Szabics Imre m�r t�bb mint n�gy �ve �lvezi a k�lf�ldi klubok �ltal ny�jtott lehet�s�geket, de nem panaszkodik a hazai helyzetre sem

R�ad�sul a k�l�nbs�gek egyik forr�sa az elt�r� l�tsz�m� j�t�koskeret: labdar�g�sban p�ld�ul m�sf�lszer-k�tszer annyian is tartozhatnak az els� csapathoz, mint m�s sport�gakban, a profi- csapatsportok eset�ben pedig a j�t�kosok fizet�se a k�lts�gvet�s legnagyobb t�tele. (Ezenbel�l az idegenl�gi�sok szerz�dtet�se k�l�n�sen sokba ker�lhet, mivel k�lf�ldiekkel nem k�thet� az ad�z�st a klub r�sz�r�l kiker�l� v�llalkoz�i, csak munkaszerz�d�s.) Mivel idehaza l�mp�ssal is neh�z nyeres�ges sportv�llalkoz�st tal�lni, nem a bev�telekkel, hanem a t�nylegesen elk�lt�tt �sszegekkel sz�moltunk, f�ggetlen�l att�l, hogy piaci jelleg� bev�telb�l, avagy tulajdonosi befizet�sb�l sz�rmaznak.

Tal�n senki nem lep�dik meg azon, hogy ha az egyes sport�gakat a p�nz�gyi lehet�s�gek alapj�n rendezz�k sorba, akkor – mind a hazai, mind a nemzetk�zi helyzetet figyelembe v�ve – a labdar�g�s k�v�nkozik az �lre. A vil�g legn�pszer�bb sport�ga egyben a legpiack�pesebb is, nemcsak k�lf�ld�n, hanem idehaza is. A Ferencv�ros labdar�g�csapat�t m�k�dtet� rt. �ltal erre a bajnoki szezonra beny�jtott �zleti tervben egymilli�rd forintos �rbev�tel �s hasonl� k�lts�gvet�s szerepel (a z�ld-feh�rek tavaly �s tavalyel�tt is nagyj�b�l ennyib�l gazd�lkodtak). Ez persze nem �ltal�nos a magyar �lvonalban: egy�tteseink t�bbs�ge 300–400 milli� forintot haszn�l fel, ami tudatos visszafog�s eredm�nye az el�z� �vhez k�pest. A legalacsonyabb b�dzs�vel rajtol� Balaton FC, B�k�scsaba �s P�cs elk�lthet� p�nz�szszege nem �ri el a 200 milli�t.

A b�rekre megy el a bev�tel

Amint Milli�rdok �s forintocsk�k c�m� cikk�nk bevezet�j�ben m�r eml�tett�k, a sportol�k fizet�se teszi ki a b�dzs� legnagyobb r�sz�t, ami nem v�letlen: a labdar�g�sban komoly statisztikai �sszef�gg�s mutathat� ki a sporteredm�nyek �s a b�rmennyis�g k�z�tt, vagyis �ltal�ban azok a klubok a legsikeresebbek, amelyekben a legt�bbet fizetik a j�t�kosoknak. A j�b�l is meg�rthat azonban a sok, ez�rt gyakran haszn�lt sportgazdas�gi mutat� a b�rk�lts�g �s az �rbev�tel ar�nya. A Deloitte&Touche tan�csad�c�g sportr�szleg�nek vizsg�lata szerint m�r kifejezetten j� esetnek sz�m�t, ha a forgalomnak "csak" 50 sz�zal�k�t teszik ki a fizet�sek (ide�rtve a j�t�kosok mellett minden egy�b klubalkalmazott j�vedelm�t). A kimutat�sok szerint 70 sz�zal�k a nyeres�gess�g hat�ra: ahol a bev�tel enn�l nagyobb r�sz�t utalj�k �t r�gt�n a futballist�knak, ott vesztes�ges m�k�d�sre kell sz�m�tani. A kontinens elitklubjait t�m�r�t� szervezet, a G�14 a 60 sz�zal�kot javasolja tagjainak, de nem mindenkinek siker�l ezt el�rnie. E t�ren a Bayern M�nchen teljes�t legjobban, a bajorok 22 sz�zal�kot produk�ltak, a legnagyobbak k�z�l a Manchester 47, a Juventus 53, a Real 56 sz�zal�kkal k�veti �ket. A Lazi�nak 2002-ben 110 sz�zal�k "j�tt �ssze", vagyis csak a kifizetett b�rek ut�n vesztes�gesek voltak, nem csoda, hogy r�videsen t�bb j�l fizetett j�t�kos is elhagyta a r�mai k�keket. Ebben nem maradunk le a nyugatt�l, Magyarorsz�gon ugyanezen �vben n�h�ny csapat is el�rte a 100 sz�zal�kot, volt, amelyik pedig m�g a Lazi�t is fel�lm�lta� Az�ta a hazai futballc�gek vezet�i mindesetre � eur�pai koll�g�ikhoz hasonl�an � visszafogt�k a j�vedelmeket, �gy a b�r/bev�tel mutat� is eg�szs�gesebb k�pet mutat.

