A FIE vez�rkar h�tv�gi londoni �l�s�n Ren� Roch eln�k kijelentette: Jacques Rogge-gal, a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g els�sz�m� vezet�j�vel folytatott legut�bbi megbesz�l�se sor�n nyilv�nval�v� v�lt, hogy nincs m�d a versenysz�mok n�vel�s�re, azaz a sport�gnak 2004-ben is maximum t�z �remoszt�sra ny�lik lehet�s�ge. Roch a v�laszt�si lehet�s�geket tartalmaz� levelet napokon bel�l elk�ldi a sz�vets�geknek, melyeknek j�nius 26-ig kell �ll�st foglalniuk.

A h�rom javaslat a k�vetkez�: fenntartj�k az �prilis 7-�n Antaly�ban hozott d�nt�st, azaz Ath�nban a n�i t�r-, illetve a f�rfi kardcsapatok rov�s�ra beker�l a m�sorba a n�i kard egy�ni �s csapatverseny; a sydneyi sz�mok lebonyol�t�sa mellett, teh�t mindenfajta v�ltoztat�s ellen foglalnak �ll�st; illetve a tavalyi nimes-i vil�gbajnoks�gon legkev�sb� n�pszer� n�i t�r csapatverseny helyett, a n�i kard egy�ni felv�tel�t szorgalmazz�k.

T�bb nemzeti sz�vets�g azt szeretn�, ha a v�gs� d�nt�s egy �jabb, rendk�v�li kongresszuson sz�letne meg. Ennek �sszeh�v�s�hoz viszont legal�bb huszonk�t tagorsz�g k�z�s kezdem�nyez�s�re van sz�ks�g. A terv megval�s�t�s�t k�nny�theti, hogy az �prilisban tartott budapesti tan�cskoz�s mint�j�ra, az olasz, a magyar, a francia, az orosz, a spanyol, a n�met, a rom�n, a lengyel �s a g�r�g sz�vets�gi vezet�k, kieg�sz�lve angol, sv�d, ukr�n �s amerikai koll�g�ikkal, a h�t v�g�n R�m�ban egyeztetnek. Az MTI �rtes�l�se szerint az eur�pai sz�vets�gek t�bbs�ge a sydneyi program megtart�s�t t�mogatja, mert v�lem�ny�k szerint az j�rna a legkisebb �f�jdalommal".

N�pszabads�g 2002.06.17.

FM, Nemzeti Sport 2002.06.01.

Kuala Lumpurban 197 orsz�g k�pvisel�i - k�zt�k Schmitt P�l �s Aj�n Tam�s, a MOB eln�ke �s f�titk�ra - vettek r�szt a k�t�vente esed�kes Nemzeti Olimpiai Bizotts�gok Szervezete (ANOC) k�zgy�l�s�n, amely ut�n a NOB v�grehajt� bizotts�ga is t�rgyalt. A nemzeti olimpiai bizotts�gok h�za t�j�n Sydney �ta sok v�ltoz�s t�rt�nt, hiszen 90 �jonnan v�lasztott eln�k �s 80 �j f�titk�r utazott el az egyhetes tan�cskoz�sra.

A k�zfelki�lt�ssal �jj�v�lasztott Mario V�zques Rana �s Feliciano Mayoral f�titk�r �j�t�ssal is szolg�lt. Az olimpiai mozgalom h�rom fontos k�rd�s�nek t�rgyal�s�ra f�l-f�l napot sz�ntak. �gy a nemzeti olimpiai bizotts�gok szerepe a XXI. sz�zadban, a doppingellenes k�zdelem, valamint az olimpiai j�t�kok programja, a versenyekre val� felk�sz�l�s �s a kvalifik�ci�s rendszer neh�zs�gei c�mmel tartalmas el�ad�sok hangzottak el.

