A test�let minden tagja megjelent a tal�lkoz�n, amelyen v�gigvett�k az NSSZ-t �rint� rendelkez�seket, �s k�zvet�tett�k a szaksz�vets�gek v�lem�ny�t. Ber�nyi J�nos eln�k a k�vetkez�ket emelte ki a megsz�letend� �j sportt�rv�ny paragrafusai k�z�l:
"A t�rv�nyben a Nemzeti Sportsz�vets�g mintegy a hely�re ker�lt, a MOB-bal egy szinten kezeli a jogszab�ly. Ahogy p�ld�ul a MOB szervezi az olimpi�val kapcsolatos teend�ket, az NSSZ a nem olimpiai sport�gak vil�gj�t�k�val, az �gynevezett AGFIS-vil�gj�t�kokkal egy�ttj�r� feladatokat l�tja el. Mindemellett a versenysport k�pvisel�jek�nt sz�tosztja a sz�vets�gek m�k�d�si t�mogat�s�t, r�szt vesz a hazai versenynapt�r elk�sz�t�s�ben, �s a m�r m�k�d� sportinformatikai rendszer�nk legf�bb pill�re lehet az �llami sportinformatikai rendszernek. Ugyancsak kiemelend�, hogy a l�trej�v� Nemzeti Sporttan�csban az NSSZ is k�pviselteti mag�t.”
A m�dos�tott sportt�rv�nynek t�bb j�t�kony hat�sa is van, legf�k�ppen enyh�t a m�g hat�lyos jogszab�ly sokszor �tl�thatatlan viszonyain.
"A sport�gi szaksz�vets�gek auton�mi�ja n�, �gy p�ld�ul a k�zgy�l�s nemcsak valamelyik tagsz�vets�g k�pvisel�j�t v�laszthatja meg valamely posztra, hanem k�v�lr�l j�v� emberre is voksolhat - magyar�zta Elbert G�bor, az NSSZ f�titk�ra. - A legnagyobb �rdeme az �j t�rv�nynek, hogy megsz�nteti a t�lszab�lyozotts�got, t�bbek k�z�tt az egyes versenyek szervez�s�vel szemben t�masztott teljes�thetetlen felt�teleket is, illetve a sz�vets�gek maguk d�nthetik el, hogy mennyire bonyolult szab�lyrendszert dolgoznak ki saj�t m�k�d�s�kre. A t�rv�ny jav�ra �rhat�, hogy sz�les k�r� t�rsadalmi vita el�zte meg, amelyben r�szt vettek az egyes�letek �s sz�vets�gek vezet�i, valamint a sport civil oldal�nak szinte valamennyi szerepl�je.”
M�sz�ros J�nos, az NSSZ aleln�ke kiemelte, hogy a m�dos�tott sportt�rv�ny jelent�sen jav�t az el�z�n, egy�ttal megtartotta annak el�nyeit, a tiszt�nl�t�st kit�z� c�lj�t.
"A k�l�nbs�g az a kor�bbi jogszab�ly �s az elk�sz�lt �j t�rv�ny k�z�tt, hogy az el�z�vel �sszehasonl�tva a mostani ink�bb csak lehet�s�get, kereteket ad - mondta M�sz�ros J�nos -, a v�grehajt�s, a konkr�t szab�lyoz�s a miniszteri rendeletek feladata lesz. A deregul�ci�val p�rhuzamosan kevesebb szervezetre van sz�ks�g, ami pedig az NSSZ-t illeti, elker�ltek t�le azok a jogos�tv�nyok, amelyek nem is tartozhatn�nak a hat�sk�r�be. Gondolok itt arra, hogy az �llamigazgat�si �s hat�s�gi feladatok, p�ld�ul a gazdas�gi ellen�rz�s, visszasz�llnak a miniszt�riumra, az NSSZ �s szaksz�vets�gek fel�gyelet�t pedig az �gy�szs�g l�tja el ezut�n, nem a miniszt�rium.”
De hogy ne csak a pozit�vumok ker�ljenek ter�t�kre, M�sz�ros J�nos hozz�f�zte: sz�nd�kuk ellen�re nem rendez�d�tt a megyei sz�vets�gek helyzete. A jelen viszonyok k�z�tt ugyanis nem egys�ges a szab�lyoz�s, hanem h�rom konstrukci�ban j�hetnek l�tre a megyei szintek. Az egyik, hogy az orsz�gos sz�vets�g hozza l�tre �s m�k�dteti; a m�sik, hogy �n�ll� jogi szem�lyk�nt tev�kenykedik, �s az orsz�gos sz�vets�g kezess�get v�llal �rte; a harmadik vari�ci� pedig az, hogy a megye ter�let�n m�k�d� szervezetek alulr�l hozz�k l�tre az egyes�l�si t�rv�nynek megfelel�en. Ut�bbi esetben az a gond, hogy elk�l�n�l az orsz�gos szervezett�l a megyei sz�vets�g, a m�sik k�t esetben pedig nem biztos, hogy az orsz�gos szervezet v�llalja a kezess�get vagy a m�k�dtet�ssel j�r� anyagi terheket - �gy ki sem �p�ti a megyei szintet.
"A honi sport minden egyes k�zvetlen vagy k�zvetett szerepl�j�t fel�lel� Nemzeti Sporttan�cs fel�ll�t�s�t�l azt v�rom, hogy el�seg�ti a magyar sport integr�l�d�s�t a jogrendszerbe - rem�nykedik M�sz�ros. - Fontos, hogy a sport�gazatr�l tudjanak a t�bbi �gazatban is, hogy megjelenjen az ad�-, t�rsadalombiztos�t�si, m�dia- �s �nkorm�nyzati t�rv�nyben, vagyis egyfajta jogharmoniz�ci� induljon el. Ez�ltal indirekt seg�ts�get kapna a hazai sport.”

vissza | fel | home