Azt, hogy mindez mire el�g a nemzetk�zi porondon, tudjuk, de a sz�mok �gy is megd�bbent�ek: a Real Madrid 252 milli� eur�ja (66 milli�rd forintja) t�bb mint hatvanszorosa a legtehet�sebb magyar klub k�lts�gvet�s�nek. Nem v�letlen, hogy a kir�lyi g�rd�t eml�tj�k: am�g a kor�bbi �vekben rendre az angol Manchester United volt a legnagyobb �rbev�telt el�r� futballklub, addig a World Soccer magazin kimutat�sa szerint a 2001–02-es szezonban m�r a labdar�g�s leg�rt�kesebb m�rkanev�t ad�, �vr�l �vre vil�gszt�rokat igazol� spanyol egy�ttes �llt az �lre. A Realt �ld�z�k k�z�l az MU 52, az olasz Juventus 48, a n�met Bayern M�nchen pedig 44 milli�rd forintnyi fontot, illetve eur�t tud felhaszn�lni a bev�teleib�l.
"Hosszasan lehetne sorolni a k�l�nbs�geket, de Magyarorsz�gon is azt tapasztaltam, a klubok mindent elk�vetnek az�rt, hogy a futballist�k a lehet� legjobb k�r�lm�nyek k�z�tt k�sz�ljenek – mondta jelenlegi els� sz�m� labdar�g�nk, a Stuttgartban l�gi�skod� Szabics Imre, aki m�r n�gy �s f�l �ve k�lf�ld�n j�tszik, �gy szerinte az �sszehasonl�t�si alapja is kissebb. – Nem panaszkodhatom, a Ferencv�rosn�l minden rendben volt, m�g ha a fizet�sek n�ha k�stek is egy kicsit, �s Grazban is akkor voltam, amikor j�l ment a csapatnak, anyagilag �s szakmailag egyar�nt."
"A Bundesliga els� k�t oszt�lya k�z�tt akadnak elt�r�sek, de csak apr�k, mindkett� messze van a magyar �lvonalt�l – �sszegezte tapasztalatait a m�sf�l �ve az �jpestt�l a n�met Cottbushoz igazol�, s �j csapat�val 2003 nyar�n kies� L�w Zsolt. – A klub k�lts�gvet�s�t az �lvonalbeli b�cs� ut�n fel�re, h�sz milli� eur�r�l (5 milli�rd forint – a szerk.) t�z-tizenkett� milli�ra cs�kkentett�k. Am�g p�ld�ul tavaly minden meccsre rep�l�vel utaztunk, hol mag�ng�ppel, hol belf�ldi j�rattal, addig az id�n legt�bbsz�r busszal megy�nk. Tov�bbra is minden meccs el�tti nap edz�t�borba vonulunk, ahol luxusk�r�lm�nyek v�rnak r�nk – na �s a t�li sz�netben tavaly is, az id�n is Dubaiban k�sz�lt�nk. Persze az is igaz, hogy am�g az els� oszt�lyban a mi stadionunk szeg�nyesnek sz�m�tott a t�bbihez k�pest, addig a m�sodik vonalban a fel�j�tott ar�n�nk a legjobbak k�z�tt van."
K�rd�s�nkre, miszerint a h�tt�r mennyire befoly�solja a motiv�lts�g�t, a v�logatott futballista egy�rtelm�en felelt: "Ha az ember olyan p�ly�kon, olyan szerel�sben, olyan labd�kkal, olyan t�rsakkal �s olyan n�z�sz�m mellett j�tszik, mint k�lf�ld�n, akkor a teljes�tm�nye is jobb lesz, t�bbet ki tud hozni mag�b�l. A Cottbus j�t�koskeret�re is igaz, hogy minden edz�sen meg kell k�zdenem a csapatba ker�l�s�rt, �s ez nagyon fontos…"

