KIL�T�
Alkotm�nyos jogon
----------------------------------------------------------------------
forr�s: Gallov Rezs�, Nemzeti Sport 2004.07.16
----------------------------------------------------------------------
Hogy Eur�pa mennyire meghat�roz� fontoss�g� a sportban, az olimpiai mozgalomban, annak illusztr�l�s�ra elegend� n�h�ny sz�mszer�s�g: a 28 olimpiai sport�gb�l 23-nak a nemzetk�zi sz�vets�ge itt tal�lhat�.
A NOB �ltal elismert 66-b�l 53-nak. Az 1896�2004 k�z�tti olimpiai j�t�koknak t�bb mint a fel�t kontinens�nk�n rendezt�k meg. Mellesleg vonatkozik ez a labdar�g�-vil�gbajnoks�gokra is� Lehet, csup�n a v�letlennek k�sz�nhet�, de szerencs�sen szimbolikus, hogy az EU �ppen az idei �vet � az ath�ni olimpiai j�t�kok�t � nyilv�n�totta a Nevel�s a sporttal eur�pai �v�nek. n Az a k�rd�s mindazon�ltal, hogy Eur�p�nak, m�rmint az uni�nak, vajon mennyire fontos a sport, t�bb mint egy �vtizedig a tehetetlens�g s�lytalans�g�val lebegett v�lasz n�lk�l a leveg�ben. Persze valamennyien ismerj�k a t�rt�nelmi el�zm�nyeket, meg�rtj�k a rideg gazdas�gi okokat, amelyeknek betudhat�an a kezdetekt�l, 1951-t�l a R�mai Szerz�d�sen �t (1957) eg�szen az 1992-es Maastrichti Meg�llapod�sig a munkaer�, az �ruk, a t�ke �s a szem�lyek szabad �raml�s�nak k�rd�sei mellett a sport nem ker�lt soha napirendre. T�bb mint egy �vtizedes k�zdelem ut�n azonban � amely hossz� id�n �t l�nyeg�ben az Eur�pa Tan�cs nemzetk�zi sportf�rumain zajlott � tavaly �tt�r�s t�rt�nt, amely a k�zelm�ltban kifejez�d�sre jutott Val�ry Giscard d�Estaing volt francia �llameln�k �s munkat�rsainak k�sz�nhet�en az EU �ltalunk is szentes�tett �j alkotm�ny�ban. Jacques Rogge, a NOB eln�ke test�let�nek madridi v�grehajt� bizotts�gi �l�se ut�n tavaly jelentette be, hogy a k�sz�l� EU-s alkotm�nnyal kapcsolatosan olyan k�z�s javaslatot terjesztett Giscard d�Estaing-�k el�, amelynek kimunk�l�s�ban a NOB mellett az uni� kultur�lis f�biztosa, a belga Viviane Reding, azut�n az Eur�pai Olimpiai Bizotts�gok Sz�vets�ge (EOC), a t�li �s ny�ri olimpiai j�t�kok sport�gai sz�vets�geinek szervezete, tov�bb� a nemzetk�zi labdar�g�-test�letek (FIFA, UEFA) vettek r�szt. Szalonikiben tavaly j�niusban m�g mint tagjel�ltek �rtuk al� a tervezetet, de m�r friss tagok voltunk, amikor az id�n � hosszas vit�k �s kompromisszumok ut�n � az uni�t alkot� 25 orsz�g k�pvisel�ivel egy�tt a napokban mi is elfogadtuk az �j alapt�rv�nyt. n A sport a t�zesztend�s igyekezet ut�n r�g�ta indokolt l�tjogosults�got nyert v�gezet�l az EU alkotm�ny�ban. Siker�lt a bevezet� fejezetben nyomat�kos�tani a jelent�s�g�t mint a kult�ra kulcsfontoss�g� elem�t, s a cikkelyek k�z�tt �n�ll� helyen k�l�n is megjelen�teni. A III-182-es (SPORT) cikkely, amely a szervezet keretein bel�l a min�s�gi nevel�s-oktat�s �s ebben a tekintetben az �llamok k�z�tti szorosabb egy�ttm�k�d�s t�m�it sorakoztatja fel, t�bbek k�z�tt az al�bbiakat mondja ki: "Az uni�nak hozz� kell j�rulnia az eur�pai sport t�mogat�s�hoz, figyelembe v�ve ennek speci�lis term�szet�t, saj�tos szerkezet�t � mindenekel�tt azt, hogy a tev�kenys�g �nk�ntess�gen alapul �, tov�bb� �rt�kes t�rsadalmi �s nevel�si funkci�it is." A dokumentum a sporttal kapcsolatos c�lok vonatkoz�s�ban az al�bbiakat sz�gezi le: "Az uni� tev�kenys�g�nek c�lja Eur�pa sportj�nak fejleszt�se, a versenyek tisztas�g�nak meg�rz�se, nyitotts�ga, illetve a sport�rt felel�s test�letek k�z�tti egy�ttm�k�d�s el�seg�t�se r�v�n, tov�bb� a sportol�k teljes fizikai �s erk�lcsi integrit�s�nak v�delme, k�l�n�sk�ppen a fiatalok� Az uni�nak �s a tagorsz�goknak el� kell seg�teni�k az egy�ttm�k�d�st a nevel�s �s a sport ter�let�n harmadik orsz�gokkal �s els�sorban az Eur�pa Tan�ccsal." n Igaz, az alkotm�ny konkr�tan az �llami sportfeladatokra �s az ell�t�sukhoz sz�ks�ges t�mogat�s m�rt�k�re, a finansz�roz�sra m�g ak�r sz�zal�kos form�ban sem tesz utal�st, ez minden tagorsz�gnak saj�t �gye. Maga a t�ny azonban, hogy a sport imm�r hivatkoz�sra, id�z�sre alkalmas r�sze az EU alkotm�ny�nak, k�zvetve sok mindenre k�telez: �szt�n�z az eur�pai norm�k k�vet�s�re a sportjogban, a nemzetk�zi kapcsolatok �p�t�s�ben, fejleszt�si koncepci�nk elvi pill�reinek, priorit�sainak meghat�roz�s�ban, t�mpont az igazol�sok �s �tigazol�sok rendj�ben, seg�t eligazodni a telev�zi�s k�zvet�t�si jogok kimunk�l�s�ban, meghat�rozni tennival�inkat a lakoss�g eg�szs�ges �letm�dja kialak�t�s�ban� Legf�k�ppen abban �szt�n�z, hogy korm�nyaink �ppen �gy �rtelmezz�k a sport �s testkult�ra �gy�nek �pol�s�t, mint ahogyan ez Eur�p�ban m�r �l� � �s k�vetend� � gyakorlat, azaz sz�p �s nemes k�telezetts�g, amely megnyilv�nul a k�lts�gvet�si t�mogat�sban, nem pedig ny�gnek sz�m�t.
vissza | fel | home
|
FONTOS
K�PEK
