N�h�ny nappal ezel�tt �rtuk: "A Magyar Olimpiai Bizotts�g legut�bbi eln�ks�gi �l�se szomor� megeml�kez�ssel kezd�d�tt. Schmitt P�l, a bizotts�g eln�ke felid�zte, hogy harminc �vvel ezel�tt, 1972. szeptember 5-�n a m�ncheni olimpiai faluban a Fekete szeptember palesztin szervezet terrorakci�t hajtott v�gre, amelynek sor�n v�g�l tizenegy izraeli sportember vesztette �let�t.".
Harminc esztend� m�r t�rt�nelmi l�pt�kkel is jelent�s id�tartam, s ha csup�n a m�ncheni v�rf�rd� mozgat�rug�it, a h�tt�rben fesz�l� engesztelhetetlen mot�vumokat, kiv�lt� okokat vessz�k figyelembe, lehangoltan mindj�rt azt is meg kell �llap�tanunk, hogy izraeli-palesztin viszonylatban a minduntalan politikai k�s�rletek ellen�re sem k�vetkezett be javul�s. S�t, �ppen 2002-ben fordult a k�lcs�n�s boszsz�t�l korb�csolt folyamat eddigi legelkeseredettebb szakasz�ba - az �ngyilkos palesztin mer�nyletek �s a puszt�t� cselekedetekre adott nem k�l�nben kegyetlen izraeli v�laszl�p�sek k�vetkezt�ben.
A helyzet ett�l eltekintve, �ltal�noss�gban is romlott. A huszonegyedik sz�zad bevezet� esztendeit morzsoljuk, modern korunkban a nemzetk�zi terrorizmus vil�gm�reteket �lt� f�lelmet kelt, �s a maga term�szet�nek megfelel�en a sportot is fenyegeti. �rthet�, hogy a New York-i Vil�gkereskedelmi K�zpont ikertornyainak sz�rny� megsemmis�t�se, 2001. szeptember 11-e �ta - vil�gszerte megeml�keznek a t�rt�ntekr�l ezekben a napokban - a biztons�g az olimpiai j�t�kok vonatkoz�s�ban is els� sz�m� k�rd�ss� v�lt. Nem csup�n ill� teh�t, hanem sz�ks�ges, s�t elengedhetetlen is felid�zni a harminc esztend�vel ezel�tt t�rt�nt olimpiai trag�di�t - mindenekel�tt annak nyomat�kos�t�s�ra, hogy az �tkarik�s j�t�kok szervez�i, rendez�i t�k�letesen �t�rezz�k �ri�si felel�ss�g�ket a nemzetk�zi olimpiai csal�d biztons�g��rt.
A m�g�tt�nk hagyott t�li, illetve a k�vetkez� ny�ri, ath�ni olimpi�val k�l�n is indokolt foglalkoznunk, de el�tte id�zz�nk el egy keveset a 30 �vvel ezel�tti m�ncheni dr�m�n�l. Tal�n minden m�sk�nt t�rt�nt volna, ha a (nyugat)n�metek el�vigy�zatosabbak, s ha a v�ls�gos �r�kban ig�nybe veszik a szolg�lataikat nyomban felaj�nl� tel-avivi specialist�kat. A Palesztin Felszabad�t�si Szervezet sz�ls�s�ges frontja, a Fekete szeptember nyolc tagja hajtotta v�gre az akci�t, amelynek eredeti c�lja az volt, hogy az izraeli korm�nyt 234 b�rt�nbe z�rt t�rsuk szabadon bocs�t�s�ra k�nyszer�ts�k, a n�met hat�s�gokat pedig arra, hogy a k�t h�res-h�rhedt terrorist�jukat, Andreas Baadert �s Ulrike Meinhofot engedj�k ki a r�csok m�g�l.
Az olimpiai falu izraeli sz�ll�s�ra szeptember 5-�n reggel bet�rve a terrorist�k k�t vezet�t meg�ltek, kilenc sportol�t t�szul ejtettek, akiket azut�n F�rstenfeldbruck rep�l�ter�re sz�ll�tottak azzal a sz�nd�kkal, hogy onnan Egyiptomba t�vozzanak. Golda Meir izraeli korm�nyf� visszautas�tott mindenf�le alkudoz�st a terrorist�kkal, a n�metek pedig �tgondolatlanul rohamozt�k meg a t�szok �s �rz�ik helikopter�t. A t�zharc sor�n a kilenc t�sz, a nyolc terrorista k�z�l �t, valamint egy n�met rend�r pusztult el. A h�rom t�l�l� palesztin t�mad� k�z�l m�ra csak egyetlen, inkognit�ban �l� h�rmond� maradt - Dzsamal el-Gasi. n Nem olyan r�gen tett nyilatkozata szerint a nyugatn�met hat�s�gok �s a Fekete szeptember titkos meg�llapod�sa eredm�nyek�nt a sz�ls�s�ges szervezet k�t tagja nyolc h�ttel az olimpiai j�t�kok ut�n "elrabolta" a Lufthansa egyik Boeing 727-es g�p�t, okt�ber 29-�n Bejr�tba, majd M�nchenbe "t�r�tette", ahol a h�rom fogva tartott palesztin mer�nyl� csatlakozott hozz�juk, s ir�ny - Jemen! A Boeingen Bejr�tban csup�n tizenegy utas tart�zkodott, valamennyien f�rfiak, ahogyan ezt - nyomat�kos�totta Dzsamal el-Gasi - a meg�llapod�s prec�zen r�gz�tette. A g�p �s utasai v�g�l s�rtetlen�l ker�ltek vissza a Lufthans�hoz ...
