Sz�lam �t karik�ra
Csodat�v� Gianna
----------------------------------------------------------------------
forr�s: Gallov Rezs�, Nemzeti Sport 2003.08.13
----------------------------------------------------------------------
Toki�ban 1990 okt�ber�ben tartotta
k�zgy�l�s�t a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g, a legnagyobb
�rdekl�d�s �s fesz�lts�g a jubileumi (sz�z�ves), az 1996. �vi
aranyolimpia helysz�n�nek eld�nt�s�re hivatott szavaz�st
el�zte meg.
A hat jel�lt verseny�ben - Atlanta, Ath�n,
Toronto, Melbourne, Manchester �s Belgr�d k�z�tt - az els�
fordul� a pap�rforma szerint alakult, Ath�n 23 szavazattal
vezetett, Atlanta 19-et kapott, h�ttel Belgr�d esett ki
els�nek… V�gs� d�nt�st csak az �t�dik k�s�rlet hozott: 1.
Atlanta 51, 2. Ath�n 35 voks… Az amerikaiak ujjongtak, a
nemzetk�zi olimpiai csal�d meglep�d�tt, a g�r�g�k meg
�rthet�en m�lys�gesen csal�dtak, ann�l is ink�bb, mert biztos
es�lyesnek hitt�k magukat… Nyeltek egy nagyot, �tkoz�dtak egy
sort, majd n�gy esztend�vel k�s�bb ism�t nekidur�lt�k magukat.
Ez�ttal semmit sem b�ztak a v�letlenre, p�ly�z�bizotts�guk �s
kamp�nyuk vezet�s�re a d�sgazdag haj��p�t� m�gn�s �s befektet�
Theodore Angelopulosz n�pszer� �gyv�d feles�g�t, parlamenti
k�pvisel�n�t k�rt�k fel. A megkap� sz�ps�g�, rendk�v�l m�velt,
�t nyelven besz�l� Gianna-Daszkalaki szinte elvar�zsolta a NOB
tagjait, �s a test�let k�zgy�l�s�n Lausanne-ben csod�t tett
1997-ben: Ath�n nyerte el a 2004-ben esed�kes ny�ri j�t�kok
rendez�s�nek jog�t, pontosan egy �v m�lva teh�t a g�r�g
f�v�rosban rendezik meg a j�t�kokat. �s tegy�k hozz�, a
p�ly�zatuk is sokat javult… A siker �rt�k�t emelte, hogy a
v�gk�zdelemben a g�r�g�k nem ak�rmilyen ellenfeleket
utas�tottak maguk m�g�: R�m�t - amelynek az �rdekei�rt a
nemzetk�zi sportvil�g egyik leghat�konyabb vez�regy�nis�ge, a
Nemzetk�zi Atl�tikai Sz�vets�g mindenhat� eln�ke, az az�ta
(1999-ben) elhunyt Primo Nebiol� sz�llt s�kra -, valamint
Buenos Airest, Fokv�rost �s Belgr�dot.
A gy�zelmi
m�mor �rthet�, a siker meg�rdemelt volt, de az olimpiai
el�k�sz�letekhez mindez m�r �deskev�s. T�ny, hogy Ath�nb�l
mind aggaszt�bb h�rek �rkeztek a NOB f�hadisz�ll�s�ra.
Olyannyira, hogy Sydney 2000-es j�t�kainak �v�ben a NOB akkori
eln�ke, Juan Antonio Samaranch t�bbsz�r is k�nytelen volt
Ath�nba utazni, s�t m�jusi vizitje sor�n k�t, t�le szokatlanul
kem�ny l�p�sre sz�nta el mag�t: a munk�latokban tapasztalt
s�lyos lemarad�sok miatt s�rga lapos figyelmeztet�sben
r�szes�tette az ATHOC-ot (Ath�ni Olimpiai J�t�kok
Szervez�bizotts�ga) s vele egy�tt mag�t a garanci�t v�llal�
korm�nyt, majd azon a megbesz�l�sen, amelyet a
minisztereln�kkel, Kosztasz Szimitisszel folytatott,
kifejezetten ragaszkodott ahhoz, hogy a lausanne-i sikerben
eml�kezetesen meghat�roz� szerepet j�tszott tehets�ges
h�lgyet, Gianna Angelopulosz-Daszkalakit - akinek egy�bk�nt a
gy�zelem ut�n megk�sz�nt�k a k�zrem�k�d�s�t, �s elb�cs�ztak
t�le - s�rg�sen nevezz�k ki a szervez�bizotts�g �l�re, mert
�gymond itt m�r csak egy �jabb csoda seg�thet. �gy is t�rt�nt,
s k�zben a NOB-ATHOC k�z�tt koordin�l� NOB-bizotts�g �l�n is
v�ltoz�s t�rt�nt, mert vezet�j�t, a belga Jacques Rogge-ot
2001-ben Moszkv�ban Samaranch ut�d�ul v�lasztott�k, s ennek
k�vetkezt�ben Rogge �tadta szemlebizotts�ga eln�ki posztj�t
megb�zhat� sv�jci sportvezet� koll�g�j�nak, a Nemzetk�zi
Evez�ssz�vets�g eln�k�nek, Denis Oswaldnak. Igaz, az a
vesz�ly, amely 2000-ben m�r-m�r azt sugallta, hogy baj eset�n
idejekor�n �s haboz�s n�lk�l fel kell k�rni a d�l-koreai
Sz�ult vagy a 2000-es gazda ausztr�l Sydneyt a 2004-es j�t�kok
lebonyol�t�s�ra, elm�lt, �s t�ny, a 2001-2002-es id�szakban a
kor�bbi helyzethez k�pest biztat�bban alakultak az �gyek.
