Eur�pai Uni� ide vagy oda, a magyar labdar�g�-v�logatottnak 2004 ut�n is saj�t er�b�l kellene kiharcolnia az Eb- �s a vb-szerepl�st

Felk�sz�l�s�nk egyik kezdeti �llom�sa volt a k�zelm�ltban a Semmelweis Egyetem Testnevel�si �s Sporttudom�nyi Karon, k�zismertebb nev�n a TF-en megtartott nagyszab�s� konferencia, amelyen az Eur�pai Uni� sportra gyakorolt hat�s�t, valamint a k�zelg� csatlakoz�s kapcs�n sz�ks�ges magyar feladatokat tekintett�k �t az egyes ter�letek szak�rt�i.
A sport szerepe �s helyzete az uni�ban rendk�v�l �rdekes �s kiss� ellentmond�sos k�rd�s. Egyes felm�r�sek szerint mintegy 700 ezer sportegyes�letben az uni� �llampolg�rainak t�bb mint egynegyede akt�van sportol, �s a sportszf�r�ban foglalkoztatottak sz�ma is ugr�sszer�en megn�tt az elm�lt �vekben, ma m�r k�tmilli�ra tehet�. Mindezek ellen�re a k�z�ss�g nem rendelkezik k�z�s sportpolitik�val, az uni� int�zm�nyei k�zvetlen�l nem szab�lyozz�k a sportot.
M�gsem ilyen egyszer� a helyzet a val�s�gban, mert a hivat�sos sportra mint gazdas�gi tev�kenys�gre m�r vonatkoznak az EU gazdas�gi-jogi alapelvei. Ilyen alapelv p�ld�nak ok��rt a n�gy t�nyez� (�ruk, szolg�ltat�sok, t�ke, munka) szabad �raml�sa, ut�bbinak k�sz�nhet�en pattant ki m�g 1990-ben a h�ress� v�lt Bosman-�gy. A belga futballista �tigazol�si k�lv�ri�j�t lez�r� 1995-�s eur�pai b�r�s�gi (EB) hat�rozat kimondta: a szem�lyek szabad mozg�s�nak a labdar�g�sban is meg kell val�sulnia, teh�t a futball szab�lyalkot� nemzetk�zi test�leteinek (UEFA, FIFA) egy �j, az uni�s elveknek is megfelel� �tigazol�si szab�lyzatot kell kidolgozniuk. �gy, ennek a szab�lyoz�snak k�sz�nhet�en fordulhatott el� az az eg�szen addig elk�pzelhetetlen eset, hogy egy klubcsapat - el�sz�r az angol Chelsea - sz�neiben 11 idegenl�gi�s futott ki a gyepre, mik�zben a csapat k�tel�k�be tartoz� hazai j�t�kosoknak csak a statiszt�l�s szerepk�re maradt.
Nem kellett sok�ig v�rnunk az EB-d�nt�s kapcs�n a sportszf�ra heves reakci�ira, bel�gyeikbe val� hatalmi beavatkoz�st v�ltek felfedezni az EB-d�nt�s h�tter�ben, pedig egyszer�en csak arr�l volt sz�, hogy a sportnak mint ipar�gnak fokozatosan be kell tagoz�dnia az EU jogrendj�be. Fontos kiemeln�nk

Jaroslav Balaz, a Dunaferr hokisainak szlov�k j�t�kosa m�sf�l �v m�lva elfelejtheti a "l�gi�s" min�s�t�st