A lista eleje ut�n j�jj�n a v�ge: legn�pszer�bb csapatsportjaink sor�t anyagiak ter�n a j�gkorong �s a r�plabda z�rja. Hokisainkn�l az Alba Vol�n-FeVita �s a Dunaferr elm�lt �vekbeli rivaliz�l�s�b�l m�r csak el�bbi maradt, az �jv�rosiak DAC n�ven dacolnak egyre roml� anyagi helyzet�kkel. Amint id�sebb Ocskay G�bor, az Alba Vol�n szakoszt�ly-igazgat�ja elmondta, a feh�rv�ri klub kerek 100 milli�b�l gazd�lkodik, amely nagyr�szt a mintegy 50–60 szponzort�l sz�rmazik, de jelent�s a Videoton labdar�g�csapat�t f�tulajdonosk�nt m�k�dtet� Sz�kesfeh�rv�r v�ros t�mogat�sa is. Az �gyvezet� f�leg az Interliga megemelkedett k�lts�geivel, a sok utaz�ssal �s a magas sz�nvonal� felszerel�seket �s felk�sz�l�st ig�nyl� k�zdelemmel magyar�zza kiad�saik n�veked�s�t – az eml�tett �sszeg 20–25 sz�zal�k�t azonban �gy is az ut�np�tl�s-nevel�sre ford�tj�k. A Vol�n fiataljaira k�lt�ttel azonos nagys�grend� a Ferencv�ros �s az �jpest teljes b�dzs�je, �gy a t�bbs�g e sport�gban is messzir�l csod�lja az �llovas Vol�nt. Az Interlig�ban szerepl� szlov�n �lg�rd�k, az Olimpija Ljubljana �s a HK Acroni Jesenice a feh�rv�riakhoz hasonl� p�nzt haszn�lnak fel, de a finn liga �tlaga m�r 850 milli� forint – a legtehet�sebbek, vagyis a Jokerit, a Helsingin IFK vagy a Turku PS k�lts�gvet�se pedig meghaladja az egymilli�rdot, ak�rcsak, mondjuk, az osztr�k Klagenfurt�. De m�g mellbev�g�bb az eur�pai elit �s az �szak-amerikai liga, az NHL adatainak k�l�nbs�ge. A Forbes magazin szerint a tengerent�liak �tlaga 70 milli� doll�r (14.5 milli�rd forint), a leggazdagabb Detroit Red Wings 30 milli�rd forintnyi doll�rja mellett pedig – mondjuk – a teljes finn liga elt�rp�l… De maradjunk a f�ld�n, n�zz�k, miben tart el�r�bb a skandin�v j�gkorong a magyarn�l!
"A legfontosabb k�l�nbs�g: am�g itthon t�zet sem �ri el a fedett p�ly�k sz�ma, addig Sv�dorsz�gban pontosan kett�sz�z�tvenh�rom tal�lhat� bel�l�k…" – kezdte Vas J�nos, a sv�d �lvonalbeli Malm� Redhawks hokisa. "Rengeteg a j�t�kos is, m�g Magyarorsz�gon k�t-h�rom klub adja a v�logatottat; ez persze amiatt van, mert a j�gkorong itt nemzeti sport. Kint igazi profizmus van, de le a kalappal az Alba Vol�n �s a Duna�jv�ros teljes�tm�nye el�tt, hogy ilyen lehet�s�gekb�l is ilyen �t�k�pes csapatot hoztak l�tre." "Az is �ri�si seg�ts�g, hogy a hokifelszerel�seket itt helyben, vagy legfeljebb Finnorsz�gban gy�rtj�k" – tette hozz� Vas b�tyja, M�rton , aki szint�n Sv�dorsz�gban, a harmadoszt�ly� Grums IK-ban kergeti a pakkot. "Ha b�rmilyen �j botot vagy m�s eszk�zt k�rek, azonnal beszerzik, legfeljebb a nagyon extra k�v�ns�gokra kell v�rni, de otthon n�ha m�g v�d�felszerel�shez tartoz� recseg�t is magamnak vettem, �s ahogy hallom, �jv�rosban most mindenki maga oldja meg a felszerel�s beszerz�s�t. Csak egy p�lda: itt minden nagyobb hipermarketben k�l�n sarok van j�gkorongcuccoknak… De persze ez a hoki egyik haz�ja. Az �lvonalban t�zezer ember van a meccseken, pedig egy jegy �ra k�tsz�z korona (6000 forint – a szerk.) k�r�l van, vagyis hatalmas a kereslet, �s ebb�l bev�tel is van sz�pen." "N�lunk nincsen olyan sok n�z�, a hatezres csarnokunkban �tezren szoktak lenni" – mondta J�nos a malm�i helyzetr�l, de ezzel a sz�mmal minden klubvezet� boldogan kiegyezne.

