A jobb meg�rt�s kedv��rt egy r�pke t�rt�nelmi utaz�sra cs�b�tom az olvas�t, ann�l is ink�bb, mert a kalandoz�s nagyon is szoros kapcsolatban van Ath�n 2004-es olimpiai j�t�kaival, nevezetesen a g�r�g�knek azzal az elt�k�lt sz�nd�k�val, hogy az �tkarik�s esem�nyek idej�n a sportversenyek mellett csod�latos kult�r�juk megismer�s�nek �lm�ny�t is felk�n�lj�k a vil�gnak. A mi eset�nkben a t�rt�net m�r csak az�rt is megk�l�nb�ztetett figyelemre �s �rdekl�d�sre tarthat sz�mot, mert n�lunk is hasonl� �gy bonyodalmai elevenedtek fel a k�zelm�ltban a Seuso-kincsek r�v�n: fel�j�tott nyomoz�s, �j lehet�s�gek arra, hogy visszaszerezz�k a k�lf�ldre, idegen kezekbe ker�lt �si eredet� kincseinket.

T�bb mint sz�z �ve folyik a g�r�g�k �s az angolok k�z�tt a vita a British Museumban l�that�, �s a vil�g�r�ks�g r�sz�t k�pez� csod�latos, �gynevezett Elgin-m�rv�nyok visszajuttattat�s�r�l eredeti hely�kre, Ath�nba.

Krisztus el�tt 479-ben, amikor a perzs�k legy�z�se ut�n a g�r�g�k Platae�b�l visszat�rtek Ath�nba, az Akropolisz �p�letegy�ttes�t t�k�letesen lerombolva tal�lt�k. Perikl�sz elhat�rozta, hogy az �jj��p�t�ssel egy id�ben templomot emeltet Ath�n� istenasszony tisztelet�re. Az akkori technika ismeret�ben hihetetlennek t�n� gyorsas�ggal, tizen�t esztend� alatt �p�lt meg a Parthenon, amelynek m�v�szi kivitele leny�g�z�. Az alkot�sok l�tt�n a neves sv�jci fest�, Henry Fuseli csak ennyit mondott: "A g�r�g�k -- istenek".

Az eredeti 115 m�rv�nyszoborb�l 93 maradt fenn, ebb�l 56 tal�lhat� a British Museumban, 36 Ath�nban, egy pedig a p�rizsi Louvre-ban. Krisztus ut�n 450-ben Sz�z M�ria templom�v� avatt�k a kereszt�nyek, az Ottom�n birodalom h�d�t�sai nyom�n 1458-t�l �vsz�zadokig pedig t�r�k imahelyk�nt, mecsetk�nt haszn�lt�k. Eger v�r�nak felszabadul�sa �v�ben, 1687-ben Francesco Morosini velencei gener�lis ostromolta a t�r�k uralmat ny�g� Ath�nt, kem�nyen l�vette a v�rost, a Parthenonban l�tes�tett l�porrakt�r felrobbant, s �ri�si puszt�t�st v�gzett.

1799-ben Thomas Bruce-t, Lord Elgint nevezt�k ki brit nagyk�vetnek Konstantin�polyba. Akkoriban n�s�lt s fejezte be pomp�s vid�ki kast�ly�nak �p�t�s�t. Egyik bar�tja adta az �tletet, hogy a romos Parthenon p�ld�tlan �rt�k� alakjai remek�l festen�nek a parkj�ban... Elgin 1801-ben enged�lyt kapott a t�r�k szult�nt�l, s megkezd�d�tt a m�rv�nyok szisztematikus leszerel�se �s elsz�ll�t�sa Ath�nb�l Londonba, ahol k�s�bb a British Museum birtok�ba ker�ltek.

A g�r�g�k n�gysz�z �vig �ltek az Ottom�n birodalom elnyom�sa alatt, s t�ny, szinte f�ggetlens�g�k visszanyer�s�nek pillanata, 1829 �ta k�vetkezetesen azon f�radoztak, hogy az Elgin-m�rv�nyok visszajussanak Ath�nba. Ha m�r az olimpia �r�gy�n taglaljuk a t�m�t, nem �rdektelen megjegyezni, hogy a Parthenon keleti oldal�n az Olimposz istenei sorakoztak. A g�r�g--angol kultur�lis h�bor� -- ugorjunk most vissza a jelenbe, illetve a k�zelebbi m�ltba -- nemhogy csitul, hanem az olimpia k�zeledt�vel mind hevesebb form�kat �lt. A g�r�g�k komolyan �polj�k m�ltjukat, tan�s�tj�k ezt maguknak az olimpiai l�tes�tm�nyeknek az �p�tkez�sei is, pontosabban a k�sedelmek, mert n�mi t�lz�ssal, b�rhol t�rj�k fel a f�ldet az alapoz�s igyekezet�ben, l�pten-nyomon r�gis�gekbe �tk�znek, s egy korm�nyrendelet �rtelm�ben addig nem haladhatnak tov�bb, am�g profi r�g�szek ki nem sz�llnak a sz�nre, alaposabb vizsg�latot nem v�geznek.

