Ez m�g az eredeti, k�nyszerhat�sokt�l, v�rhat� m�dos�t�sokt�l mentes v�ltozat
Nemzeti sportstrat�gia
----------------------------------------------------------------------
forr�s: Frenkl R�bert, Gallov Rezs�, Nemzeti Sport 2002.12.02
----------------------------------------------------------------------
A cikk szerz�i k�szs�ggel tettek eleget a
Gyermek-, Ifj�s�gi �s Sportminiszt�rium felk�r�s�nek,
annak, hogy az el�zm�nyek ismeret�ben dolgozz�k ki a
Nemzeti sportstrat�gi�t. A dokument elk�sz�lt, ennek
szigor�an t�m�r�tett v�ltozat�t tekinthetik �t az olvas�k. A
t�j�koztat�s �ltal�nos ig�ny�nek kiel�g�t�s�n t�l a szerz�k elengedhetetlennek tartj�k el�rebocs�tani: munk�juk
eredm�nye - alapanyag, tervezet. Bizonyosak abban, hogy a
felk�r� miniszt�rium a k�vetkez�kben - k�lts�gvet�si
megfontol�sok, felt�telezhet� akad�lyok, esetleges
�llamigazgat�si neh�zs�gek �s parlamenti konfliktusok, egy�b
k�nyszerek hat�s�ra, illetve ezek elker�l�se miatt - sz�mos
v�ltoz�st eszk�z�l, miel�tt azt saj�tjak�nt a legk�l�nb�z�bb
f�rumokon vit�ra bocs�tja. A szerz�k term�szetesen a
j�v�ben is felaj�nlj�k seg�ts�g�ket, az eredeti anyagot
azonban az el�bb felsorolt t�nyez�k megfontol�s�t�l
f�ggetlen�l, legjobb meggy�z�d�s�k szerint �ll�tott�k �ssze, s
ezen nem k�v�ntak m�dos�tani az el�rel�that� viszontags�gok
ellen�re sem.
 A strat�gi�ban minden a
sportol�r�l sz�l: a legt�gabb �rtelemben vett
sporttev�kenys�g �sszes hasznos funkci�ja
�rv�nyes�lj�n |
A magyar sport
tiszt�zatlan viszonyainak rendez�se elmaradt a rendszerv�lt�st
k�vet� tizenk�t esztend�ben, s annak ellen�re, hogy az egym�st
k�vet� korm�nyok r�sz�r�l a rokonszenv ugyan nem hi�nyzott -
jelzi ezt a sz�nd�kot az 1993 �vi, ebben a t�m�ban elfogadott
orsz�ggy�l�si hat�rozat, csaknem h�tsz�z �j iskolai
tornaterem, majd a sportt�rv�ny elfogad�sa 1996-ban -, m�gis,
a testkult�ra helyzete v�ltozatlanul s�lyos aggodalomra ad
okot. Egy olyan orsz�gban, �nbecs�l�ssel tegy�k hozz�, ahol a
k�zv�lem�nyben r�ad�sul a versenysport �s az olimpiai eszme
ir�nt hagyom�nyosan rendk�v�l er�s �rdekl�d�s nyilv�nult meg a
XX. sz�zad nyit�ny�t�l mindm�ig, az �j �vezred k�sz�b�ig.
A Medgyessy-korm�nyzat a jelek szerint elk�telezett arra,
hogy a sport �s testkult�ra �gy�t rendezze, arra legal�bbis
k�szs�get mutat, hogy egy �tfog� koncepci�, hossz� t�v�
strat�gia lehet�s�geit megvizsg�lja. A jelenlegi helyzet
felm�r�se teh�t abb�l a felt�telez�sb�l kiindulva t�nt
indokoltnak, hogy az �gy nyert tapasztalatok alapjaira �p�lj�n
fel a Nemzeti sportstrat�gia. Ezt a c�lt igyekezett szolg�lni
a k�zelm�ltban elk�sz�lt Feh�r k�nyv. A felt�r� gy�jtem�ny -
tal�n a siets�g, de m�gink�bb a t�bbtucatnyi alkot�
szubjektivit�sa, nyilv�nval� elk�telezetts�ge miatt saj�t
ter�lete ir�nt - nem mindenben v�ltotta ugyan be a hozz�
f�z�tt rem�nyeket, annak azonban mindenesetre megfelelt, hogy
sz�les k�r�, helyenk�nt heves t�rsadalmi vit�t v�ltson ki, s
ha olykor b�r k�zvetett m�don, sz�mos hasznos�that� gondolatot
induk�ljon a tov�bbi munk�latokhoz, a strat�gia kialak�t�s�ig.