Schmitt P�l h�romszor kapott sz�t. A v�v�s gondjair�l, a sport �s a k�rnyezetv�delem helyzet�r�l, valamint az Olimpikonok Vil�gszervezete tev�kenys�g�r�l tartott el�ad�st. (Az imm�r 80 ezer olimpikont t�m�r�t� vil�gszervezet eln�ks�ge egy�bk�nt j�nius m�sodik fel�ben Budapesten tartja �l�s�t.) Aj�n Tam�s az ath�ni olimpiai el�k�sz�letek t�rgyal�sa sor�n kapcsol�dott a vit�ba. Schmitt el�ad�s�hoz kapcsol�dva Jacques Rogge, a NOB eln�ke a k�t szervezet fontoss�g�t hangs�lyozta.

Schmitt P�l a v�v�s olimpiai programj�val kapcsolatos d�nt�sr�l �gy v�lekedett: �A v�v�sport j�v�j��rt joggal agg�d�k diplom�ciai sikert arattak, ami j�r�szt Kamuti Jen�nek, az eur�pai sz�vets�g eln�k�nek �rdeme. A NOB azonban a v�gs� hat�rozatot a nemzetk�zi sz�vets�g hat�sk�r�be utalta. Most a nagym�lt�, meghat�roz� v�v�nemzeteken a sor, hogy �sz�rvekkel meggy�zz�k a kisebb nemzetek k�pvisel�it arr�l, hogy a Sydneyben lebonyol�tott m�sor ath�ni megism�tl�se szolg�lja a nemzetk�zi v�v�sport �rdekeit. Az �j szak�gnak, a n�i kardv�v�snak tov�bbi fejl�d�sre, megfelel� mez�ny kialak�t�s�ra van sz�ks�ge ahhoz, hogy az olimpia m?sor�ra ker�lj�n. Nagyon rem�lem, hogy a hossz� �vek �ta az olimpiai r�szv�telre szorgalmasan k�sz�l� f�rfi kardv�v�k �s n�i t�rv�v�k nem szorulnak h�tt�rbe."

Arany�rmes a f�rficsapat

A kardoz�k egy�ni Vil�gkup�ja ut�n a csapatok is p�stra l�ptek Bostonban. A f�rfiak verseny�be 15 v�logatott nevezett, �s az arany�rmet a magyar egy�ttes szerezte meg, miut�n a d�nt�ben 45:35-re nyert az ukr�nok ellen. �rdekess�g, hogy Szab� Bence sz�vets�gi kapit�ny nem szerepeltette az egy�niben hatodik helyezett Ferjancsik Domonkost, hanem a fiataloknak adott lehet�s�get, �gy az egy�ni ez�st�rmes Nemcsik Zsolt mellett Lengyel Bal�zs, Decsi Tam�s �s Fodor Kende v�vott. N�i v�logatottunk a dobog� harmadik fok�ra �llhatott.

VD, Nemzeti Sport 2002.05.28.

A FIE �prilis 7-i kongresszus�n sorsol�st k�vet�en az a hat�rozat sz�letett, hogy a n�i kardoz�k verseng�se szerepelhet az ath�ni j�t�kokon, a f�rfi kard-, illetve a n�i t�rcsapatok k�zdelmei azonban kiker�lnek a programb�l. Ezt k�vet�en a sport�gban legnagyobb hagyom�nyokkal rendelkez� orsz�gok k�pvisel�i - magyar kezdem�nyez�sre - pet�ci�t juttattak el a NOB-hoz, amelyben azt k�rt�k, hogy a v�grehajt� bizotts�g ne fogadja el a nemzetk�zi sz�vets�g hat�rozat�t, hanem a sydneyi m�sort hagyja j�v�, illetve - ha teheti - eggyel n�velje a versenyek sz�m�t. A tiltakoz�sban maguk a versenyz�k is r�szt vettek: t�bb Vil�g Kupa-viadalt bojkott�ltak.

Noha a NOB vb Kuala Lumpurban nem j�rult hozz� a v�v�program b�v�t�s�hez �s nem j�tszotta el a d�nt�b�r� szerep�t, azzal, hogy elutas�totta a FIE d�nt�s�t, egy�rtelm�en kifejez�sre juttatta: m�s megold�st tart elfogadhat�nak.

