�jabb konzult�ci� a sportt�rv�nyr�l
----------------------------------------------------------------------
forr�s: , Nemzeti Sport 2004.03.24
----------------------------------------------------------------------
A Gyermek-, Ifj�s�gi �s Sportminiszt�rium sport�gyek�rt felel�s helyettes �llamtitk�ra szerint az �j sportt�rv�nynek t�bb az er�nye, mint a gyenges�ge.
A t�rv�ny alapjainak kimunk�l�s�t elv�gz� bizotts�g vezet�je pedig azt mondta: a jogszab�ly v�glegess� v�l�sa el�tt olyan v�ltoz�sokon is �tment, hogy b�r 80 sz�zal�kban egyet�rt vele, vannak olyan szakaszok, amelyekkel nem tud azonosulni. Mind F�leky Andr�s, mind S�rk�zy Tam�s jog�szprofesszor azon a szakmai �sszej�vetelen besz�lt err�l, amelyet kedden tartottak a V�rosh�z�n a GYISM, a t�rv�ny alkot�i, az orsz�gos sport�gi szaksz�vets�gek �s k�ztest�letek k�pvisel�i. Amint azt a helyettes �llamtitk�r hangoztatta: e f�rum is r�sze annak a tal�lkoz�sorozatnak, amelyet a sportt�rv�ny m�rcius 13-i hat�lyba l�p�se ut�n annak alkalmaz�s�r�l, mindennapi megjelen�s�r�l kezdtek el az �rintettekkel folytatand� konzult�ci� c�lj�val. S�rk�zy professzor elmondta: az �ltala vezetett bizotts�gnak az volt az alapvet� t�rekv�se, hogy a technikai hib�kat kijav�ts�k, s a jobb megval�s�t�s 80 sz�zal�kban siker�lt is, a sportt�rv�ny �talak�t�s�hoz kapcsol�d� politikai vita azonban nem tett j�t. "A sportt�rv�ny nem arra val�, hogy p�nzt lehessen szerezni a finansz�roz�si probl�m�k megold�s�ra" � mondta. Ezzel egy�tt �ttekinthet�bb, egys�gesebb t�rv�ny sz�letett, a r�gebbi 22 fejezete helyett az �jban 11 van, a kor�bbi 100 paragrafus sz�ma 80-ra cs�kkent. �rdemibb t�ny, hogy a miniszt�rium �sszes t�bbletjoga, amelyet a 2000-es jogszab�lyba 1999-ben be�p�tettek, megsz�nt, benne a sportszervezetek t�rv�nyess�gi fel�gyelet�nek joga is. Az �j helyzetben a sportszervezetek kiz�r�lag �gy�szs�gi, b�r�s�gi fel�gyelet al� tartoznak.
vissza | fel | home
|
FONTOS
K�PEK