A strat�gi�ban minden a sportol�r�l sz�l, s azt
c�lozza, hogy a legt�gabb �rtelemben vett sporttev�kenys�g
�sszes hasznos funkci�ja �rv�nyes�lj�n: eg�szs�gmeg�rz�s,
nevel�s, szem�lyis�gform�l�s, rehabilit�ci�,
mozg�skult�ra-fejleszt�s, nemzeti tudat er�s�t�se, k�z�ss�gi
magatart�s kialak�t�sa, a nemzetek k�z�tti kapcsolatok
fejleszt�se, a szabadid� kultur�lis elt�lt�se, a sz�rakoz�s �s
sz�rakoztat�s stb. Ezen bel�l a sportstrat�gia egyik legf�bb
kit�tele: elfogadni �s elfogadtatni, hogy a sport olyan
nemzeti �gy, amely az erk�lcsi �s fizikai nevel�sben bet�lt�tt
szerep�t tekintve az oktat�sban a szellemi nevel�ssel
egyenrang�. A strat�gia, amint a felsorol�sb�l k�vetkezik,
sz�les k�r� int�zked�seket felt�telez, amelyeknek jelent�s
r�sze nem tartozik a Gyermek-, Ifj�s�gi �s Sportminiszt�rium
hat�sk�r�be. Ebb�l k�vetkez�en c�lszer�, hogy a szerte�gaz�
tennival�k rendszerez�s�ben a sport speci�lis, �gazati
feladatait, illetve az egy�b ter�leteken sz�ks�ges teend�ket a
strat�gia k�t k�l�n csoportba sorolja. A sport�gazat
szervezeti rendszere h�rom pill�ren nyugszik: 1. Ir�ny�t�
rendszer (korm�nyzati �s nem korm�nyzati), 2. Sport�gi
sz�vets�gek, 3. Sportegyes�letek �s egy�b szervezetek (DSE,
sportiskol�k stb.). A miniszteri�lis szint� ir�ny�t�s
megval�sult, de ehhez hozz� kell rendelni az �nkorm�nyzati
ir�ny�t�si rendszert, csak �gy bontakozhat ki a sport�let
mennyis�gi �s min�s�gi fejl�d�se, a civil szervez�d�sek
hat�kony m�k�d�se. Sz�ks�ges a racion�lis �nkorm�nyzati
ir�ny�t�s elismer�se, �szt�nz�se, meger�s�t�se s helyenk�nt
�jj��p�t�se. A m�sodik pill�r a szaksz�vets�gi rendszer. A
szaksz�vets�gi preferenci�k - a k�zponti finansz�roz�s alapj�t
is jelentik - a sport�g olimpiai hagyom�nyaira,
eredm�nyess�g�re, jelenlegi helyzet�re, piaci �rt�k�re,
saj�tos eszk�z- �s l�tes�tm�nyig�nyeire, az ifj�s�g
nevel�s�ben bet�lt�tt �lettani �s pedag�giai szerep�re
�p�lnek. A finansz�roz�st tekintve egy�rtelm�, csaknem
automatikuss� �s egycsatorn�ss� kell tenni a szaksz�vets�gek
�llami t�mogat�s�t, s az olimpiai sport�gak finansz�roz�sa is
k�zvetlen�l a t�rca r�v�n t�rt�nik. Az olimpiai felk�sz�l�s
finansz�roz�sa teh�t a Nemzeti Sportsz�vets�gen, az olimpiai
r�szv�tel a Magyar Olimpiai Bizotts�gon kereszt�l bonyol�dik.
