Amit el�sz�r az Eur�pai Uni� �s a sport viszony�r�l el kell mondanunk, az az hogy a k�z�ss�g nem rendelkezik k�z�s sportpolitik�val, az uni� int�zm�nyei k�zvetlen�l nem szab�lyozz�k a sportszf�r�t. Csakhogy nem ilyen egyszer� a helyzet a val�s�gban, hiszen a hivat�sos sportra, mint gazdas�gi tev�kenys�gre m�r vonatkoznak az EU gazdas�g-jogi alapelvei. Ilyen alapelv p�ld�nak ok��rt a n�gy t�nyez� (�ruk, szolg�ltat�sok, t�ke, munka) szabad �raml�sa, ut�bbinak k�sz�nhet�en pattant ki m�g 1990-ben a h�ress� v�lt Bosman-�gy. A belga futballista �tigazol�si k�lv�ri�j�t lez�r� 1995-os eur�pai b�r�s�gi hat�rozat kimondta: a szem�lyek szabad mozg�s�nak a labdar�g�sban is meg kell val�sulnia, teh�t a futball szab�lyalkot� nemzetk�zi test�leteinek (UEFA, FIFA) egy �j, az uni�s elveknek is megfelel� �tigazol�si szab�lyzatot kellett kidolgozniuk. A Bosman-�gy azonban csak a j�ghegy cs�csa, rengeteg hasonl� esetet vizsg�lt m�r mind az Eur�pai Uni� Bizotts�ga, mind az Eur�pai B�r�s�g, ezek k�z�l egyik legfrissebb a magyar �rdekelts�g� Balog-eset, amelyet az egykori v�logatott labdar�g�nk, Balog Tibor ind�tott �tj�ra.

Mindezek ellen�re, mint azt m�r eml�tett�k az Uni� jogszab�lyai nem rendelkeznek k�zvetlen�l sportr�l, a sport - ellent�tben a kult�r�val - az EU alapokm�nyaiba eddig m�g nem ker�lt be, de lehet, hogy ez a helyzet hamarosan megv�ltozik. Mint azt N�dori L�szl� egyetemi tan�r el�ad�s�ban kifejtette, a sportr�l sz�l� cikkely beilleszt�se a k�z�ss�gi joganyagba m�r napirenden van, k�sz�nhet�en annak, hogy az EU a sport gazdas�gi hat�sai mellett egyre ink�bb �szreveszi annak sokr�t� t�rsadalmi szerepeit is.

T�ny, hogy a sport kiv�l� eszk�z a k�z�ss�gi tudat �s az egy�v� tartoz�s megteremt�s�ben, valamint a testedz�snek nagy szerepe van az Uni� �llampolg�rainak eg�szs�ges �letvitel�ben is, ez pedig kiemelt szoci�lpolitikai c�lkit�z�s a k�z�ss�gben. A sport �j t�vlatokat nyithat meg az eur�pai ifj�s�g sz�m�ra, ennek jegy�ben a 2004-es �vet az Uni� a "sporttal t�rt�n� nevel�s eur�pai �v�nek" nyilv�n�totta. M�s k�rd�s, hogy az egyre m�ly�l� gazdas�gi-politikai integr�ci� ellen�re sem k�pzelhet� el, hogy a j�v�ben Olaszorsz�g vagy Spanyolorsz�g nemzeti egy�ttese helyett az EU v�logatottja m�rk�zne meg Braz�lia, vagy netal�n D�l-Korea ellen a vil�gbajnoks�gokon ...

A csatlakoz�ssal kapcsolatban a magyar sport sz�m�ra az els� �s legfontosabb k�rd�s, hogy milyen uni�s t�mogat�sok �rkezhetnek az �gazatba. K�pf K�roly, a Gyermek-, Ifj�s�gi �s Sportminiszt�rium helyettes �llamtitk�ra el�ad�s�ban kijelentette: az EU nem finansz�rozza k�zvetlen�l a tag�llamok sportj�t, viszont k�zvetett �ton, p�ly�zatok seg�ts�g�vel uni�s forr�sokhoz juthat a szf�ra. Mindez viszont azt jelenti, hogy a szakembereknek �j mechanizmusokat, p�ly�zat�r�si technik�kat kell megtanulniuk ahhoz, hogy ki tudj�k haszn�lni az ad�d� lehet�s�geket.

A konferenci�n testnevel� tan�rok, sport�gi szaksz�vets�gekben, illetve a sport-szakigazgat�sban dolgoz� szakemberek mellett a t�ma ir�nt �rdekl�d� egyetemi, f�iskolai hallgat�k, valamint a Budapesti K�zgazdas�gtudom�nyi �s �llamigazgat�si Egyetemen m�k�d� Eur�pai Uni� Munkacsoport is k�pviseltette mag�t. Mindez bizony�t�k lehet arra, hogy a csatlakoz�s sportszakmai vonatkoz�sait illet�en t�j�kozott �rintetteket eur�pai uni�s �s sportgazdas�gi �gyekben j�ratos szak�rt�k seg�tik majd az elk�vetkezend� �vekben.

A szerdai budapesti �rtekez�s csak egy �llom�sa volt az �t r�szesre tervezett konferenciasorozatnak, a tov�bbi program: 2002. december 13.: Ny�regyh�za; 2003. janu�r 10.: Kaposv�r; 16.: B�k�scsaba; 31.: Salg�tarj�n; febru�r 14.: Veszpr�m. Emellett a felk�sz�l�st el�seg�tend�, a TF Tov�bbk�pz� Int�zete 2003 tavasz�n region�lis eur�pai uni�s tov�bbk�pz�st szervez a sportban dolgoz� szakemberek sz�m�ra.

vissza | fel | home