Ut�nan�ztem, s kider�lt, hogy a megnyit� napj�n az atl�tikai versenyek h�rmasugr�sz�m�ban avatt�k az els� gy�ztest Ath�nban, az amerikai James Brendan Connolly szem�ly�ben. A tov�bbi kutat�sok egy rendk�v�li egy�nis�ggel ismertettek meg, kalandos �let�ttal, s nemk�l�nben olyan rendhagy� olimpiai t�rt�nettel, amit ann�l is ink�bb sz�vesen osztok meg olvas�immal, merthogy mesteri tollforgat�r�l, egyben koll�g�r�l, �js�g�r�r�l van sz�, nem is ak�rmilyenr�l, mint ahogyan ez a k�s�bbiekb�l kit�nik…
A NOB mulaszt�s�r�l m�g annyit: a szervezet internetes lapj�n k�nnyen fellelhet�ek az olimpiai bajnokok t�m�r �letrajzai. Connolly adatait olvasva kapott el a bossz�s�g. A sz�let�si helyn�l ez �ll – not available – nem �ll rendelkez�sre. Megjegyzem, hal�la hely�t sem jel�lt�k meg az illet�kesek… �gy v�lem, ez elfogadhatatlan, hiszen minimum ennyit minden olimpiai gy�ztesr�l illik tudni, illetve k�z�lni, s nem l�tezik, hogy ez �ppen a legels� �jkori bajnok eset�ben ne t�rt�nhessen meg. Aj�nlom teh�t kell� tisztelettel ezt a n�h�ny sort a NOB illet�keseinek is, hogy a b�nt� hi�nyoss�got k�nny�szerrel p�tolj�k.
*
A h�res bostoni Harvard egyetem rektora, William Bingham felvonta a szem�ld�k�t, amikor 1896 kora m�rciusa egyik reggel�n James Connolly azzal a k�r�ssel j�rult el�, hogy kaphasson nyolcheti elt�voz�sra enged�lyt, s utazhasson az olimpi�ra: "N�zze, fiam, maga els��ves, �s nem kiugr� a teljes�tm�nye, lenne mit p�tolnia – mondta a rektor. – Maga meg Ath�nba menne d�rid�zni…? A k�vetkez�t javaslom: iratkozzon ki, j�v�re jelentkezzen ism�t, s akkor majd esetleg �jra fontol�ra vessz�k"
Az akkor 30 �ves hallgat� – m�r orsz�gos h�rmasugr�bajnok – sarkon fordult, k�sz�nt, �s t�vozott a Harvadr�l – �r�kre.
A t�z versenyz�t sz�ml�l� amerikai atl�tav�logatott m�rcius 20-�n sz�llt fel a 8000 tonn�s n�met haj�ra, a Fuld�ra New Yorkban, hogy tizenk�t napi utaz�s ut�n N�polyba jusson (ahol am�gy ellopt�k h�s�nk p�nzt�rc�j�t). A fed�lzeten �s a le-fel vezet� l�pcs�ket haszn�lva igyekeztek az atl�t�k mindennap rendszeresen edzeni. N�poly–Brindisi vonat, majd Brindisi–Korfu–Patrasz �jabb haj��t, s v�g�l megint t�bb mint t�z�r�s vonatoz�s Patraszb�l Ath�nba… A t�rsas�g holtf�radtan �rkezett meg a g�r�g f�v�rosba… M�snap hajnalban par�d�z� katonazenekar harsog� hangjaira �bredtek a sz�llod�ban, s arra d�bbentek r�, hogy d�lut�n – olimpiai megnyit�, ut�na meg a program szerint egyebek k�z�tt a h�rmasugr�s szerepel. Connolly�kat otthon senki nem figyelmeztette a gregori�n, illetve a nyugati vil�gban haszn�lt napt�r k�z�tti t�bbnapos k�l�nbs�gre. Ath�nban �prilis 6-ot �rtak – Budapesten, Londonban, New Yorkban m�g csak m�rcius 26-ot.
Sok filozof�l�sra, sop�nkod�sra meg d�h�ng�sre nem maradt id�… Connolly legfeljebb abban mondhatta mag�t szerencs�nek, hogy a mez�ny utols� tagjak�nt ugorhatott. Azokban az id�kben hi�nyos volt az eredm�nyk�zl�s, s�t verseny k�zben a b�r�k nem mondhatt�k el, ki mennyit ugrott. Az els� k�s�rlet ut�n az amerikai az angol edz�h�z, Perryhez fordult, aki az ugr�sok ut�n – �nk�ntes p�lyamunk�sk�nt – sim�ra gerebly�zte az ugr�g�d�r homokj�t: "Az embernek illene tudni, mit ugrott!" – jegyezte meg.
"Ami t�ged illet – v�laszolt bajsza alatt a brit –, nyugodtan mehetsz zuhanyozni, a gy�ztes �rmet m�r a zsebedben �rezheted. Az ut�nad k�vetkez�t majdnem egy teljes m�terrel ugrottad t�l…"
Utols� ugr�sa el�tt Connolly – biztos, ami biztos – a kalapj�t �szrev�tlen�l elhelyezte az�rt az �t k�vet� francia eredm�ny�vel egy vonalban.
