R�vid bevezet� ut�n m�ris a k�zep�be v�gott, mondv�n: semmittev�s jellemzi a GYISM munk�j�t, csak a nev�ben �l ilyen miniszt�rium, az elm�lt nyolc h�napban nem l�tezett. "Ennek ellen�re optimista vagyok �s elker�lhet�, hogy ez a semmittev�s s�lyos v�ls�ghoz vezessen - v�ltott l�tsz�lag hangnemet Deutsch Tam�s -, mert m�g mindig kell� sz�mban vannak a miniszt�riumban sportszakemberek". A folytat�sban elmondta, hogy az�rt is van oka a bizakod�sra, mert az �ltaluk beind�tott programok, �gy a H�rakl�sz-program, �lnek, �s tov�bbra is t�mogatj�k a n�k, valamint a fogyat�kosok sportj�t.
"Els� r�n�z�sre kedvez�tlenek a benyom�sok, de nem olyan rossz a helyzet. �m alapvet� v�ltoz�sokra van sz�ks�g"- mondta, majd hozz�tette, teljes m�rt�kben t�mogatja az �sz�sz�vets�g eln�ks�g�nek javaslat�t, hogy L�gym�nyoson �p�lj�n fel a 2006-os Eur�pa-bajnoks�gra az uszoda, �s p�lda n�lk�linek nevezte, hogy ezt a tervet telekspekul�ci� fonja �t.
"�r�l�k, hogy kider�ltek �s a sajt�ban is megjelentek az �sszefon�d�sok, hogy a K��r utcai ingatlan olyan alap�tv�ny kez�ben van, amelynek r�szese volt a miniszt�rium jelenlegi k�zigazgat�si �llamtitk�ra - mondta, majd r�t�rt egy nagyobb l�tes�tm�nyre, a BS-re. - Helyes megold�snak tartom, hogy a k�tb�r �gy�ben t�rgyalni �s nem pereskedni kezdtek, mi is ezt az utat v�lasztottuk volna." De mint kider�lt, a f� k�rd�s az, hogy a t�rgyal�s v�g�n kedvez� vagy kedvez�tlen megold�s sz�letett-e. Deutsch szerint kedvez�tlen, ugyanis �gyetlen�l t�rgyaltak, a "franci�k t�lj�rtak a magyar korm�ny esz�n", a magyar f�l susztermattot kapott, mert olyan pluszberuh�z�sokat �s szolg�ltat�sokat harcolt ki, amelyek szinte kiv�tel n�lk�l szerepeltek az eredeti meg�llapod�sban is - vagyis a franci�k k�tszer sz�moltatj�k el ugyanazt. Hozz�tette: a Budapest Sportar�n�nak az eredeti tervek szerint 20 milli�rd forint az �ra, ehhez j�n a k�rnyezet rendez�s�re sz�nt hatmilli�rd, s mindennek a h�szsz�zal�kos �ves kamata - vagyis �sszesen 34.5 milli�rd forintba ker�l a l�tes�tm�ny, ez�rt "nem �rtem a korm�nyzat �ltal emlegetett 40 milli�rdot". A t�ma lez�r�sak�nt megjegyezte: a tiszt�nl�t�s v�gett nyugodtan nyilv�noss�gra lehetne hozni az �ltaluk k�t�tt meg�llapod�st. Az esetleges 2012-es budapesti olimpi�r�l pedig �gy v�lekedett, hogy jelenleg a projekt elaltat�sa zajlik, ut�da m�jus �ta egyszer sem h�vta �ssze az Olimpiai P�ly�zat El�k�sz�t� Bizotts�got. Szerinte 2012 �s 2020 k�z�tt Magyarorsz�gnak olimpi�t kell rendeznie.
Amint v�rhat� volt, az elhangzottakra azon meleg�ben, egy d�lut�ni sajt�t�j�koztat�n v�laszolt J�nosi Gy�rgy miniszter �s Szilv�sy Gy�rgy, a GYISM k�zigazgat�si �llamtitk�ra. "Nem a reag�l�s k�nyszere, ink�bb a k�zv�lem�ny hiteles t�j�koztat�s�nak ig�nye miatt sz�lalunk meg. V�gtelen�l sajn�lom, hogy Deutsch Tam�s, az Orsz�ggy�l�s ifj�s�gi �s sportbizotts�g�nak aleln�ke nem vett r�szt azon a parlamenti �l�sen, amelyen besz�moltunk az elv�gzett munk�r�l �s terveinkr�l, melyeket ut�na megosztottunk a MOB �s a sport�gi szaksz�vets�gek vezet�ivel. Ezek a szervezetek m�g�tt�nk �llnak �s t�mogatj�k elk�pzel�seinket. Sz�munkra pedig a legfontosabb a szakma t�mogat�sa" - hangzott J�nosi Gy�rgy felvezet�se.