A r�plabda helyzete anynyiban bizonyosan k�l�nb�zik a labdar�g�st�l �s a j�gkorongt�l, hogy itt m�r a n�i szak�gat is �rdemes g�rcs� al� venni – mint ahogy a k�vetkez� k�t r�szben bemutatott sport�gakn�l is k�l�n-k�l�n kit�r�nk majd a f�rfi- �s a n�i csapatok anyagi lehet�s�geire. De egyel�re vissza a r�plabd�hoz! F�rfi �lcsapataink, mint a bajnok Vegy�sz RC-Kazincbarcika vagy a kor�bbi egyeduralkod� Kom�ta-Kaposv�r k�lts�gvet�se 80–90 milli� forint k�z�tt mozog. A kazincbarcikaiak �gyvezet� asszonya, T�th Tiborn� szerint az �sszeg t�bb mint fel�t adja a klub f�t�mogat�ja, a BorsodChem Rt., amely nemcsak p�nzzel, hanem egy�b juttat�sokkal (utaztat�s, �tkeztet�s) is seg�ti a csapatot. A Vegy�sz kor�bban r�szben marketingokokb�l is szerepeltetett t�bb dr�ga l�gi�st, hogy min�l vonz�bb legyen a csapat a n�z�k sz�m�ra, de a j�v�t magyar j�t�kosokkal k�pzelik el. K�lf�ld�n, mint sok m�s sport�gban, itt is Olaszorsz�g az etalon: az it�liai liga legjobbjai 2.5–3 milli� eur�b�l, vagyis a hazai elitn�l eml�tettek csaknem t�zszeres�b�l gazd�lkodhatnak.
"Nem ritka a h�rom-n�gyezer szurkol� a meccseinken, de ezer n�z� biztosan �sszegy�lik m�g a legkisebb csapatok ellen is" – jellemezte a r�plabda olaszorsz�gi n�pszer�s�g�t az Edilbasso&Partners Padov�ban j�tsz� l�gi�sunk, M�sz�ros D�m�t�r. "Pedig a jegyek nem olcs�k, t�z-h�sz eur�ba, vagyis t�bbezer forintba ker�lnek, de l�tszik, hogy a hazai viszonyokhoz k�pest m�r ebb�l is komoly bev�tele van a klubnak. Sz�mos helyi v�llalkoz� �ll a csapatok mell�, az a jellemz�, hogy h�rom-n�gy f�szponzor mellett sok kis t�mogat� adja �ssze a m�k�d�shez sz�ks�ges p�nzt." A Trentin�ban is megfordul� exkaposv�ri j�t�kos elmondta, tudom�sa szerint nyolc-kilenc egy�ttes k�lts�gvet�se is el�ri vagy meghaladja a k�tmilli� eur�t, vagyis a r�plabda piack�pes sport�g Olaszorsz�gban. D�m�t�r�rt 250 ezer doll�rt fizetett a Padova, ami mintegy 60 milli� forintot jelent – ebb�l egy magyar klub biztosan meg�lne egy �vig. A n�kn�l p�ld�ul csapataink k�lts�gvet�se 50 milli� forint k�r�l meg�ll, enn�l nagyobb �sszeg m�r el�g ahhoz, hogy egy klub a legjobb legyen a hazai verseng�sben. A BL c�mv�d�je, a francia RC Cannes kerek egymilli� eur�t, 263 milli� forintot k�lt�tt el gy�zelme �v�ben, de az olasz klubok m�g enn�l is kicsit t�bb�l gazd�lkodhatnak. A fentiek j�l jelzik a r�plabda hazai �s r�szben nemzetk�zi h�tt�rbe szorul�s�t, ami szak�rt�k szerint az�rt is �rdekes, mert a legt�bb nemzeti tagsz�vets�get mag��nak tud�, teh�t az egyik legkiterjedtebb nemzetk�zi piaccal ell�tott sport�gr�l van sz�. R�ad�sul a strandr�plabda fejl�d�s�vel e piac tov�bb b�v�lt – fontos megeml�teni, hogy a k�l�nb�z� labdaj�t�kok ny�ri v�ltozatai k�z�l a strandr�plabda futotta be eddig a legkomolyabb karriert, hiszen imm�r �n�ll� olimpiai sport�gr�l van sz�.