Kamuti Jen�, az eur�pai sz�vets�g eln�ke - aki hetek �ta szervezte a tiltakoz�st, t�bb f�rumon k�pviselte a meghat�roz� nemzetek �ll�spontj�t - az MTI-nek azt mondta, hogy a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g vezet�inek a k�r�ben visszatetsz�st keltett az antalyai kongresszus, els�sorban az, hogy sorsol�ssal hat�roztak k�t tradicion�lis fegyvernem kiiktat�s�r�l. �A NOB a mostani d�nt�ssel egy utols� lehet�s�get adott a sport�gnak. A tiltakoz�si hull�m sz�mukra is egy�rtelm�v� tette, hogy T�r�korsz�gban rossz hat�rozat sz�letett" - fogalmazott Kamuti, aki egy�ttal el�rulta, hogy az �tkarik�s szervezet ir�ny�t�i most m�r legink�bb a sydneyi programot tartan�k elfogadhat�nak. A v�v�sport ir�ny�t�inak ezek ut�n �jabb kongresszuson kell kialak�taniuk v�gleges �ll�spontjukat. A tan�cskoz�sra val�sz�n�leg heteken bel�l, de mindenk�ppen az augusztusi NOB vb-�l�s�t megel�z�en ker�l sor.

N�pszabads�g 2002.05.26.

M�jus 20-�n, h�tf�n Kuala Lumpurban a Mandarin Oriental sz�ll�ban kezd�dik az �jabb, jelent�s, h�tnapos olimpiai tan�cskoz�s, az ANOC, az imm�r 199 nemzeti olimpiai bizotts�got t�m�r�t� vil�gszervezet tartja tizenharmadik k�zgy?l�s�t. A p�ros esztend�kben ism�tl�d� tan�cskoz�s sor�n a NOB V�grehajt� Bizotts�g�val egy�ttes �l�st is tartanak, de az �j eln�k, Jacques Rogge vezet�s�vel a V�grehajt� Bizotts�g k�l�n is t�rgyal majd.

Salt Lake City z�r�jelent�se mellett a m�r kijel�lt olimpiai helysz�nek, �gy Ath�n, Torino �s Peking szervez�i adnak t�j�koztat�st el�k�sz�leteikr�l. �rthet�en m�r Ath�n �ll az �rdekl�d�s k�z�ppontj�ban, hiszen csak 26 h�nap van h�tra a 2004. augusztus 13-�n sorra ker�l� �nnep�lyes megnyit�ig. Ennek megfelel�en az ANOC az el�zetes, t�j�koztat� jelleg� nevez�sre is felk�rte az egyes nemzeti olimpiai bizotts�gokat.

A Magyar Olimpiai Bizotts�g a felk�sz�l�si tervek �s az egyeztet� megbesz�l�sek alapj�n az �j�szat kiv�tel�vel valamennyi egy�ni sport�gban jelzi a magyar versenyz�k indul�si sz�nd�k�t. Aminek megval�sul�sa azut�n term�szetesen a kvalifik�ci�s viadalok eredm�nyeit�l f�gg. Csapatsportokban pedig v�zilabd�ban �s k�zilabd�ban a f�rfi �s n�i, kos�rlabd�ban a n�i, r�plabd�ban pedig a f�rfiv�logatott olimpiai szerepl�s�t helyezik kil�t�sba a pillanatnyi er�viszonyok alapj�n. Ut�lagos v�ltoztat�sokra term�szetesen lehet�s�g ny�lik. Labdar�g�sban az olimpiai r�szv�telre sajnos aligha van re�lis es�ly. Az egykor h�rom bajnoks�got nyert labdar�g�k legut�bb Atlant�ban, s el�tte M�nchenben (1972) tudt�k kiv�vni a r�szv�tel jog�t.