A miniszter ezt k�vet�en t�telesen c�folta a v�dakat �s felsorolta, mit is tettek az elm�lt id�ben: elk�sz�lt az �gynevezett Feh�r k�nyv, amely felt�rja a magyar sport hi�nyoss�gait �s m�k�d�si zavarait; a szakma k�r�s�re elind�tott�k a Sportt�rv�ny �tfog� m�dos�t�s�t; az iskolai �s szabadid�sport meger�s�t�sek�nt meghirdett�k az Olimpiai �tpr�ba versenysorozatot. Mint mondta, hi�nyokkal is szembe kellett n�zni�k: el� kellett teremteni a nemzeti ut�np�tl�s-nevel�si programra azt a 900 milli� forintot, amit az el�d�k nem jel�ltek meg; 400 milli� forinttal kieg�sz�tett�k a MOB t�mogat�s�t; kiemelten kezelik az �lsportot, �s mivel az idei az utols� teljes olimpiai kvalifik�ci�s �v, a dupl�j�ra emelt�k az erre sz�nt p�nzt; az ut�np�tl�s-nevel�si programba beemeltek hat olyan sport�gat (asztalitenisz, evez�s, r�plabda, tenisz, sportl�v�szet, s�lyemel�s), amelyet az el�d�k igazs�gtalanul kihagytak.
Az uszoda�p�t�ssel kapcsolatban elmondta, hogy mindig is hallgattak a szakma v�lem�ny�re, �m az �sz�sz�vets�g kor�bban a K��r utcai megold�st t�mogatta, de az elm�lt h�ten ezt a v�lem�nyt L�gym�nyosra m�dos�totta. Hat�stanulm�nyok vizsg�lj�k meg az �sszes lehet�s�get, ut�na a korm�ny d�nt a helysz�nr�l. Az olimpia rendez�si lehet�s�geir�l a h�ten elk�sz�l a kieg�sz�t�s, ut�na �sszeh�vja a bizotts�got.
"A volt sportminiszter telekspekul�ci�val v�dolta a k�zigazgat�si �llamtitk�rt, �s mivel az �n vagyok, v�laszolok a v�dakra. Sohasem voltam az alap�tv�ny kurat�rium�nak tagja!" - jelentette ki Szilv�sy Gy�rgy. Hogy mi alapj�n hozhatt�k kapcsolatba a K��r utc�val? Tal�n az�rt, mert valaha a Bp. Spartacus teniszszakoszt�ly�nak eln�ke volt, �m err�l a tiszts�gr�l 1997-ben lemondott. Deutsch Tam�s sz�m�t�si man�ver�re - mi�rt ker�l 40 milli�rdba a BS fel�p�t�se? - �gy felelt: a hitelek �s a k�lts�gek egy r�sze forintban, a t�bbi eur�ban lett meghat�rozva, �gy az �sszeg az �rfolyamt�l is f�gg. A "susztermattot" nem a BS szerz�d�s�nek m�dos�t�s�t al��r�k kapt�k, hanem az eredeti szerz�d�st al��r�k k�t�ttek rossz alkut. Nem k�rt�k ki sportszakemberek v�lem�ny�t, �gy maradhatott ki a tervekb�l t�bbek k�z�tt a t�volugr�g�d�r, �s ez�rt van sz�ks�g a 600 milli�ba ker�l� m�szaki kieg�sz�t�sekre.
Arra a felvet�sre, hogy a vit�kat �s az egym�sra mutogat�st meg lehetett volna el�zni az eredeti szerz�d�s nyilv�noss�gra hozatal�val, Szilv�sy azt felelte: a m�dos�t�st �k nyilv�noss�gra hozt�k. Az eredeti szerz�d�st Deutsch�k �rt�k al�, �s egyben titoktart�si szerz�d�st k�t�ttek a franci�kkal. Ennek felold�s�ra pedig a GYISM vezet�i nem kaptak enged�lyt.

vissza | fel | home