Jellemz�, hogy m�g a m�sodik vil�gh�bor� idej�n, 1941-ben sem feledkeztek meg az Elgin-m�rv�nyokr�l (amelyeket �k persze m�g v�letlen�l sem neveztek �gy, hanem Parthenon-eml�keket emlegetnek). A nagy afrikai �s kr�tai csat�k idej�n is felvetett�k a nemzeti t�m�t, amikor a brit minisztereln�kkel, Sir Winston Churchill-lel t�rgyaltak.

A n�hai sz�ps�ges g�r�g filmsz�n�szn�, k�s�bbi kultur�lis miniszter, Melina Mercouri 1986-ban nagy hat�s� besz�det mondott a h�res-nevezetes Oxford Egyetemen. Igyekezett meggy�zni az angolokat, hogy mennyire igazs�gos, humanit�rius �s nemes gesztus lenne a szobrok visszaad�sa. Mellesleg dokumentumokkal azt is bizony�totta, hogy annak idej�n Lord Elgin enged�lye nem vonatkozott a remekm�vek "leszerel�s�re", m�g kev�sb� kivitel�kre az orsz�gb�l (akkor T�r�korsz�gb�l): "Meg kell �rteni�k, mit is jelentenek a Parthenon t�k�letes alkot�sai a sz�munkra -- mondta t�bbek k�z�tt. -- �k a mi b�szkes�geink. �ldozataink. �k testes�tik meg kiv�l�s�gunkat. N�lk�l�zhetetlen �szt�nz�st mer�t�nk bel�l�k, a g�r�gs�g l�nyeg�t fejezik ki!"

Robert Anderson, a British Museum igazgat�ja legut�bb a The Times has�bjain visszautas�tott minden visszasz�ll�t�si k�s�rletet, mondv�n, a m�rv�nyok a lehet� legjobb helyen vannak, leg�lisan ker�ltek oda, az eg�sz emberis�g kult�rkincsek�nt hozz�f�rhet�k, s k�l�nben sem �rkezett hivatalos g�r�g megkeres�s az �gyben. 2003-ban a m�zeum fenn�ll�s�nak 250. �vfordul�j�t �nnepli, a k�rd�s enn�l is kev�sb� aktu�lis...

Az akkori amerikai eln�k, Bill Clinton 1999-es ath�ni l�togat�sa idej�n kijelentette, � az angolok hely�ben azonnal visszaadn� a szobrokat... Angli�ban a g�r�g k�vets�g sz�viv�je, Nikosz Papadakisz kijelentette: igenis l�tezik hivatalos, m�ghozz� a korm�nynak c�mzett megkeres�s a k�rd�sben. Ezt nyomat�kos�totta Evangelosz Venizelosz kultuszminiszter is, hozz�t�ve, hogy az olimpia idej�re Ath�nban, az Akropolisz l�b�n�l mintegy 40 milli� fontos k�lts�ggel �j m�zeum �p�l kifejezetten a Parthenon eml�kei sz�m�ra. T�ny tov�bb�, hogy az �gy t�zetes vizsg�lat�ra a brit parlament k�l�nbizotts�got hozott l�tre tavaly, s ezzel egy id�ben "Parthenon -- 2004" elnevez�ssel kamp�nyt ind�tottak az angol kultur�lis �let k�pvisel�i a h�res sz�n�szn�, Vanessa Redgrave vezet�s�vel a m�rv�nyok visszaszolg�ltat�sa �rdek�ben.

A kil�t�sok mindezek ut�n� Okkal rem�lhet�nk valamif�le kompromisszumot. Nem is egy j�het sz�m�t�sba: lehets�ges a m�kincseknek legal�bb a k�lcs�nz�se az olimpia idej�re, megt�rt�nhet a m�rv�nyok valamif�le megoszt�sa is, ugye... Az olimpiai szelleme mindenesetre meg�rt�st, sportszer�s�get, k�lcs�n�s tiszteletet sugall.

Gallov Rezs�, Nemzeti Sport 2002.04.17

vissza | fel | home