M�gis - mindezek ellen�re - sokan �s nem ok n�lk�l �reznek
k�ts�geket m�ig is afel�l, hogy minden id�re elk�sz�l-e
Ath�nban.
G�r�gorsz�g f�v�rosa az antik hell�n
m�velts�g �s a modern g�r�g szellemi, gazdas�gi �s politikai
�let k�zpontja (az Akropolisszal, a Parthenonnal, n�pszer�
hegyoldali sz�rakoztat� negyed�vel, a Plak�val, ezernyi
kultur�lis �s egy�b nevezetess�g�vel), mint neve is jelzi,
Pallasz Ath�n� istenn� k�l�nleges hangulat� metropolisza. A
m�ra mintegy h�rommilli� lakos�ra duzzadt v�ros 108 �v ut�n
rendezheti m�sodik modern kori ny�ri olimpi�j�t, m�gpedig a
NOB �ltal meghat�rozott al�bbi saroksz�mok ismeret�ben: a
XXVIII. Ny�ri Olimpiai J�t�kok m�sor�n 28 sport�g 301
versenysz�ma kap helyet, a r�sztvev�k maxim�lt l�tsz�ma 10
500. Sydneyben megk�zel�t�leg mintegy 20 000 �js�g�r� m�k�d�tt
k�zre, �s ennek a sz�mnak a cs�kken�s�re aligha lehet
sz�m�tnai, s�t a k�nnyebb f�ldrajzi megk�zel�thet�s�g ok�n
ink�bb t�bbre.
Nem lehet c�lunk, hogy teljes list�t
�ll�tsunk �ssze a rendez�k el�tt �ll� m�g elv�gzend� �s f�k�nt
a gondot okoz� feladatokr�l, ehelyett �ltal�noss�gban csup�n
annyit �llap�tunk meg: Ath�n t�voli �korba visszany�l� m�ltja,
ennek k�vetkezm�nyek�nt kialakult �s megk�ves�lt �p�t�szeti
strukt�r�ja szinte lek�zdhetetlen neh�zs�geket okoz a v�ros
rendez�inek �s tervez�inek a moderniz�l�sban, egy, a 21.
sz�zad ig�nyeit kiel�g�t� olimpiai j�t�kokhoz ill�
infrastrukt�ra megalkot�s�ban. Kosztasz Szimitisz
minisztereln�k korm�nya 1996 �ta ir�ny�tja az orsz�got, amely
nem mentes a gazdas�gi probl�m�kt�l, k�lts�gvet�si
megpr�b�ltat�sokt�l, de val� igaz az is - a dolgok
�sszef�ggenek -, hogy f�k�nt az 1998-t�l 2001-ig terjed�
id�szakban, �ppen az eml�tett gondok k�vetkezt�ben, nem tett
meg mindent az olimpiai beruh�z�sok menetrendj�nek szigor�
betart�sa �rdek�ben. Az elmondottakhoz tartozik, hogy amikor
az 1996-os jubileumi j�t�kokra beadt�k p�ly�zatukat - m�g
1989-ben -, intenz�v �p�tkez�sek zajlottak, �s akkor, mint
�ll�tott�k, a sz�ks�ges l�tes�tm�nyeknek m�r csaknem a 75
sz�zal�k�val rendelkeztek. Deh�t egyfel�l az�ta eltelt csaknem
m�sf�l �vtized, a l�tes�tm�nyek egy r�sze elavult, jelent�s
h�nyaduk komoly, �tfog� fel�j�t�sra, k�lts�ges rekonstrukci�ra
szorul, m�sr�szt a m�g hi�nyz� stadionokat, sportp�ly�kat is
meg kellett, illetve meg kell �p�teni, mint amilyen az
�sz�stadion (takar�koss�gi okokb�l nyitottra tervezt�k, ez
azonban nem felel meg a FINA, a Nemzetk�zi �sz�sz�vets�g �s a
NOB el��r�sainak sem), tov�bb� a r�gi rep�l�t�r hely�re
tervezett Hellenikon Sportkomplex, amely helyet ad a
k�zilabda-, v�v�s-, baseball- �s gyeplabdaesem�nyeknek.
Amikor legut�bb Denis Oswald Ath�nban j�rt, ha
el�gedetten nem is nyilatkozott, de azt mondta, minden id�re
elk�sz�lhet, �m kiz�r�lag akkor, ha az el�k�sz�letek a
legszer�nyebb m�rt�k� k�sedelmet sem szenvedik el a
tov�bbiakban.
B�zzunk ebben, no �s a csodat�v� Gianna
Angelopulosz-Daszkalaki sz�passzony szav�ban, aki a londoni
Time Magazin tud�s�t�j�nak arra a k�rd�s�re, hogy mi jelenti
sz�m�ra a legf�bb akad�lyt, ezt v�laszolta: "Mi, g�r�g�k
megszoktuk, hogy mindent az utols� pillanatban csin�lunk meg.
Nos, ez az utols� pillanat m�r r�g el�rkezett… A legnagyobb
neh�zs�gem most a nagy rohan�s �sszehangol�sa. De a v�g�n
minden a hely�re ker�l, megl�tj�k…”
vissza | fel | home
|