Az el�jelek szerint a v�v�s �gy�ben is v�gs� d�nt�s v�rhat�. A sport�g j�v�je �rdek�ben Kamuti Jen� kezdem�nyez�s�re �sszefog� eur�pai nemzetek nagyon b�znak a rendk�v�li k�zgy?l�sen sorsol�ssal hozott hat�rozat, a f�rfi kardoz�k �s a n�i t�rv�v�k csapatversenye t�rl�s�nek felf�ggeszt�s�ben. Vagyis a Sydneyben �rv�nyben volt m?sor ism�tl�s�ben. Ennek �rdek�ben Kamuti Jen�, az eur�pai sz�vets�g eln�ke is kiutazik Kuala Lumpurba, hogy szem�lyesen ismertethesse a v�v�s j�v�j��rt agg�d�k �rveit, v�lem�ny�t.

A MOB k�pviselet�ben Schmitt P�l eln�k �s Aj�n Tam�s f�titk�r vesz r�szt a tan�cskoz�son. Schmitt P�l egy�bk�nt a k�zgy�l�s egyik sz�nokak�nt sz�mot ad majd a csaknem nyolcvanezer olimpiai r�sztvev�t t�m�r�t� World Olympians Association, az Olimpikonok Vil�gszervezete tev�kenys�g�r�l, amelynek eln�ki tiszt�t imm�r harmadik �ve l�tja el.

Nemzeti Sport 2002.05.18.

A MOB c�m�re meg�rkezett az ath�ni olimpia teljes kvalifik�ci�s szab�lyzata. A m�soron szerpel� 28 sport�g nemzetk�zi sz�vets�geivel t�rt�nt meg�llapod�s alapj�n 301 versenysz�mban 10500 sportol� vehet r�szt. Egyetlen nyitott k�rd�s maradt: v�v�sban t�z sz�mban 200 versenyz� indul�s�t enged�lyezik, a v�gs� d�nt�st 2002. augusztus�ra �g�rik.

A terjedelmes szab�lyzat egyes fejezeteit az ath�ni olimpia magyar el�k�sz�t� bizotts�ga t�j�koztat�s �rdek�ben megk�ldte az egyes sport�gi szaksz�vets�geknek. Egy�ttal K�pf K�roly sportigazgat� �s munkat�rsai megkezd�k a szab�lyzat tanulm�nyoz�s�t, a v�ltoz�sok �rt�kel�s�t.

N�h�ny alapelv m�ris egy�rtelm�.

Az egy�ni sport�gakban el��rt�k, hogy az adott l�tsz�mkereten bel�l h�ny megh�v�sra, illetve �gynevezett szabadk�rty�ra van lehet�s�g. Ezeket a megh�v�sokat azonban kiz�r�lag azok k�z�tt a nemzeti olimpiai bizotts�gok k�z�tt osztj�k sz�t, amelyeknek hatn�l kevesebb versenyz�j�k szerezte meg a r�szv�tel jog�t. A megh�v�sok elnyer�s�re p�ly�zni kell. A p�ly�zatokat a NOB az adott sport�g nemzetk�zi sportsz�vets�g�nek, �s a nemzeti olimpiai bizotts�gok szervezet�nek k�pvisel�ib�l alakult h�romoldali bizotts�g b�r�lja el.

A p�ly�zatokat 2002. j�nius 30-ig kell beny�jtani. A h�romoldali bizotts�g 2002. augusztus 31-ig �rt�keli a p�ly�zatokat. D�nt�sre pedig 2004 �prilis-j�liusig ker�lhet sor.

Szabadk�rty�t, megh�v�st azon nemzetek, amelyeknek versenyz�i t�bb sport�gban szereztek r�szv�teli jogot, csak eg�szen rendk�v�li, k�l�nleges esetekben kaphatnak.

A megh�v�sok szabadk�rty�k kiad�s�t atl�tik�ban �s �sz�sban egyar�nt jelent�sen megszigor�tott�k, �gy p�ld�ul ha egy nemzetb�l egyetlen atl�ta sem teljes�tette a nevez�si szintet, akkor egy-egy f�rfi, �s n�i versenyz�t ind�thatnak a t�zezer m�teres s�kfut�s, a 3000 m�teres akad�lyfut�s, �s az �sszetett versenysz�mok kiv�tel�vel. Az ind�tand� versenyz�nek azonban az olimpia el�tti �vben rajthoz kellett �llnia egy jelent�s nemzetk�zi viadalon. A v�lt�kban pedig csak 16-16 nemzet staf�t�ja vehet r�szt. A 2002. janu�r 1, �s 2004. j�nius 30 k�z�tti id�ben rendezett hivatalos nemzetk�zi versenyeken el�rt eredm�nyek alapj�n. �gy k�v�nj�k szab�lyozni a l�tsz�mot, hiszen Sydneyben a tervezett 2000 versenyz�vel szemben 2293 atl�t�t neveztek.