Nagy L�szl� (k�z�pen), a Barcelona kit�n�s�ge szerint a spanyolorsz�gi kereseti lehet�s�gek csaknem azonosak a Fotex�vel, ett�l f�ggetlen�l a katal�n szt�rklubn�l n�gyszer annyib�l gazd�lkodhatnak, mint a veszpr�mi riv�lisn�l

Ha p�nz�gyi lehet�s�geik szerint �ll�tjuk sorrendbe a sport�gakat, akkor Magyarorsz�gon az �llovas labdar�g�s ut�n a k�zilabda k�vetkezik. A f�rfiakn�l a legjobb anyagi helyzetben l�v� klub, a Fotex KC Veszpr�m 300 milli� forintb�l gazd�lkodik egy �vben, ezzel kiemelkedik a magyar mez�nyb�l. A k�z�pcsapatok sz�m�ra a 100 milli�s k�lts�gvet�s el�r�se m�r sz�p teljes�tm�ny, de t�bben ennek fel�t sem k�lthetik el.

A veszpr�miek sportszakmailag a vil�g �lvonal�ba tartoznak, ami k�l�n�sen akkor �rt�kes, ha figyelembe vessz�k, hogy csak feleannyib�l �lnek, mint amennyi a n�met bajnoks�g �tlaga. A Bundesliga leggazdagabb egy�ttese, a THW Kiel 4.8 milli� eur�t, vagyis 1.26 milli�rd forintot, a Fotex k�lts�gvet�s�nek t�bb mint n�gyszeres�t haszn�lja fel egy �vben, s hasonl� �sszegeket mondhatunk a spanyol �lcsapatok eset�ben.
A n�kn�l az �sszegek mindenhol kisebbek, de az ar�nyok nem sokat v�ltoznak: Magyarorsz�gon 100 milli� forint k�r�li az �lcsapatok (Gy�r, Ferencv�ros, Dunaferr), 60-80 milli� a k�z�pcsapatok �s 20-40 milli� a kiscsapatok b�dzs�je. A t�zsd�n is szerepl� d�n Viborg �ves jelent�s�b�l az der�l ki, hogy az �szakiak 17.6 milli� d�n koron�t, mintegy 560 milli� forintot k�lthettek az elm�lt �vben – a magyar h�lgyek teh�t anyagiak ter�n jobban lemaradtak a vil�gt�l, mint az urak. A k�l�nbs�get j�l jelzi az az apr�s�g is, hogy a barcelonai k�zilabd�z�k rep�l�vel utaznak bajnoki meccseikre. "A klub k�l�ng�p�vel megy�nk, amely a m�rk�z�sek ut�n azonnal hazahoz minket" – mondta Nagy L�szl�, a katal�n csapat �tl�v�je, aki el�rulta: a Barcelon�n�l is komoly p�nzb�ntet�sek j�rnak k�s�s�rt �s egy�b kih�g�s�rt. "A meccseken a felesleges szab�lytalans�gok�rt fizetni kell, ha p�ld�ul valakit reklam�l�s�rt kik�ldenek k�t percre, annak els� alkalommal �tven eur� a tarif�ja, a m�sodik esetben a dupl�ja, harmadszorra pedig vend�g�l kell l�tnia az eg�sz csapatot eln�k�st�l, gy�r�stul, szert�rostul egy vacsor�ra valamelyik el�kel� helyen, ami ak�r h�rom-n�gysz�zezer forintnyi �sszeget is kitehet." Nagy szerint a fizet�sek nagyj�b�l egy szinten vannak a hazai mez�nyt ural� Fotex KCV �ltal ny�jtott j�vedelmekkel. Ehhez hasonl�an a n�z�sz�m sem l�nyegesen t�bb a hazain�l, a rangad�kon mintegy 3000-3500, a kisebb tal�lkoz�kon 1000 n�z� szurkol a gr�n�tv�r�s-k�keknek. A k�zilabdacsapat ugyanolyan m�rk�j�, mint�j� �s min�s�g� dresszt haszn�l, mint az FC Barcelona labdar�g�i vagy kosarasai. "A mezekkel �s egy�b szerel�ssel egy�bk�nt nem kell takar�koskodnunk – folytatta a volt szegedi j�t�kos. – Otthon minden �v elej�n kartonra vezett�k, hogy ki milyen felszerel�st vett fel, amit azt�n szezon v�g�n le kellett adni, s k�s�bb ebben j�tszottak az ifist�k. Kint ezt nem tartj�k sz�mon, f�l�vente megkapjuk a hat hazai �s n�gy vend�gmezb�l �ll� garnit�r�t, amellyel nem kell elsz�molni, de ha valakinek szezon k�zben akarunk aj�nd�kba adni egy-egy trik�t, akkor azt is kapunk ingyen."

Magyar mezen d�n szponzor

L�nyegesen nagyobb a k�zilabda piaca k�lf�ld�n, der�l ki Vanyus Attil�nak, a Gy�ri ETO KC eln�k�nek elmond�s�b�l. Megd�bbent� p�lda a d�n Ikasttal v�vott 2002-es n�i EHF-kupa-d�nt�: am�g a gy�riek mintegy hatmilli� forintot kerestek a k�t �sszecsap�son a telev�zi�s jogd�jak �s a szponzori szerz�d�sek r�v�n, addig az ellenf�ln�l ugyanez az �sszeg a t�zszerese volt. S hogy egy�ltal�n ennyi �sszej�tt az ETO-nak az am�gy elvesztett fin�l�b�l, az a d�noknak is k�sz�nhet�: am�g ugyanis itthon nem siker�lt komoly mezszponzort tal�lni a hazai tal�lkoz�ra, addig az idegenbeli visszav�g�n d�n c�gek log�ja vir�tott a z�ld-feh�rek mez�n, a helyieknek ugyanis a t�bbezres n�z�sereg �s a tv-k�zvet�t�s miatt meg�rte egy meccsre is szerz�dni a magyarokkal.

