1896 és 2004
----------------------------------------------------------------------
forrás: Gallov Rezső, Nemzeti Sport 2004.08.02
----------------------------------------------------------------------
A hagyományok iránti tiszteletből a Nemzetközi Olimpiai Bizottság görög személyiséget választott első elnökéül 1894-ben - a Párizsban élő írót, kiváló Shakespeare-fordítót, Demetriusz Vikelaszt - s fogadta el Athént az első újkori játékok rendező városának. Hellász lekesedett, csak éppen pénz nem volt. Üggyel-bajjal azért úrrá lettek gondjaikon a görögök...
Hellász lekesedett, csak éppen pénz nem volt. Üggyel-bajjal azért úrrá lettek gondjaikon a görögök: Konsztantin trónörökös vállalta a szervezőbizottság irányítását, s nyomban a világszerte szétszóródott tehetős honfitársakhoz fordult támogatásért. Hetek alatt 332 ezer drachma gyűlt össze, s az alexandriai bankár, Georgiosz Averoff vállalta a Pánathén stadion egymilliós felújítását. Méltán állítottak neki szobrot...
A játékokon 14 ország 245 - kizárólag férfi - versenyzője vett részt, kilenc sportág 43 számában: atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás (a súlyemelés 1920-ig az atlétika programjába illeszkedett). Az evezős küzdelmekről a kedvezőtlen időjárás miatt a rendezők lemondtak. Heten képviselték színeinket: Szokolyi Alajos, Dáni Nándor, Kellner Gyula (atlétika), Hajós Alfréd (úszás), Kakas Gyula, Wein Dezső (torna) és Tapavicza Momcsillo (tenisz, birkózás, súlyemelés). Remekül szerepeltek, mindenekelőtt az áprilisban még dermesztő tengervízben rendezett úszóversenyek során Hajós Alfréd - 100 és 1200 méteren is bajnok lett. Előzőleg, az olimpia első számában, a 100 méter síkfutás kezdő futamában 1-es rajtszámot kapott Szokolyi Alajos, némi megbocsátható túlzással tehát azt is mondhatjuk - magyaros nyitánnyal kezdődtek az első újkori játékok. Atlétánk az amerikai Lane mögött a második helyen jutott a döntőbe, ahol - harmadik lett. Indult 110 gáton is. Előfutamában a hetedik gáton bukott, de még így is másodikként érkezett a célba, a döntőben azonban nem állhatott rajthoz. Dáni a második helyen végzett 800-on. Az atlétikai versenyek befejező napján 70 ezer néző zsúfolódott az Averoff segítségével újjáépített stadionba. A mágnás ezúttal újabb felajánlást tett: a győztesnek ígérte - feltéve, ha görög és keresztény - leánya kezét, s hozzá egymillió drachmát. Luisz Szpiridon hétperces előnnyel futott be a tomboló arénába.
Kellner Gyulánk negyediknek ért célba, de Kemény Ferenc (az öttagú olimpiai versenybíróság tagja) panaszt nyújtott be: a harmadiknak beérkező Velokaszról kiderült, az út tetemes részét szekéren tette meg. Kizárták, s legjobb külföldiként Keller lett a harmadik. Az Averoff-lány megúszta a "vakházasságot", a hőssé magasztosult birkapásztor, mellékállású vízhordó, már nős volt, két gyermek apja. A diadalért 25 ezer drachma ütötte a markát, híveitől aranyórákat, kecskéket kapott, élete végéig ingyen varrták rá a ruhát.
Epilógusként talán még annyit, hogy az 1896-os játékok első, sporttörténeti bajnoki címét az amerikai James Connolly, a későbbi népszerű író szerezte hármasugrásban. A Harvard egyetemről éppen "görög kirándulása" miatt eltanácsolt hallgató az olimpiára igyekezvén teherhajón dolgozott. A brit John Boland meg éppen a szabadságát töltötte Pireuszban, amikor szállásadói szóltak, itt az olimpia. Kölcsönkért gyorsan egy teniszütőt és - győzött… Ha már a tenisznél tartunk. Nemrég nyomoztuk ki, hogy montenegrói illetőségű műegyetemi hallgatónk, Tapavicza Momcsillo Bolandék mögött harmadik lett… Száz év után "találtunk" egy bronzot…
Kezdetlegességeivel, romantikus furcsaságaival együtt az első újkori játékok átütő sikert arattak. A későbbiek pedig a mögöttünk hagyott évszázad során egy jobb, békésebb világ utáni vágyakozás, a nemzetközi sportbarátság ünnepévé váltak. Jelentőségüket, a mozgalom hatását, elemi hódító erejét aligha szükséges hangsúlyozni... S most Athénon a sor - immár második alkalommal - hogy igazolja a bámulatos fejlődést.
|
FONTOS