VD, Nemzeti Sport 2002.05.16.

A v�v�k tov�bbra sem nyugszanak bele a nemzetk�zi sz�vets�g kongresszus�n hozott d�nt�sbe, amely szerint a n�i kard olimpiai programba ker�l�se miatt 2004-ben nem rendezik meg a kardoz�k �s a n�i t�r�z�k csapatverseny�t. Mint ismeretes, a kongresszus nem v�llalta annak felel�ss�g�t, hogy k�t sz�mot t�r�l a m�sorb�l, ez�rt sorsol�ssal hagyt�k ki a k�t fegyvernem csapatverseny�t.
A d�nt�s nagy felz�dul�st v�ltott ki, f�leg a vezet� v�v�nemzetek tiltakoztak. Az akci�k a h�t v�g�n folytat�dtak, �gy a padovai kard Vil�gkupa-versenyen is. A 64-es t�bl�ig lev�vt�k a m�rk�z�seket, ut�na viszont m�r nem l�ptek p�stra a versenyz�k. Kov�cs Tam�s, a sz�vets�g f�titk�ra elmondta: a csapatvezet�i �rtekezleten � vetette fel, hogy az eddigiekn�l drasztikusabb tiltakoz�sra van sz�ks�g. Kor�bban az egyik csapatversenyen fekete karszalagot viseltek a v�v�k, m�skor Vezzali �s Bau sorsol�ssal d�nt�tte el az els� hely sors�t, de ezeket a megnyilv�nul�sokat Kov�cs Tam�s s�lytalannak �t�lte. Azt javasolta, hogy a Vil�gkupa-versenynek a selejtez�k ut�n legyen v�ge, de mivel t�bb orsz�g sz�m�ra v�logat� volt a Vk-fordul�, egy nem hivatalos verseny keret�ben d�nts�k el a helyez�sek sors�t.
A kardoz�k azonban enn�l is tov�bb mentek: kijelentett�k, hogy nem folytatj�k a versenyt. S�t �gy hat�roztak, hogy a k�vetkez� Vk-versenyekre, Madridba �s Vars�ba m�r el sem utaznak. K�t hete a magyarok nyolc orsz�g sz�vets�gi eln�keit h�vt�k meg budapesti megbesz�l�sre - akkor ny�lt lev�lben k�rt�k Jacques Rogge NOB-eln�k�t, hogy maradjon �rv�nyben a sydneyi program -, az�ta a demonstr�l�k t�bora egyre n�, �s csatlakoztak t�bbek k�z�tt a v�v�sban egyre nagyobb szerepet j�tsz� k�naiak �s a d�l-koreaiak is. P�rizsban a n�i t�r Vil�gkupa-versenyen sem v�vtak a 64 k�z�tt, s�t a f�rfi t�r�z�k sem vettek r�szt a csapat Vk-n, b�r az � olimpiai szerepl�s�ket nem �rinti a d�nt�s.
A v�v�knak nincs sok idej�k ha el akarnak �rni valamit, a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g ugyanis m�jus 23-ai �l�s�n v�gleges�ti az ath�ni programot, �s egyel�re a nemzetk�zi sz�vets�g kongresszus�nak d�nt�se a hivatalos �ll�spont. Kov�cs Tam�s szerint azonban �ri�si a felh�borod�s, b�r�lj�k az olimpi�val kapcsolatos d�nt�st �s mag�t Ren� Roch eln�k�t. F�leg � er�lteti a n�i kardot - az amerikaiak ebben k�szs�ges partnerek -, �s most, a visszal�p�sek ut�n, szankci�kkal fenyeget�zik. A magyar f�titk�r szerint azonban ennek nincs realit�sa, a vil�g teljes �lmez�ny�t nem tudja leparancsolni a p�stokr�l, mert akkor �rdektelenn� v�lna a v�v�s. B�r az olimpiai program m�dos�t�s�t a kongresszus fogadta el, vagyis t�bbs�gi szavaz�s d�nt�tt, Kov�cs Tam�s �gy l�tja, mostanra megv�ltoztak a k�r�lm�nyek, �s annak az elgondol�snak van nagyobb t�bora, amely szerint v�ltozatlanul kellene hagyni a sydneyi programot, �s a n�i kard leghamarabb 2008-ban ker�lhetne a m�sorba.
Kamuti Jen�t, az eur�pai sz�vets�g eln�k�t is t�madta Roch a L'Equipe-ben megjelent interj�j�ban, �s a bojkott egyik szervez�j�nek nevezi. Kamuti viszont hangs�lyozza, hogy az �tlet nem a vezet�k� - a versenyz�k maguk v�lasztott�k a tiltakoz�snak ezt a form�j�t. Az eur�pai sz�vets�g v�grehajt� bizotts�g�nak tagjai ezen a h�ten folytatnak v�lem�nycser�t telefonon, faxon, e-mailben, �s ha a t�bbs�g �gy d�nt, akkor az eln�k �sszeh�vja az eur�pai sz�vets�g rendk�v�li kongresszus�t, hogy megpr�b�lj�k r�b�rni a nemzetk�zi sz�vets�get a d�nt�s megv�ltoztat�s�ra. Kamuti Jen� azt mondja, tov�bbra is b�zik abban, hogy a NOB v�grehajt� bizotts�ga vel�k fog egyet�rteni, �s az olimpiai m�sorban marad a k�t hagyom�nyos csapatverseny.