�gy megfelel� m�don sz�tv�laszthat�k a kompetenci�k: a MOB
�llami finansz�roz�sa a m�k�d�st, illetve az olimpiai
r�szv�telt teszi lehet�v�, de egyfajta kontrollt is gyakorol
az �tkarik�s szervezet az olimpiai sport�gak tekintet�ben,
viszont mentes�l az adminisztr�ci� terheit�l. A
sport�gazat harmadik pill�re a sportegyes�leti rendszer,
amelynek k�zvetlen t�mogat�s�b�l az �llam int�zm�nyesen
kivonult 1990 �ta. A sport�let szervezeti �s �rt�krendj�ben
bet�lt�tt hely�k �s szerep�k szerint �llami forr�sb�l sz�rmaz�
eredm�nyess�gi t�mogat�sban sz�ks�ges r�szes�teni azokat a
szakoszt�lyokat (m�helyeket), amelyek meghat�roz�ak a magyar
sport nemzetk�zi eredm�nyess�ge szempontj�b�l. Normat�v �llami
t�mogat�st kell ny�jtani a min�s�gi sport jelent�s
ut�np�tl�s-nevel� b�zisainak. �nkorm�nyzati forr�sokb�l kell
t�mogatni a telep�l�sek min�s�gi sportj�t k�pez�
szakoszt�lyokat s a kistelep�l�sek sportegyes�leteit is. A
szaksz�vets�gek a Sportegyes�letek Orsz�gos Sz�vets�g�vel
egy�ttesen hat�rozz�k meg a k�l�nb�z� m�rt�kben t�mogatand�
szakoszt�lyok k�r�t.
A k�zoktat�s �s fels�oktat�s
- a Magyar Di�ksport Sz�vets�g, illetve a Magyar
Egyetemi-F�iskolai Sportsz�vets�g tev�kenys�ge ezeken a
sz�ntereken zajlik - az oktat�si t�rc�hoz tartozik, de a
di�ksportnak �s a f�iskolai sportnak a szaksz�vets�gi
versenyrendszerben megjelen� egys�gei egyben a sport �gazati
strat�gi�j�nak fontos r�sz�t is k�pezik. A Nemzeti
sportstrat�gia egyik legfontosabb elem�t az oktat�si
int�zm�nyek jelentik - mint a legmegb�zhat�bb b�zisok -
ifj�s�gunk nevel�s�ben, form�l�s�ban. Ez�rt k�l�n�s gonddal
kell a di�ksport rendszer�t �jj��p�teni, s kit�r�si pontk�nt
�rt�kelni a benne rejl� lehet�s�geket, szakmailag �s egy�b
felt�telek tekintet�ben is meger�s�teni. A k�zoktat�sban a
foglalkoztat�s jelleg� sport szervez�s�t teljes eg�sz�ben a
Magyar Di�ksport Sz�vets�g programj�ban kell megval�s�tani.
Mindez kiz�r�lag a GYISM �s az Oktat�si Miniszt�rium szoros
egy�ttm�k�d�se r�v�n val�sulhat meg.
A min�s�gi
ut�np�tl�s szavatolt biztos�t�sa �rdek�ben a ma �s m�g ink�bb
a j�v� korszer� ig�nyeinek megfelel� tehets�ggondoz�-rendszer
l�tes�t�s�re van sz�ks�g. A helyi viszonyok, felt�telek gondos
elemz�se alapj�n sz�ks�ges eld�nteni, hogy az orsz�g melyik
t�rs�g�ben, v�ros�ban, k�rzet�ben milyen m�ret� �s t�pus�
ut�np�tl�sb�zis - helyi, megyei, region�lis, egyes�leti,
iskolai - megszervez�se, m�k�dtet�se indokolt - vegyes
finansz�roz�s seg�ts�g�vel. A tehets�ggondoz�-m�helyh�l�zat
koordin�l�sa a Nemzeti Ut�np�tl�s-nevel�si Int�zet feladata.
C�lszer� kifejleszteni a sporttudom�nyi m�helyek
olyan orsz�gos h�l�zat�t, amely a sporttudom�ny kutat�b�zis�t,
egyben int�zm�nyrendszer�nek gerinc�t k�pezi, �l�n a
Semmelweis Egyetem Testnevel�si �s Sporttudom�nyi Kar�n (TF )
alak�tand� orsz�gos sporttudom�nyi kutat�int�zettel. A
sporttudom�nyi kutat�sok region�lis k�zpontjai lehetnek a
sportszakemberk�pz�sben �s a sporttudom�ny m�vel�s�ben
�rdekelt egyetemi �s f�iskolai (sporttudom�nyi, mozg�stani,
kineziol�giai stb.) int�zetek �s testnevel�si tansz�kek.
