 |  |
| |
|
 | ||||||||||
| ||||||||||
|
Kis nagyhatalom
---------------------------------------------------------------------- forr�s: Gallov Rezs�, Nemzeti Sport 2004.07.26 ---------------------------------------------------------------------- Olimpi�n m�g soha nem vett r�szt 200 nemzet. Az el�jelek szerint Ath�nban 202 orsz�g k�pvisel�i �llnak majd rajthoz. A kiterjedt �tkarik�s fam�lia sokf�le: akadnak benne r�giek �s �jak, t�rp�k meg �ri�sok, eredm�nyesek �s kev�sb� azok. Ha soksz�n� �s v�ltozatos is a csal�d, nem neh�z benne meghat�rozni kiv�lts�gos hely�nket. Ezt nem hivalkodva �ll�tjuk mi magunkr�l, hanem a teljes�tm�ny�nk meg�t�l�s�re � s�t nem kiz�r�lag a versenyeken bizony�tott, hanem a mozgalom fejleszt�s�t c�lz� folyamatos �s kiemelked� hozz�j�rul�sunk min�s�t�s�re is � legink�bb hivatottak. Mindig is fog�konys�got tan�s�tottunk az olimpizmus ir�nt. B�rmennyire is hihetetlen, m�r III. B�la jegyz�je, P�ter mester, �budai pr�postunk eml�ti munk�iban az �kori g�r�g kult�ra �rt�kei k�z�tt az olimpi�t. Az 1480-as �vekben Kisv�rdai J�nos, a s�rospataki rektor "az Olympos hegy�nek oldal�n rendezett versenyek" szellem�t dics��ti� K�lt�nk, Berzsenyi D�niel 1830-ban egy Sz�chenyi Istv�nhoz �rt level�ben konkr�tan javasolja az �kori olimpiai j�t�kok fel�j�t�s�t� Neh�z lenne teh�t elk�pzelni az �jkori olimpiai j�t�kok t�nyleges fel�j�t�s�nak hist�ri�j�t �rdemi magyar k�zrem�k�d�s n�lk�l� Pierre de Coubertin b�r� a Sorbonne-on ismerkedett meg Kem�ny Ferenccel �s szoros bar�ts�g alakult ki k�zt�k. A Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g 1894-es megalakul�s�nak keretet ad� p�rizsi kongresszus egyik aleln�k�nek k�rte fel a francia az akkor m�r Budapesten tan�t� Kem�ny Ferencet, s egyben a NOB alap�t� tagj�nak is. Kem�ny azut�n fontos szerepet j�tszott a NOB els� �veiben. A g�r�g�k neh�zs�gei l�tt�n l�p�seket tett annak �rdek�ben, hogy a millenniumi �nneps�geink keret�ben f�v�rosunk adjon otthont az els� �jkori j�t�koknak. Ath�nban 1896-ban tagja volt a legfels� �ttag� versenyb�r�s�gnak, majd t�voll�t�ben szem�lyesen k�pviselte a NOB eln�k�t, Coubertint 1904-ben a St. Louis-ban rendezett olimpi�n. Budapest egy�bk�nt az�ta, mindm�ig, nem mondott le rendez�si sz�nd�k�r�l. A NOB 1911-es f�v�rosunkban rendezett k�zgy�l�s�n elhangzott a javaslat 1916-ra, k�s�bb 1920 �s 1928 is sz�ba ker�lt. A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en hivatalosan k�rt�k az 1960-as j�t�kokat, s legut�bb 2000-ben vet�d�tt fel ism�t a k�rd�s � 2012-t c�lozva. Az olimpiai j�t�kokon ny�jtott teljes�tm�ny�nk relat�v �rtelemben � az orsz�g lakoss�g�nak ar�ny�hoz viszony�tottan � leny�g�z�, m�lt�n haszn�lt�k re�nk a sportnemzet jelz�t� Ath�nban az els� j�t�kokr�l az �sz� Haj�s Alfr�d k�t bajnoks�ggal t�rt haza. Sydney-ig bez�r�lag 149 arany�rmet gy�jt�ttek �szsze ut�dai az �v�ivel egy�tt �gy, hogy k�t alkalommal nem is lehett�nk ott a nagy esem�nyen (1920-ban nem h�vtak meg benn�nket az els� vil�gh�bor� ut�n, 1984-ben Los Angelesben pedig a k�nyszer� bojkott miatt hi�nyoztunk). A mozgalomban meghat�roz� szerepet j�tszottak �s t�ltenek be ma is k�pvisel�ink �s szervezeteink. Elegend� ehhez Kem�ny Ferencen k�v�l csak a legkiemelked�bbeket megnevezni: Mez� Ferencet, Csan�di �rp�dot, (a NOB hajadani sportigazgat�j�t), Schmitt P�lt, a NOB els� aleln�ks�g�ig feljut� (1999) sportvezet�nket, (jelenleg a szervezet protokollf�n�ke �s az Olimpikonok Szervezet�nek eln�ke), tov�bb� Sydney �ta tagt�rs�t, Aj�n Tam�st, a Nemzetk�zi S�lyemel� Sz�vets�g eln�k�t, az AGFIS aleln�k�t. S nem hagyhatjuk eml�t�s n�lk�l a kulcsfontoss�g� Magyar Olimpiai Bizotts�got (kiemelten k�zhaszn� k�ztest�let). "Magyarorsz�g sz�z esztendeje �sszeforrt az olimpiai mozgalommal. Sportol�i �s vezet�i felbecs�lhetetlen szolg�latot tettek az olimpiai eszme terjeszt�s��rt �s n�pszer�s�t�s��rt. Szeretn�m mindezek�rt nagyrabecs�l�semet kifejezni" � mondta t�bbek k�z�tt Juan Antonio Samaranch, a NOB eln�ke ma is v�ltozatlanul igaznak �s �rv�nyesnek tekinthet� k�sz�nt�je sor�n 1995-be amikor a MOB fenn�ll�s�nak sz�z �ves jubileuma alkalm�t megtisztelve, f�v�rosunkban rendezte k�zgy�l�s�t a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g. |
FONTOS
K�PEK
