�rcs, a terhelhet�s�g cs�kken�se, a vesek�rosod�s, a menstru�ci�s zavar, k�l�nb�z� b�rgy�gy�szati betegs�gek, sz�kreked�s �s �gy tov�bb. A legfontosabb teh�t, hogy m�rt�kkel kezdj�nk el sportolni, ne akarjunk drasztikus v�ltoz�st k�ls�nkben, mert k�nnyen a vissz�j�ra fordulhatnak a dolgok.

�let�t k�sz�nheti a sportnak

Hogy a sport nemcsak k�zvetve lehet j� hat�ssal �let�nkre, azt egy sajnos nagyon is k�zzelfoghat� p�lda, Str�hli Ildik� elm�lt hat �ve igazolja. A s�oktat� h�lgy 1996-ban �rtes�lt r�la, hogy mellr�kban szenved, �m nem adta fel, k�zd�tt az �let��rt, �s olyannyira megnyerte azt a k�zdelmet, hogy id�n a Salt Lake Cityben megrenedezett t�li �tkarik�s j�t�kokon r�szt vett olimpikonk�nt. Ezt, �s hogy egy�ltal�n �letben van, bevall�sa szerint egyed�l a sportnak k�sz�nheti.

"A mozg�s mindig is az �letem egy r�sz�t k�pezte, nyolc�ves lehettem, amikor az els� fut�versenyemen rajthoz �lltam. Ehhez k�pest, alig m�ltam el harminc, n�h�ny h�ttel az esk�v�m ut�n rosszt h�rt k�z�lt velem az orvosom: eml�r�kom van. A statisztikai adatok szerint minden �tezer n�b�l egy kapja meg ezt a sz�rny� k�rt, ez�rt azzal nyugtattam magam, hogy a t�bbi 4999 n� biztons�gban van --eml�kezett vissza az olimpi�n 13. helyen v�gzett n�i bobcsapatunk tagja. -- Kellett valami, amibe kapaszkodhattam, ami �rtelmet ad az �letemnek. Ez a sport volt, tov�bbra is s�oktat�k�nt dolgoztam, b�r alig b�rtam sz�z m�tert legyalogolni. Azt�n egyre ink�bb meger�s�dtem, m�r a maratonit is lefutottam, �m �jra r�mk�sz�nt a r�k, visszaestem. �pp m�t�t ut�n voltam mindenf�le k�t�sekkel, amikor el�sz�r hallottam a n�i boboz�sr�l. Szinte azonnal eld�nt�ttem, ezt a sport�gat nekem tal�lt�k ki, itt az alkalom, hogy val�ra v�ltsam gyerekkori �lmom, olimpikon legyek. L�m, siker�lt, ott voltam az �tkarik�s j�t�kokon, �jra eg�szs�gesen. �gy l�tszik, k�l�n�s er�t ad nekem a sport, hiszen kor�bban, motorbalesetem ut�n m�r fek�dtem �gy m�t�asztalon, hogy az orvos azzal "biztatott", legfeljebb k�nny� s�t�kra leszek k�pes a sz�troncsolt l�bammal. �n meg�g�rtem neki, hogy egy �vvel k�s�bb m�r �t tan�tom s�elni. Nem rajtam m�lt, hogy elmaradtak az �r�k, �n ott voltam a hegyoldalon...

Sz�cs Mikl�s, Vad Dezs�, Nemzeti Sport 2002.03.23.

vissza | fel | home