De�k B�rdos Mih�ly (balra) birk�z� szakemberhez fordult, szerinte az �lsportol�knak �rdemes kik�rni�k a pszichol�gus tan�cs�t (Fot�: �rvai K�roly)

Kevesen vannak. Egyel�re viszont annak is �r�lni kell, hogy �k n�gyen v�llalj�k. A munka ugyanis sok energi�val j�r, �s kev�s p�nzzel. A n�gyek r�ad�sul ugyanannyi p�nzt kapnak havonta, ha h�sz sportol�val foglalkoznak �s akkor is, ha sz�z�tvennel.
Nincs k�nny� dolguk. Sok v�logatott sportol�nak ugyanis fogalma sincs arr�l, hogy a MOB az�rt fizeti a szakembereket, hogy �k �ljenek a lehet�s�ggel. Szint�n jelent�s gond, hogy sok edz� ellen�rdekelt, �gy gondolkozik: a k�ls� seg�ts�g az � szakmai meg�t�l�s�n ront. "Sokszor tapasztaljuk, az edz� �s a versenyz� k�z�tt m�ly szakmai kapcsolat van, �m az emberi oldal h�tt�rbe szorul. Tartom, az edz�knek meg kell tanulniuk egy m�sfajta kommunik�ci�s st�lust. Ez�rt is szorgalmazzuk, hogy az edz�tov�bbk�pz�seken mi is r�szt vehess�nk” - mondja dr. Budav�ri �gota, a n�gyek egyike.
A szak�rt�k azt mondj�k, am�g a sportt�rsadalom nem ismeri fel a pszichol�gi�ban rejl� lehet�s�geket, neh�z eredm�nyr�l besz�lni. Ami viszont ad n�mi rem�nysugarat, a legt�bb sportol� m�r nem tartja cikinek, ha pszichol�gushoz fordul, egyre kevesebb a "dilidoktoros” megjegyz�s. S�t, t�bben is ny�ltan v�llalj�k, hogy szakemberhez j�rnak, mint p�ld�ul a birk�z� De�k B�rdos Mih�ly.
"Miut�n nemcsak �n, hanem m�s is �szrevette, hogy az aktu�lis vil�gversenyen a d�nt�ig felszabadultan birk�zom, a fin�l�ban viszont leblokkolok, �gy gondoltam, szakemberhez fordulok - �gy De�k B�rdos. - Tettem ezt az�rt, mert p�ld�ul egy olyan riv�list�l is kikaptam, akit kor�bban mindig legy�ztem. Nos, nem b�ntam meg. S�t, az�ta tartom, aki komolyan veszi a sportot, annak kutya k�teless�ge lenne elj�rni pszichol�gushoz.”
Budav�ri �gota szerint jobb a helyzet, mint n�h�ny �vvel ezel�tt. Egyre t�bben fogadj�k el, hogy a sportpszichol�gia a felk�sz�l�s r�sze lehet. "Megesik, hogy nem tudnak mit kezdeni vel�nk, �gy n�znek r�nk, mint valami csodabog�rra. Az viszont �r�mteli, egyre kev�sb� tal�lja furcs�nak a k�zeg, ha valaki pszichol�gushoz fordul” - folytatja Budav�ri.
A szaksz�vets�gekn�l tartott r�gt�nz�tt k�zv�lem�ny-kutat�sunk tanuls�gos. Volt, ahol hallottak a lehet�s�gr�l, de nem �lnek vele, m�shol azt mondt�k: "J�rt n�lunk egy pszichol�gusn�, de azt�n elmaradozott, az ok�t nem tudom”, �s olyan sz�vets�g is akadt, amelyn�l k�z�lt�k, "Uram, viccel, m�g vezet�ink sincsenek, nem hogy pszichol�gusunk”.
Az is kider�lt, jobb�ra az egy�ni sport�gakat k�pvisel� sz�vets�gek �lnek a lehet�s�ggel. Mindez �rthet�, hiszen a csapatsportokkal szemben, az egy�ni sportokban m�g ink�bb jelentkezik az egy�n felel�ss�ge. A teljes�tm�nyk�nyszert pedig neh�z feldolgozni. A csapatsport�gakn�l m�s a helyzet, van, ahol egy�ltal�n nem l�tj�k sz�ks�g�t a szakember jelenl�t�nek, de arra is van p�lda, hogy a sportpszichol�gus szinte az edz�i team tagj�v� v�lt. Mint p�ld�ul n�h�ny �ve a f�rfi kos�rlabda-v�logatottn�l. M�sz�ros Lajos - akkori - sz�vets�gi kapit�ny a csapat�p�t�sn�l is figyelembe vette a pszichol�gus szak�rtelm�t. Egy szoci�lis h�l�t is k�sz�ttetett a v�logatottr�l.
"A csapat�p�t�s szempontj�b�l rendk�v�l fontos inform�ci�khoz jutottam a tudom�nyos vizsg�lat sor�n - mondja M�sz�ros. - A szoci�lis h�l�, vagyis a csapatr�l k�sz�tett k�p megmutatta a k�t�d�seket, azt, hogy a csapatt�rsak hogyan viszonyulnak egym�shoz, ki kivel tart fent szorosabb kapcsolatot. Nem titok, ennek alapj�n �ll�tottam �ssze a kezd�csapatot. Biztosan eml�kszik r�, kijutottunk az Eur�pa-bajnoks�gra…”
Egy k�lf�ldi adal�k: egy profiker�kp�ros-klubn�l negyven versenyz�re �tlagban h�t edz�, tizenk�t massz�r �s nyolc orvos (k�zt�k t�bb sportpszichol�gus) jut.
Nyomaszt� k�l�nbs�g…

vissza | fel | home