Az esem�nyen r�szt vett Schmitt P�l, a Magyar Olimpiai Bizotts�g eln�ke is, aki besz�molt lapunknak az �l�s tapasztalatair�l.
– Ez a r�szv�teli cs�cs az olimpiai mozgalom �s a szervezet er�s�d�s�t jelenti, ami f�k�nt a mexik�i Mario V�zquez Ran�nak k�sz�nhet� – mondta Schmitt P�l.
– Az esem�nyd�s program sor�n sz� esett a k�vetkez� olimpiai j�t�kokr�l, a doppingr�l, a j�t�kok j�v�j�r�l, az olimpiai b�kefelh�v�sr�l �s m�s id�szer� k�rd�sekr�l. Mit tart a legfontosabbnak?
– Ath�n a j�t�kok el�tt �t �s f�l h�nappal utols� t�j�koztat�j�t tartotta. A g�r�g�k el�rehalad�sa ut�bbi id�ben rendk�v�li, de a NOB vezet�inek v�lem�nye szerint m�g rengeteg munka v�r r�juk. K�l�n�sen a stadion befed�s�ben, n�h�ny �t meg�p�t�s�ben, valamint a metr� befejez�s�ben akadnak neh�zs�gek. Lehets�ges, hogy nem mindent tudnak a tervek szerint t�k�letesen befejezni. Ami azonban a legfontosabb, az olimpiai falu k�szen �ll, �s csapatvezet�nk, Moln�r Zolt�n v�lem�nye alapj�n is minden ig�nyt kiel�g�t. Sok sz� esett a biztons�g k�rd�s�r�l is, amelyre a szervez�bizotts�g �s az �llam m�r 650 milli� doll�rt k�lt�tt.
– Mi v�rhat� a doppingellenes k�zdelemben?
– A dopping, a tiltott szerek alkalmaz�sa a sport, az olimpiai mozgalom legnagyobb vesz�lye. A doppingellenes k�zdelem a WADA megalakul�s�val �s m�k�d�s�vel er�s�d�tt, sz�lesedett. Ath�nban minden eddigin�l szigor�bb, v�rv�tellel kib�v�tett ellen�rz�s v�rhat�. A Magyar Olimpiai Bizotts�g minap nyilv�noss�gra ker�lt elhat�roz�s�hoz hasonl�an az amerikai �s az ausztr�l test�let is bejelentette, ragaszkodik ahhoz, hogy az olimpi�ra kiutaz� valamennyi versenyz�j�k m�g otthon doppingvizsg�laton essen �t.
– Milyen sport�gakat vesz�lyeztet az olimpiai program �talak�t�sa?
– Nincsenek el��t�letek, mind�ssze a program karcs�s�t�s�r�l, olcs�bb l�tes�tm�nyek �p�t�s�r�l, az akkredit�ci�s k�rty�k igen jelent�s cs�kkent�s�r�l �s �ltal�ban takar�koss�gi int�zked�sekr�l van sz�, amelyek azonban a sportot alapjaiban nem �rintik. Ezzel egyet lehet �rteni. Ath�n ut�n, az ott szerzett tapasztalatok d�nt�en befoly�solhatj�k az olimpi�k j�v�beni programj�t, bizonyos korszer�s�t�sre, moderniz�l�sra is sor ker�l.
– Kapott-e lehet�s�get, hogy a vezet�se alatt �ll� Olimpikonok Vil�gsz�vets�ge tev�kenys�g�r�l besz�moljon?
– Szervezet�nk er�s�dik, az eln�kk� v�laszt�som idej�n m�k�d� negyven szervezet helyett ma m�r sz�ztizenh�t orsz�gban alakult nemzeti test�let. Az olimpiai bizotts�gok egyre jobban �t�rzik, hogy a ki�regedett bajnokokkal foglalkozni kell, seg�teni kell �ket, ugyanis p�ldak�p�l szolg�lnak, �s hasznos seg�ts�get ny�jthatnak a mozgalom n�pszer�s�t�s�hez. K�t �jabb kiadv�nyunk, a Flame magazin tizenkettedik sz�ma �s "Amit egy olimpikonnak tudnia kell" c�mmel megjelent k�zik�nyv�nk osztatlan sikert aratott.
– Milyen fogadtat�sban r�szes�lt az ismert nemzetk�zi b�kefelh�v�s?
– Az olimpiai b�kefelh�v�s a napirend egyik fontos pontj�t jelentette. A r�szt vev� t�bb mint k�tsz�z orsz�g k�pvisel�je kiv�tel n�lk�l al��rta az egyezm�nyt. Azzal pedig, hogy Aj�n Tam�s f�titk�r k�zrem�k�d�s�vel t�bb mint �tsz�z olimpiai bajnok, olimpiai kerettag, sportvezet�, az olimpiai csal�dhoz tartoz�k �ltal al��rt felh�v�st ny�jtottuk �t, �ltal�nos elismer�st v�ltottunk ki.

vissza | fel | home