A befejez� ugr�s ut�n a g�r�g Gy�rgy herceg, aki t�rt�netesen az atl�tikai k�zdelmek f�b�r�jak�nt m�k�d�tt k�zre, odal�pett Connollyhoz, gratul�lt a 44 l�b 11 h�velykes (13.71 m) gy�ztes ugr�s�hoz, ami a k�r�lm�nyek ismeret�ben – puha volt a nekifut�, bor�s, kellemetlen id�ben fel-feler�s�d� ellensz�l f�jt, s ugye, a megpr�b�ltat�sokkal terhes, v�gtelennek t�n� utaz�s, kialvatlans�g, egyebek – mindenk�ppen elismer�se m�lt� teljes�tm�nynek k�nyvelhet� el. A t�rt�neti h�s�g kedv��rt: a francia Alexandre Tuff�re v�gzett a m�sodik helyen 41.8-cal, m�g a negyedik helyen a magyar Szokolyi Alajos 36.11-gyel, azaz 12.30 m�terrel (�rdekess�g, hogy � mind�ssze egyetlen k�s�rletet tett…). �gy nyerte meg az �jkori olimpiai j�t�kok els� gy�ztes �rm�t James Connolly – nem aranyat, mert akkor m�g ez�st j�rt �rte, amely a francia szobr�sz, Jules Champlain terve alapj�n k�sz�lt, a m�sodik helyezettek pedig bronzot vehettek �t – 1527 �vvel azt k�vet�en, hogy, legal�bbis a fennmaradt feljegyz�sek tan�s�ga szerint, az �rm�ny herceg Varasdatest bajnokk� avatt�k �k�lv�v�sban Krisztus ut�n 369-ben… A tengerent�liak arattak atl�tik�ban, a 12 sz�mb�l kilencet nyertek meg, s sz�mos �rt�kes helyez�st is szereztek, �gy t�bbek k�z�tt Connolly, a " Bostoni sz�cske" magasugr�sban m�sodik, t�volugr�sban harmadik lett… Hazat�rte ut�n egy�bk�nt New Yorkban vil�gcs�csot �rt el h�rmasugr�sban, amelyet 13 �vig azut�n k�ptelenek voltak t�lsz�rnyalni.
M�r abbahagyta a versenyszer� sportol�st, amikor 1900-ban p�rizsi utaz�st tervezett be egyik bar�tj�val. Azt�n ott d�bbent r�, hogy �ppen akkor olimpiai versenyeket rendeznek. Minden k�l�n�sebb el�k�sz�letek, edz�s n�lk�l a m�r 31 �ves veter�n elindult ism�t h�rmasugr�sban. A szint�n amerikai Myer Sprint (14.47 m�ter) m�g�tt m�sodik lett 13.97-tel.
*
A NOB arch�vuma vezet�j�nek sz�ves figyelm�be aj�nlom, hogy James Brendan Connolly �rorsz�gb�l az �jvil�gba kiv�ndorolt szeg�ny katolikus csal�d 12 gyermek�nek egyikek�nt sz�letett Boston d�li, a kik�t�h�z k�zeli r�sz�n 1865. november 28-�n. �rthet�en az�rt ott, mert �desapja, John Connolly hal�szatb�l igyekezett fenntartani n�pes csal�dj�t. A gyerekek �let�t �gy a mozg�s, a j�t�k, a sportol�s �s a tenger hat�rozta meg legink�bb, s Jameset illet�en ez �gy is maradt eg�sz fantasztikusan v�ltozatos, kalandos �s hossz� �let�n �t. El�bb biztos�t�si �gyn�kk�nt dolgozott Savannah-ban, ahol k�zben ker�kp�rosklubot, atl�tikai egyes�letet �s sz�mos sportesem�nyt szervezett. K�s�bb, 1889-ben r�szt vett a spanyol– amerikai h�bor�ban, majd Angli�ba haj�zott egyszer� matr�zk�nt, ut�na n�met hal�szokkal dolgozott az �szaki-tengeren, megismerkedett a b�lnavad�szat fort�lyaival, ism�t �tszelte – most egy versenyvitorl�s fed�lzet�n – az Atlanti-�ce�nt, r�vid ideig haditenger�szk�nt, csatahaj�n, majd tengeralattj�r�n is szolg�lt, s ennek nagy haszn�t l�tta, amikor a Collier’s tud�s�t�jak�nt a tengeralattj�r�k akci�ir�l k�ld�tt sz�nes riportokat. Bej�rta a f�ldkereks�g minden tenger�t, s remek �js�g�r� v�lt bel�le, olyan neves sajt�org�numokkal szerz�d�tt, mint a Boston Globe, New York Sun, a Saturday Evening Post. Ilyen min�s�gben jutott el az 1908. �vi londoni olimpi�ra is, � tud�s�totta a Collier’s magazint. Ezt k�vet�en v�g�rv�nyesen az �r�snak szentelte mag�t. Remek tolla �s nem mindennapos tapasztalatai r�v�n mindenekel�tt kalandos tengeri t�rt�neteinek k�sz�nhet�en v�lik rendk�v�l n�pszer�v�, t�bb mint huszon�t k�nyvet, t�bb sz�z cikket, riportot �rt ( olykor Greg Binner, m�skor Kevin Johnson �ln�ven is publik�lt). A Harvardon 1948-ban – �vfolyama �tven�ves tal�lkoz�ja alkalm�val – d�szdoktori oklev�llel akart�k kit�ntetni, ezt azonban nem fogadta el. Nem felejtett, meg az is igaz, az el�gt�telnek azzal a tudat�val tehette ezt, hogy akkor m�r hasonl� megtiszteltet�sben r�szes�tette a Boston College �s a Fordham University is.
Az �jkori olimpiai j�t�kok els� bajnok�t hossz� �lettel aj�nd�kozta meg a gondvisel�s: James Connolly 1957. janu�r 20-�n hunyt el 91 esztend�s kor�ban New Yorkban.

vissza | fel | home