L�pesfalvi Zolt�n, Magyar H�rlap 2002.05.08.

Az Eur�pai Olimpiai Bizotts�gok Szervezete egyet�rt annak a magyar kezdem�nyez�sre megfogalmazott pet�ci�nak a tartalm�val, amelyben az �rintettek a v�v�s eredeti �tkarik�s programj�nak megtart�s�t k�rik a NOB-t�l. A larnacai kongresszuson Kamuti Jen�, az Eur�pai V�v�sz�vets�g eln�ke sz�molt be az ut�bbi id�k fejlem�nyeir�l, vagyis arr�l, hogy a sport�g nemzetk�zi szervezet�nek (FIE) javaslata szerint az ath�ni j�t�kokon a f�rfi kard-, illetve a n�i t�rcsapatok verseny�nek rov�s�ra ker�lne a m�sorba a n�i kardv�v�s, tov�bb� arr�l, hogy a sport�g kilenc meghat�roz� nemzete -- amely ezzel az elk�pzel�ssel nem �rt egyet -- a m�lt p�nteken Budapesten egy pet�ci�t alkotott, amelyben a sydneyi program fenntart�sa mellett �rvel.

Az Eur�pai Olimpiai Bizotts�gok Szervezete elfogadta a hagyom�nyos fegyvernemek megtart�s�nak gondolat�t, m�r csak az�rt is, mert �rt�kel�se szerint a v�v�s alapvet�en eur�pai sport�g, vagyis a d�nt�seket els�sorban a legink�bb �rintetteknek kell meghozniuk. A k�ld�ttek egyet�rtettek azzal is, hogy a n�i kardnak fel kell ker�lnie az olimpiai m�sorba, de csak megfelel� el�k�sz�t�s, illetve verseny- �s l�tsz�memel�s ut�n Pekingben. A pet�ci�t Jacques Rogge-nak, a NOB eln�k�nek k�ldt�k el. Az olimpiai program v�gleges�t�s�re m�jus 23-�n, a v�grehajt� bizotts�g Kuala Lumpur-i tan�cskoz�s�n ker�l sor.

Nemzeti Sport 2002.04.27.

Jog�szok csat�zhatnak tov�bb a Nemzetk�zi V�v�sz�vets�g kongresszus�nak d�nt�se ut�n, amely szerint nem rendeznek csapatversenyeket f�rfi kardban �s n�i t�rben az ath�ni olimpi�n.