azonban, hogy ez csak a hivat�sos sport eset�ben van �gy, az amat�rsport auton�m, �nszab�lyoz� m�k�d�s�t az uni� tiszteletben tartja, s�t ennek fejleszt�s�t, k�l�nb�z� civil szervez�d�sek l�trehoz�s�t kiemelt c�lj�nak tekinti.
Az oly sokszor emlegetett Bosman-�gy csak a j�ghegy cs�csa, rengeteg hasonl� - nem csak labdar�g�st �rint� - esetet vizsg�lt m�r mind az Eur�pai Uni� Bizotts�ga, mind az EB, ezek k�z�l egyik legfrissebb a magyar �rdekelts�g� Balog-eset, amelyet az egykori v�logatott labdar�g�nk, Balog Tibor ind�tott �tj�ra.
Mindezek ellen�re, mint azt m�r eml�tett�k, az uni� jogszab�lyai nem szab�lyozz�k k�zvetlen�l a sportot, amelyet - ellent�tben a kult�r�val - az EU alapokm�nyaiba m�g nem cikkelyeztek be, de lehet, hogy ez a helyzet hamarosan megv�ltozik. Mint azt N�dori L�szl� egyetemi tan�r a konferencia bevezet� el�ad�s�ban kifejtette, a sportr�l sz�l� cikkely beilleszt�se a k�z�ss�gi joganyagba m�r napirenden van, k�sz�nhet�en annak, hogy az EU a sport gazdas�gi hat�sai mellett egyre ink�bb �szreveszi annak sokr�t� t�rsadalmi szerep�t is.
T�ny, hogy a sport kiv�l� eszk�z a k�z�ss�gi tudat �s az egy�v� tartoz�s �rz�s�nek megteremt�s�ben, valamint a testedz�snek nagy szerepe van az uni� �llampolg�rainak eg�szs�ges �letvitel�ben is, ez pedig kiemelt szoci�lpolitikai c�lkit�z�s a k�z�ss�gben. A sport �j t�vlatokat nyithat meg az eur�pai ifj�s�g sz�m�ra, ennek jegy�ben a 2004-es �vet az uni� a "sporttal t�rt�n� nevel�s eur�pai �v�nek" nyilv�n�totta. M�s k�rd�s, hogy az egyre m�ly�l� gazdas�gi-politikai integr�ci� ellen�re sem k�pzelhet� el, hogy a j�v�ben Olaszorsz�g vagy Spanyolorsz�g nemzeti egy�ttese helyett az EU v�logatottja m�rk�zne meg Braz�lia vagy netal�n D�l-Korea csapat�val a vil�gbajnoks�gokon ...
A csatlakoz�ssal kapcsolatban a magyar sport sz�m�ra az els� �s legfontosabb k�rd�s, hogy milyen uni�s t�mogat�sok �rkezhetnek az �gazatba. K�pf K�roly, a Gyermek-, Ifj�s�gi �s Sportminiszt�rium sport�gyek�rt felel�s helyettes �llamtitk�ra el�ad�s�ban hangs�lyozta: az EU nem finansz�rozza k�zvetlen�l a tag�llamok sportj�t, viszont k�zvetett �ton, p�ly�zatok seg�ts�g�vel uni�s forr�sokhoz juthat a szf�ra. Mindez viszont azt jelenti, hogy a szakembereknek �j mechanizmusokat, p�ly�zat�r�si technik�kat kell megtanulniuk ahhoz, hogy ki tudj�k haszn�lni az ad�d� lehet�s�geket.
A konferenci�n testnevel� tan�rok, sport�gi szaksz�vets�gekben, illetve a sportszakigazgat�sban dolgoz� szakemberek mellett a t�ma ir�nt �rdekl�d� egyetemi, f�iskolai hallgat�k, valamint a Budapesti K�zgazdas�g-tudom�nyi �s �llamigazgat�si Egyetemen m�k�d� Eur�pai Uni� Munkacsoport r�v�n eur�pai integr�ci�s k�rd�sekkel foglalkoz� szervezet is k�pviseltette mag�t. Mindez bizony�t�k lehet arra, hogy a csatlakoz�s sportszakmai vonatkoz�sait illet�en felk�sz�lt �rintetteket eur�pai uni�s �s sportgazdas�gi �gyekben j�ratos szak�rt�k seg�tik majd az elk�vetkezend� �vekben.
A budapesti �rtekez�s csak egy �llom�sa volt az �tr�szesre tervezett konferenciasorozatnak, a tov�bbi program: 2003. janu�r 10.: Kaposv�r; 16.: B�k�scsaba; 31.: Salg�tarj�n; febru�r 14.: Veszpr�m. Emellett a felk�sz�l�st el�seg�tend�, a TF Tov�bbk�pz� Int�zete 2003 tavasz�n region�lis eur�pai uni�s tov�bbk�pz�st szervez a sportban dolgoz� szakemberek sz�m�ra.

vissza | fel | home