A labdar�g�s �s a k�zilabda ut�n a harmadik helyen idehaza a kos�rlabd�t tal�ljuk a p�nz�gyi rangsorban. A f�rfiliga eln�ke, F�l�p Tibor lapunknak a k�vetkez�ket mondta: "A bajnoks�g �lvonal�ba tartoz� klubok k�lts�gvet�se �vi �tven- �s k�tsz�zmilli� forint k�z�tt mozog, ennek fels� hat�r�hoz h�rom-n�gy csapat tartozik. Az elm�lt �vek tapasztalatai azt mutatj�k, hogy stabil k�lts�gvet�se csup�n az Atomer�m�nek, az Albacompnak �s az Univernek van, azonban e sz�kebb r�teg erej�b�l is legfeljebb a stagn�l�sra futja, a t�bbiek�b�l pedig m�g arra sem."
Az eur�pai klubokn�l ugyanakkor milli�rdos k�lts�gvet�sekr�l lehet besz�lni, ami az elit eset�ben el�ri a h�rommilli�rdot. A lapunkban kor�bban r�szletesen bemutatott spanyol Tau Cer�mica, D�vid Korn�l klubja is 11 milli� eur�b�l (2.9 milli�rd forint) gazd�lkodik egy �vben, s hasonl� a helyzet a f� helyi riv�lisokn�l, a Valenci�n�l �s a Barcelon�n�l, de a Tau a kontinensen is a legjobbak k�z� tartozik.
Nem csoda, hogy haz�nk csapatai a nemzetk�zi porondon nem b�szk�lkedhetnek sz�mottev� eredm�nnyel, de azt is tudni kell, hogy az Eur�pai Kos�rlabda-sz�vets�g (FIBA Europe) �ltal ki�rt kup�kban val� r�szv�tel k�lts�g�t sokszor nem fedezi az itt el�rhet� p�nzd�j. Szomor�, de t�ny: a f�rfibajnoks�g c�mv�d�je, a Marc-K�rmend emiatt el sem indulhatott a FIBA m�sodik legrangosabb sorozat�ban, az Eur�pa-lig�ban.
Az �szak-amerikai kos�rlabda-bajnoks�g (NBA) leggazdagabb egy�ttese, a New York Knicks a Forbes magazin t�j�koztat�sa szerint 130.9 milli� doll�rt k�lt�tt az elm�lt id�nyben, az �tlagos b�dzs� pedig 82.1 milli� volt a lig�ban (28.3, illetve 17.7 milli�rd forintr�l van sz�), vagyis ahogy a magyar lehet�s�geket nem lehet a nyugat-eur�paiakkal �sszehasonl�tani, �gy ut�bbiak sem m�rhet�ek a tengerent�liakkal – eml�kezhet�nk, ugyanerr�l �rtunk a tegnapi r�szben a j�gkoronggal kapcsolatban is.
S ha m�r az el�bb sz�ba ker�lt D�vid Korn�l: a baszk Tau Cer�mic�ban kosaraz� magyar minden szakmai (�s gazdas�gi) "l�pcs�fokon" �llt m�r a sport�gban, hiszen a hazai bajnoks�g ut�n szerepelt az NBA-ben �s a spanyol mellett m�s jelent�s eur�pai bajnoks�gban, �gy Franciaorsz�gban �s Litv�ni�ban is. "A tengerent�lon nagyon szigor� fizet�si szab�lyok �s kateg�ri�k vannak, �s a brutt� �sszegeket hozz�k nyilv�noss�gra, �m a j�t�kosnak