A n�metek tartottak a Fekete szeptember fenyeget�seit�l, komolyan agg�dtak, s nem �hajtott�k sem g�peiket, sem �llampolg�raik �let�t kock�ztatni, igyekeztek megszabadulni a v�gs�kig elsz�nt terrorszervezet fanatikusait�l. Alkujukba ellenben nem vont�k be Izraelt. Tal�n m�g csak annyit: a k�t m�sik, el-Gasival egy�tt kiszabad�tott palesztin nem term�szetes hal�llal halt meg - m�r hossz�-hossz� �vekkel ezel�tt.
A terror m�ncheni szelleme az�ta is k�s�rt. Megeml�thetj�k az Air India Jumbo Jetj�nek l�gi katasztr�f�j�t az Atlanti-�ce�n felett 1985-ben, a PANAM-g�p hasonl� trag�di�j�t Lockerbie-n�l 1988-ban. A F�l�p-szigeteken, Csecsenf�ld�n, Kolumbi�ban ipar�g lett az emberrabl�s, mer�nyletek ism�tl�dnek Alg�rban, Pakiszt�nban, Indi�ban, Sr� Lank�n. Folytathatjuk a sort a f�lddel egyenl�v� tett World Trade Center borzalm�val, Oszama bin Laden titokzatos elt�n�s�vel, az afganiszt�ni esem�nyekkel.
Mindazon�ltal az olimpi�k biztons�ga vonatkoz�s�ban - j�llehet az 1996-os atlantai j�t�kokon, a Centenniel Olympic Parkban t�rt�nt robbant�s elk�vet�j�t az�ta sem tal�lt�k meg az amerikaiak - rem�nyt kelt� fejlem�nyekr�l is besz�molhatunk. Salt Lake Cityben l�tv�nyos �s h�bor�tatlan j�t�kok zajlottak le, megnyugv�st id�zve el� a vil�g sportk�zv�lem�ny�ben. Tekintet�nket most m�r Ath�nra vetve is bizakodhatunk. A g�r�g korm�ny 600 milli� doll�rt ir�nyzott el� a biztons�g k�lts�geire, �s b�r a vakszerencs�nek k�sz�nhet�en - egy rutin k�z�ti ellen�rz�s eredm�nyek�nt -, de m�giscsak lebukott a November 17. nev� rettegett sz�ls�s�ges terrorista szervezet, amelyr�l az elm�lt huszonh�t �v alatt semmit sem lehetett tudni azon k�v�l, hogy 22 politikai gyilkoss�got k�vetett el, s t�bbek k�z�tt h�vei tett�k el l�b al�l Sydney �v�ben, 2000-ben az ath�ni brit nagyk�vets�g katonai attas�j�t, Stephen Saunderst is.
A b�kess�get sugall� sz�nes �t karika mindenesetre j�t�kony misszi�t igyekszik bet�lteni a terror elleni nemzetk�zi k�zdelemben. Ennek elismer�s�t olvashatjuk ki II. J�nos P�l Castelgandolf�ban, a tavalyi New York-i katasztr�fa egy�ves, valamint a m�ncheni trag�dia harmincadik �vfordul�j�n kibocs�tott nyilatkozat�b�l is, amelyben a p�pa hitet tesz - Ath�n j�t�kaira utalva - az olimpiai fegyvernyugv�s eszm�je mellett: "Ezt az alkalmat felhaszn�lva teszek felh�v�st - mondta az egyh�zf� - egy minden er�szakot megsz�ntet�, kitart� fegyvernyugv�s �rdek�ben, hogy az olimpiai j�t�kok alapjait k�pez� b�ke hassa �t az emberi t�rsadalom minden r�teg�t az �sszes kontinensen."

Gallov Rezs�, Nemzeti Sport 2002.09.13.

vissza | fel | home