A sporteg�szs�g�gy ter�let�n id�szer�, hogy a
nemzetk�zi olimpiai mozgalomban j�tszott kiemelked�
szerep�nkkel �sszhangban - a NOB t�mogat�s�t is ig�nybe v�ve -
l�trehozzunk egy NOB �ltal akkredit�lt nemzetk�zi
doppingellen�rz� laborat�riumot, amely term�szetesen m�s
fontos sporttudom�nyos tev�kenys�ghez, kutat�shoz is
lehet�s�get ny�jt. Indokolt a jelenlegi sport- �s iskolaorvosi
h�l�zat fel�lvizsg�lata �s meger�s�t�se.
A
sportl�tes�tm�nyek tekintet�ben orsz�gos felm�r�s alapj�n
meg�llap�that�, hogy az alapvet�en sz�ks�ges fedett �s
szabadt�ri l�tes�tm�nyek vonatkoz�s�ban hogyan viszonyulunk az
Eur�pa Uni�s orsz�gok �tlag�hoz. A kor�bbi �vekben elkezdett
hi�nyz� tornatermi programot egyr�szt sz�ks�ges befejezni,
m�sfel�l �s legf�k�ppen az eredetileg sz�lesebb koncepci�
folytat�s�r�l gondoskodni, hiszen e tervezet tartalmazta az
orsz�gos (szabv�ny) uszoda�p�t�si, illetve a szabadt�ri
sportp�ly�k �p�t�si programj�t is. Tekintettel az oktat�si
int�zm�nyek kardin�lis jelent�s�g�re, k�l�nleges figyelmet
indokol az �ltal�nos iskolai szabadt�ri l�tes�tm�nyek k�rd�se.
Sz�ks�ges, hogy eg�sz �vben t�bbf�le sport�gra
haszn�lhat�, vil�g�t�ssal ell�tott, k�m�l� sportfel�lettel
bor�tott szabadt�ri p�ly�k �p�ljenek, gondosan tervezett
program keret�ben 2003- 2006 k�z�tt (�vente 80-100). Egy-egy
p�lya 1200 n�gyzetm�ternyi ter�let, megfelel�en r�tegelt
m�anyag fel�lettel, amely alkalmas k�zi- �s kos�rlabd�ra,
kisp�ly�s labdar�g�sra, teniszre, l�bteniszre stb. A strat�gia
tartalmazza ezen k�v�l 2006-2008-ig h�t region�lis
sportk�zpont l�tes�t�s�t szabadt�ri p�ly�kkal,
sportcsarnokkal, uszod�val �s j�gp�ly�val.
A
sportstrat�gi�ban is megfogalmazott �llami feladatok
elv�gz�s�hez �s a c�lok el�r�s�hez sz�ks�ges er�forr�sokat �s
t�mogat�sokat - hogy az Eur�pai Sport Chart�t id�zz�k - �llami
(r�szben k�zponti, m�sr�szt megyei, k�s�bb esetleg region�lis,
illetve helyi �nkorm�nyzati) alapokb�l kell biztos�tani.
Egyar�nt �szt�n�zni kell a k�z- �s mag�nszektor p�nz�gyi
t�mogat�s�t, tov�bb� a sportszektor fejl�d�s�hez sz�ks�ges
saj�t forr�sok �n�ll� megteremt�s�t is. Az �llami
szerepv�llal�s a k�vetkez� ter�leteken kiemelten sz�ks�ges:
l�tes�tm�nyek, di�ksport, k�zoktat�s, fels�oktat�s, olimpiai
mozgalom, tehets�ggondoz�s, sportegy�szs�g�gy �s tudom�ny,
fogyat�kosok sporttev�kenys�ge, fegyveres test�letek sportja -
minden�tt teh�t, ahol alapvet� nemzeti �rdek ezt indokolja,
illetve ahol ar�nylag szer�ny befektet�ssel jelent�s
t�rsadalmi-sportpolitikai c�lok val�s�that�k meg.