ebb�l m�g ad�znia kell, m�ghozz� igen rendesen, negyven�t-negyvenh�t sz�zal�k k�z�tt" – magyar�zta a center, majd jelezte, Eur�p�ban m�s a helyzet: "Ide�t t�rgyal�si k�szs�g �s menedzsel�s k�rd�se, ki mennyit keres, �s ha egy helyen valami nem megy, akkor egy h�zzal arr�bb lehet, hogy igen. �gy a csapaton bel�l a fizet�sek roppant v�ltoz�ak, �s ezt nem mindig a szakmai el�menetel �s a tud�s szabja meg. Itt mellesleg nett� �sszeget kapok, minden egy�b j�rand�s�got a klub int�z �s fizet ut�nam. Magyarorsz�gon ugye a sz�ml�s rendszer miatt ennek �ppen az ellenkez�je jellemz�."
Az �t NBA-egy�ttest megj�r� j�t�kos az ottani juttat�sokr�l m�g a k�vetkez�ket eml�tette: "A kereseti lehet�s�g a nagy szt�roknak term�szetesen kiugr�, de a t�bbiek sem panaszkodnak. Szakmailag is egy�rtelm�en Amerik�ban lehet »meggazdagodni«, m�r annak, aki rendszeresen j�tszik, mert aki csak csereember, vagy m�g az sem, annak csak ideig-�r�ig jelenthet el�rel�p�st. Eur�p�val ellent�tben az NBA-ben nincs meccspr�mium �s gy�zelmi p�nz, de az a tizenhat csapat, amelyik beker�l a r�j�tsz�sba, a szezon v�g�n b�nuszt kap, amelyet egyenl� ar�nyban osztanak sz�t a csapatok �s a j�t�kosok k�z�tt. Ehhez persze az alapszakasz meccseinek a fel�n, azaz negyvenegy tal�lkoz�n az�rt a keretben kell lenni, a t�bbiek kevesebbet kapnak. A fizet�sen t�l Amerik�ban az �sszes �gyes-bajos, mag�njelleg� dolgot, aut�b�rl�st, lak�skeres�st a j�t�kosnak kell int�znie, de minden klubn�l vannak fizetett alkalmazottak, akik ebben rutinosan seg�tenek. Eur�p�ban ugyanakkor szok�s, hogy a klub fizeti a lak�st �s az aut�haszn�latot is." Nemcsak p�nz�gyi ter�leten vannak elt�r�sek, D�vid m�g hozz�tette: "Az NBA �zleti fel�p�t�se teljesen k�l�nb�zik az eur�pait�l, a k�zpontos�t�st j�t�kosk�nt is �rezni lehet: a m�rk�z�seken, de m�g edz�seken �s a meccsekre val� utaz�sokon is csak NBA-s log�val ell�tott �lt�z�kben lehet megjelenni vagy olyannal, amelylyel a lig�nak szerz�d�se van. Lehet k�tni egy�ni meg�llapod�st is, de ezt el�tte be kell mutatni �s j�v� kell hagyatni az NBA-k�zpontban. Eur�p�ban a sportot �rint� �ltal�nos recesszi�t is jobban �rezni: Litv�ni�b�l m�g mindig jelent�s �sszeggel tartoznak nekem, Spanyolorsz�gban pedig anyagi vit�k miatt a bajnoks�g elej�n nem k�zvet�tette egy t�v�csatorna sem a m�rk�z�seket."