Sokkolta a magyar v�v�kat az a h�r, amely szerint 2004-ben, a k�vetkez� olimpi�n a n�i kard felv�tele miatt kimarad a programb�l a n�i t�r�z�k �s a f�rfi kardoz�k csapatversenye. A d�nt�st Antaly�ban a nemzetk�zi sz�vets�g rendk�v�li kongresszusa hozta, �s az�rt kellett l�pni, mert �j sz�mk�nt a n�i kard is beker�lt az olimpiai programba. A NOB viszont mindenf�le b�v�t�st elutas�t, tov�bbra is csak t�z sz�mban avathatnak bajnokot, �s k�tsz�zn�l t�bb v�v� nem vehet r�szt a j�t�kokon.
A sport�gnak teh�t ezeken a kereteken bel�l kellett megold�st tal�lnia. A v�v�sban sikeres orsz�gok - �gy a magyarok is - azt az �ll�spontot k�pviselt�k, hogy a n�i kard egyel�re nem �rett az olimpiai szerepl�sre, t�bbs�gi szavaz�ssal m�gis felvett�k a programba. Az antalyai rendk�v�li kongresszuson teh�t arr�l kellett d�nteni: melyik versenysz�mok hely�re.
Kor�bban vegyes csapatok ind�t�sa is sz�ba ker�lt, m�gpedig olyan rendszerben, hogy a k�l�nb�z� fegyvernemek v�ltj�k egym�st, s�t, egy csapatban f�rfiak �s n�k is v�vnak. Ezt elvetett�k, de mint Kamuti Jen�, az eur�pai sz�vets�g eln�ke, a v�grehajt� bizotts�g tagja elmondta, a kongresszus nem merte v�llalni egyik sz�m t�rl�s�t sem, ez�rt hat�roztak a sorsol�s mellett. Egy-egy f�rfi �s n�i csapatverseny esett ki, a kard, illetve a t�r. A magyarokat �rz�kenyen �rinti a programv�ltoz�st, hiszen a kardcsapat t�z aranyat, h�rom ez�st�t �s egy bronzot nyert az olimpi�k t�rt�net�ben, a n�i t�rcsapat pedig egy aranyat, h�rom-h�rom ez�st�t �s bronzot.
A magyar v�v�vezet�k szerint a d�nt�s h�tter�ben az amerikaiak �llnak, az�rt lobbiznak a n�i kard mellett, mert a fiatal szak�gban j�k az es�lyeik. Ahogy a m�ltban t�bbsz�r is el�fordult, ez�ttal is m�k�d�tt a szavaz�g�pezet, olyan orsz�gok d�nt�ttek, amelyeknek a v�v�i a Vil�gkupa-versenyeken gyakran a 64-es t�bl�ig sem jutnak el.
Az �j m�sor egyel�re az ath�ni olimpi�ra �rv�nyes, illetve a magyar rem�nyek szerint elk�pzelhet�, hogy arra sem. Kamuti Jen� elmondta, hogy az oroszok tal�ltak egy pontot az Olimpiai Chart�ban, amely jogalapot adhat a d�nt�s fel�lvizsg�lat�ra. Eszerint n�gy �vvel a j�t�kok el�tt nem szabad sz�mokat t�r�lni, illetve felvenni; egyel�re jog�szok tanulm�nyozz�k, hogy megt�madhat�-e a nemzetk�zi sz�vets�g hat�rozata. Az val�sz�n�nek t�nik, hogy a NOB elfogadja a v�v�k �ll�spontj�t, �s tov�bbra is csak a keretsz�mokhoz ragaszkodik.
Ugyancsak kongresszusi d�nt�s - �s szint�n az �lvonalnak f�j -, hogy az olimpia egy�ni versenyeiben minden sz�mban orsz�gonk�nt legfeljebb ketten indulhatnak az eddigi h�rom helyett.

L�pesfalvi Zolt�n, Magyar H�rlap 2002.04.09.

vissza | fel | home