Indokolt, hogy a v�zolt feladatok t�kr�ben s az �llamra
h�rul� felel�ss�get sz�mba v�ve, a sport m�k�d�s�re a
mindenkori �vi k�lts�gvet�si t�rv�ny �sszkiad�sainak lehet�leg
egy sz�zal�k�t k�zel�tse meg a sportel�ir�nyzat. Amennyiben ez
az �sszeg nem haladja meg az Eur�pai Uni� orsz�gainak
k�z�par�nyos sportt�mogat�si �tlag�t, akkor ez ut�bbi szint
k�vetend�. Az �nkorm�nyzatok (megyei, telep�l�sei)
vonatkoz�s�ban hasonl� m�don sz�ks�ges minimum az �vi
k�lts�gvet�s megk�zel�t�en egy sz�zal�k�nak sportc�lokra
t�rt�n� felhaszn�l�sa. A k�zoktat�s �s a fels�oktat�s
sportt�mogat�sa normat�v, azaz fejkv�tarendszer szerint
val�s�that� meg a jelenlegi m�rt�k emel�s�vel, tov�bb�
elv�rhat�, hogy a fels�oktat�si int�zm�nyek bev�teleinek
legal�bb egy sz�zal�k�t kifejezetten az �letm�dkult�r�ra
ford�ts�k. Az �llami t�mogat�s t�bbcsatorn�s rendszer�nek
kialak�t�sa, koordin�l�sa, az eloszt�s, tov�bb� az �sszegek
rendeltet�sszer� felhaszn�l�sa, ellen�rz�se a GYISM, az
�llamigazgat�si szerv feladata �s egyben eszk�zrendszere abban
a t�rekv�sben, hogy szavatoltan korszer� testkult�ra alakuljon
ki az orsz�gban.
A sporttal kapcsolatos m�s
�llamigazgat�si �gazgatok feladatair�l r�viden. Alapvet�
eszk�z a k�zoktat�sban a modern testnevel�si �ra. Ez az els�
n�gy oszt�lyban mindennapos testnevel�st, az 5-8. oszt�lyban
heti n�gy �r�t �s a 9-12. oszt�lyban heti h�rom �r�t indokol,
s erre a rendszerre �p�lhet m�g a tan�r�n k�v�li testedz�s,
illetve a sportszf�r�ban a di�ksport. A sportban a
doppingj�rv�ny, a t�rsadalomban pedig a k�b�t�szer jelent
komoly vesz�lyt. A hossz� t�von egyed�l eredm�nyes megold�snak
a nevel�s, a felvil�gos�t�s t�nik, s a legjobb es�llyel a
feln�vekv�, a legfog�konyabb korban l�v� nemzed�k k�r�ben
v�gzett munk�t jutalmazhatja siker. Az �ltal�nos iskolai
tantervben k�telez� tant�rgyk�nt sz�ks�ges oktatni az
Eg�szs�gtan, Eg�szs�ges �let, vagy Eg�szs�ges �letm�d
elnevez�ssel egy sz�nes, vonz� tant�rgyat, amely a helyes
�letm�d, a modern szexu�lis felvil�gos�t�s mellett a
testkult�ra �s a sport vil�g�ban az �tkarik�s olimpiai
mozgalom nemes eszm�ihez is elkalauzoln� a fiatalokat. A
feln�ttoktat�sban a testnevel�s bevon�sa a kreditrendszerbe,
illetve a 120 �ra elv�r�sa jelentheti az �letm�dkult�ra
alapj�t, tov�bb� a kor�bban megsz�ntetett testnevel�si
tansz�kek �jj��leszt�se, illetve az az�ta bek�vetkezett
�sszevont int�zm�nyekben l�tes�tend� testnevel�si �s
sportk�zpontok m�k�dtet�se. A lakoss�gi szabadid�sport
fejl�d�se �rdek�ben a strat�giai c�l az �letm�d- klubok
orsz�gos h�l�zat�nak kialak�t�sa, mindenekel�tt az
�nkorm�nyzatok j�volt�b�l.
V�gezet�l a Nemzeti
sportstrat�gia �s a jelenleg hat�lyos, de sok tekintetben
elavult, zavaros �s alkotm�nyellenes paragrafusokkal t�zdelt
sportt�rv�ny �sszef�gg�s�r�l: az �ssze-vissza eszk�b�lt
sportt�rv�ny m�dos�tgat�sa - nem megold�s. Sokkal �sszer�bb
egy �j sportt�rv�ny megalkot�sa, amely term�szetszer�en teljes
harm�ni�ban m�k�dhet a Nemzeti sportstrat�gi�val.
vissza | fel | home
|