N�i �lklubjaink anyagi lehet�s�gei nem sokkal maradnak el a f�rfiak�t�l: Ny�ri Dezs� ligaeln�k szerint a bajnoks�g k�zvetlen �lmez�ny�be tartoz� Euroleasing-Orsi-Sopron, a DKSK �s a MiZo-PVSK 180-200 milli� forintb�l gazd�lkodik. A n�kn�l ugyanakkor nagyobb az oll�, hiszen a legszer�nyebb k�lts�gvet�s� klubok eset�ben ez a sz�m csup�n 25-30 milli� k�r�l mozog.
Nemzetk�zi �sszehasonl�t�sban egyel�re jobban �llnak a h�lgyek, hiszen az Eur�pa legrangosabb kupasorozat�t jelent� Eurolig�ban k�t csapat is k�pviseli haz�nkat, m�gpedig sikerrel. Igaz, anyagilag sincsenek annyival lemaradva: a 2002-es Euroliga-gy�ztes, tavalyi d�nt�s francia US Valenciennes k�lts�gvet�se alig t�bb mint k�tszerese a Sopron�nak, vagy a P�cs�nek. A c�mv�d� orosz Jekatyerinburg �vi 700 milli�ja az�rt ezen a szinten is kiugr� adatnak mondhat�.

(Sorozatunk 3. r�sz�ben a v�zilabd�val �s a sport�gak
�sszehasonl�t�s�val foglalkozunk.)

vissza | fel | home